A versenyprogramban szerepelt a groteszk humorú Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben?. Horesnyi Máté a METU animációs mesterszakán készült diplomafilmjében abszurd jelenetek sorát fűzte össze. A fekete-fehér szkeccsfilm etűdjei érdekes átmenetet képeznek az animált karikatúrák és a képrejtvények között. Az önmagukból kifordított köznapi helyzetek legalább annyira viccesek, mint amennyire talányosak, csupán visszatérő elemek kapcsolják őket lazán össze: a végtelenül csukló kisfiú, a madárként szálldosó idős emberek vagy a körkörös haladás. A tussal készült karikatúrák stílusa egyedi, az összkép pedig elgondolkodtató, így az alkotó joggal érdemelte ki a Primanima legígéretesebb animációs tehetségnek járó díját.

Rebák Tamás: Szökési sebesség (fotó: METU)

Szintén a METU animációs műhelyéből érkezett a versenybe Rebák Tamás Szökési sebesség című alkotása is. A film lényegében egyetlen, mozgalmas üldözési jelenetből áll, amiben egy űrhajós figura egy földönkívüli ragadozó elől menekül egy távoli, egzotikus bolygón. A Galaktika magazin borítójára kívánkozó szituáció a fináléban váratlanul szívbemarkoló olvasatot nyer. A retro sci-fik képi világát idéző, fantáziadúsan megalkotott idegen környezetből a kozmikus sugárzás erejével árad a rajongás az olyan kultikus filmek iránt, mint az Idő urai vagy a Vad bolygó, amely kellemesen ismerős élménnyé teszi ezt az érzelmes űrkalandot.

Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmjével már az idei KAFF-on is nagy sikert aratott (három díjat is begyűjtött), és Primanimán is a közönség kedvence lett. A szexualitásról, a féltékenységről és a hiányérzetről merészen beszélő kisfilm egy olyan nőről szól, aki felfedezi, hogy a férjének több szeretője is van. Megszállottan kémkedni kezd riválisai után, de a felfedezései végül arra késztetik, hogy a saját helyzetét is átértékeli.

Noam Sussman: Dream Cream (fotó: EKA Department of Animation)

A nemzetközi mezőnyből sötét humorával emelkedett ki a Dream Cream (Kéjgél). Az észt Noam Sussman rajzfilmje az addikció veszélyeire figyelmeztet egy ártalmatlannak tűnő idős pár történetével, akik rákattannak egy pszichedelikus álmokat okozó krémre. A kevert animációs technikával megjelenített, színes álmaikban estéről-estére átélik leghőbb vágyaikat. A tégely varázslatos tartalma idővel fogyni kezd, kettőjüknek már nem marad elég a következő triphez, de egyikük sem akar visszatérni a szürke hétköznapokba.

A fesztivál fődíját kiérdemlő cseh Barbora Haliroba Hide ‘n’ Seek (Bújócska) című alkotása egy kedves, filctollal rajzolt történet a felnövésről, a családtagjainkkal való kapcsolat változásáról. Történetébenben egy kisfiú bújócskázik lánytestvéreivel a családi házban, de a búvóhely keresése közben kizökken az időből, így a fiú kénytelen megtapasztalni, hogy senki sem maradhat örökké gyerek.

Barbora Haliroba: Hide ‘n’ Seek (Fotó: Primanima)

A kamaszoknak szóló PrimaTeen blokkban kapott helyet Verhóczki Ádám Kakukk című kisfilmje, aminek akár "Pocaklakó a Pokolból" is lehetne a címe. Gyermeki szemszögből, horrorisztikusan mutatja be, milyen félelmetes tud lenni egy kistestvér érkezése, ha valaki a gólyás magyarázathoz már túl nagy, de a virágokhoz és a méhecskékhez még túl kicsi. A Blue című kisfilmmel az éjszakai Night Moves válogatásban találkoztunk. Fekete Attila munkája egy sodró lendületű ámokfutás bevásárlókocsival, szekunder színeket használó palettája erős, képregényes hatást kelt. Ebben a blokkban szerepelt a japán népmesén alapuló Urashima Taro, Juhász Levente és Strasser Brigitte filmje is. Megvalósításában ugyan nem tartozik a kidolgozottabb animációk közé, de darabos stop-motion technikája mégis kiválóan illeszkedik a japán tusrajzok papírfiguráihoz, akik egy jószívű halász szomorú történetét játsszák el.

Az idei Primanimán külön panoráma szekciót szenteltek az animációs dokumentumfilmeknek, ami végre itthon is elkezdett teret hódítani magának – két egész estés alkotás, a Kék Pelikán és a Hol rontottam el? is gyártásban van a Filmalap Inkubátor programjában, rendezőik (Csáki László és Szirmai Márton) egy panelbeszélgetésen is részt vettek a fesztiválon. A DokuAnimba bekerült magyar munkákban közös vonás volt, hogy az animációs technikák segítségével frissítették fel a klasszikus beszélőfejes formátumot.Teleki Kitti Ilyen dolgok voltak itt című kisfilmje például gyermekrajzokkal illusztrálja az Ipoly árterében élő roma házaspár kedélyes beszélgetését. Életüket komoly probléma árnyékolja be: a környéket sújtó árvizek egyre jobban megnehezítik az életüket, a hatóságok pedig nem igyekeznek megoldani a helyzetet.

Búzási Gyopár: Babuka a fűben

Szabó Ildikó Ez nem igaz, de szép című alkotásában különböző életkorú párok mesélnek elragadó intimitással a kapcsolatukról, érzelmi és szexuális téren is. Az interjúalanyok számára az absztrakció teremti meg a felszabadult meséléshez szükséges anonimitást, mindenkit ugyanazok az amőbaszerű, egybeolvadó figurák jelképeznek. Búzási Gyopár filmje, a Babuka a fűben egy újságkivágásokkal és emlékekkel teli, nagy becsben őrzött albumra hasonlít, amelyben beszélő fotók, a címszereplő unokái avatják be a nézőt a családi legendáriumba. A csattanós történet a nagyiról szól, akinek a második világháború idején egy Ausztriában szolgálatot teljesítő amerikai katona csapta a szelet – hogy ki is volt ő valójában, az csak sokkal később derült ki, nagy meglepetést okozva Babukának.

A Primanima idén is bizonyította, hogy pótolhatatlan szerepet tölt be a hazai fesztivál színtéren. Verseny- és panoráma programjában egyaránt friss és szórakoztató alkotásokat mutatott be, betekintést nyújtva abba, hogy mi foglalkoztatja leginkább az animációs világ fiatal nemzedékét. Mi egész biztosan visszatérünk a kedvéért jövőre is Budarörse! A fesztivál programigazgatójával, Orosz Anna Idával készült interjúnk itt olvasható, a díjazottakról pedig itt számoltunk be.

Borító: Jacques ámokfutása