Sorozatunkban ismét a streaming-szolgáltatók kínálatából ajánlunk olyanokat, amikkel érdemes elütni az időt augusztus első felében. A Netflix, a Max, az Apple TV+, az Amazon Prime, a Disney+, a Filmio, a Cinego és más, Magyarországról elérhető platformok kínálatából szemezgetünk, utat mutatunk a ránk zúduló filmek és sorozatok sodrásában.
Alien: Föld 1. évad
Hol és mikor? Disney+ és augusztus 13.
Joggal merülhet fel a kérdés, hány bőrt lehet még lehúzni az Alien-franchise-ról, amit maga a kreátora, Ridley Scott is alaposan megtépázott a fölösleges előzményfilmekkel. A Disney-t azonban nem lehet megállítani, ha arról van szó, hogy az utolsó cseppet is kifacsarja a drágán felvásárolt IP-kből, ezért most egy sorozat is készül streamingre. Szerencsére ennek elkészítésére Noah Hawley-t, a Fargo sorozatváltozatával már bizonyított író-rendezőt kérték fel. Kiderül, mi történik, ha a nyolcadik utas nem az űr mélyén támad, hanem sikerül eljutnia a Földre. A közeljövőben a nagyvállalatok irányítják a bolygót – ami, ha belegondolunk, nem is tűnik annyira távolinak. Az androidokat gyártó Weyland-Yutani a világűrben kutat a xenomorfok után, és sikerül is befognia egy példányt. Kis túlzással persze borítékolható a végkimenetel: a kutatóhajó legénysége elhalálozik, a hajó pedig lezuhan a Földön.
Csakhogy a hajó egy rivális nagyvállalat által irányított városban csapódik be, súlyos katasztrófát okozva. A cég saját androidjait küldi a mentőmisszióra, nyilvánvalóan azért, hogy begyűjtse a hajó rakományát. Csakhogy ezek nem egyszerű androidok, hanem az első olyan széria, amely valódi emberi tudatot hordoz: halálos beteg gyerekek személyiségét töltötték beléjük. Vezetőjük, Wendy, ráadásul önös szándékból indul útnak: meg akarja találni a bátyját, aki felcserként szolgál a cég magán katonai alakulatánál, akik már behatoltak abba a felhőkarcolóba, amelybe az űrhajó becsapódott. Az eddig látottak alapján az Alien új fejezete izgalmasnak és látványosnak ígérkezik, ráadásul Hawley keze nyomán még némi humor is belopózhat a xenomorfok világába.
Paddington Peruban
Hol és mikor? HBO MAX és augusztus 16.
Paddington, a kis barna medve boldogan és elégedetten él Londonban a Brown család padlásszobájában, teázgat legjobb cimborájával, a Windsor Gardens régiségboltosával, a magyar emigráns Mr. Gruberrel, és írja és levélben írja kalandjait a limai öregek otthonába jó Lucy nénikéjének. Ám egyszer csak levelet kap Peruból, és minden a fejére áll. Arról értesíti a kis medvét, hogy eltűnt imádott nagynénje, aki egy Nyugdíjas Medvék Otthonában éldegélt, és bingózással töltötte öreg napjait. Paddington nem habozik, és azonnal Peruba indul, hogy felkutassa Lucy nénit. A Brown család habozik, de azért vele megy.
Ahogy az első két részben, itt is világsztárok alakítják a fontosabb antagonista szerepeket, Nicole Kidman és Hugh Grant után, most Olivia Colman és Antonio Banderas. Változás történik a rendezői székben is, Paul King helyett most az addig leginkább reklámfilm rendezéssel foglalkozó Dougal Wilson vezeti a stábot, és meglepő módon az anya Mrs. Brown szerepét Emily Martimer veszi át Sally Hawkinstól. Ettől függetlenül minden Paddington rajongó jól fog mulatni, hiszen a csetlő-botló medve most is izgalmas kalandokba bonyolódik, a Brown családdal együtt átvágnak a dzsungelen, hajótörést szenvednek, felkutatják Eldorádót, az elveszett aranyvárost, megküzdenek egy kóros aranylázban szenvedő kalandorral, és szemsülnek a kis medve életének legnagyobb titkával.
Made in England: A Powell and Pressburger filmek
Hol és mikor? Filmio és augusztus 21.
Martin Scoresese meséli el a történetet, ami a nagyszerű és öntörvényű brit filmalkotó-páros, Michael Powell és Emeric Pressburger (azaz a magyar Pressburger Imre) életművét mutatja be. Scorsese először gyerekkorában, az amerikai televízióban látta Powell és Pressburger filmjeit, amelyek egy életre elvarázsolták. Pontos és érzékeny elemzéseiben nemcsak idoljairól és a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatáról, de saját művészetéről is vall, amikor bemutatja, hogyan hatottak rá és egész nemzedékére ezek a mozgóképek. Az archív anyagokban gazdag Made in England az utóbbi évek egyik legszebb filmtörténeti dokumentumfilmje, maga is filmtörténet.
David Hinton dokumentumfilmjének premierje a 2024-es Berlinálén volt, ahol versenyen kívül szerepelt. Itthon múlt ősszel láthatta a közönség a Budapesti Klasszikus Filmmaraton CineDokk: Megtalált történetek szekciójában. A film hatalmas kritikusi siker volt: „Ez az a fajta film a filmről kasszasiker, amelyet mindenhol játszani fognak, és amely egyszerre nyújt bepillantást, és szolgál útmutatóul Powell és Pressburger pompás, radikális munkásságához a szakértő, a rajongó és a tanuló számára egyaránt” - írja róla például a Screen Daily. Minden filmrajongónak kötelező.
A csütörtöki nyomozóklub
Hol és mikor? Netflix és augusztus 22.
Sztárparádéval és egy bejáratott irodalmi alapanyaggal indul útjára ez a könnyednek ígérkező krimi. A csütörtöki nyomozóklub az azonos című népszerű regény alapján készült. Elizabeth (Helen Mirren), az egykori kém, Ron (Pierce Brosnan), a visszavonult szakszervezeti aktivista, Ibrahim (Ben Kingsley), a volt pszichiáter és Joyce (Celia Imrie), és a nyugdíjazott nővér történetét követi. Amatőr nyomozásaik izgalmas fordulatot vesznek, amikor egy váratlan haláleset történik közvetlenül az ajtójuk előtt.
A Netflixre érkező filmet a Reszkessetek, betörők! és az első két Harry Potter rendezője, Chris Columbus jegyzi. Mivel a bestseller-sorozat több részből áll, joggal feltételezhetjük, hogy siker esetén egy új krimifilm-sorozat első darabját láthatjuk.
Nyersanyag
Hol és mikor? HBO MAX és augusztus 22.
Vidék és város közötti szakadékról, a művész és a művészet szerepéről, hatalmi pozíciókról és az azokkal történő visszaélésről is szól Boross Martin figyelemre méltó nagyjátékfilmes bemutatkozása. A Nyersanyag egy háromfős fővárosi filmes csapat (Dér Zsolt, Mészáros Blanka és Baki Dániel pont olyanok a szerepeikben, ahogyan a frissdiplomás filmeseket elképzeljük) szűrőjén keresztül mutatja meg a magyar vidéket. A filmkészítők a fiktív Pusztaszomajra látogatnak, hogy egy nyári alkotótábort szervezzenek a faluban élő gyerekeknek. Ám lassan egyre több sötét titok kerül a felszínre a polgármester, Gáspár (Pál András) kétes ügyeivel kapcsolatban: úgy tűnik, a férfi kiskirályként uralkodik a településen. A filmesek „felszabadítási kísérlete" azonban tragikus következményekkel járhat.
A Nyersanyag érzékenyen, mégis kíméletlenül tapint rá egy sor olyan kérdésre, amik a ma Magyarországán nagyon is aktuálisak, mégis keveset beszélünk róluk. Az állami támogatás nélkül készült szociodráma az értelmiségi gőgöt és a vidékfejlesztés látszatmegoldásait is kritikával illeti, miközben Boross képes megmutatni, hogyan működik a hétköznapokban egy atomjaira hullott társadalom.
Panelkapcsolat
Hol és mikor? Cinego és augusztus 28.

Tarr Béla harmadik nagyjátékfilmje olyan, mintha egy családi házi videót néznénk, csak a kamerát elfelejtették volna kikapcsolni az évfordulós ajándékozás vagy egy buli önfeledtebb pillanatainak megörökítése után. Az első jelenetben egy zenekar játszik a lakótelepi focipálya közepén, az ablakból családok figyelik a vélhetően rögtönzött utcai előadást. A kamera több családot is megmutat, majd mintegy találomra kiválasztja Robit (Koltai) és feleségét (Pogány Judit), akik egyik gyermekük társaságában hallgatják a zenét. A film első jelenete máris eléggé árulkodó: Tarr mintha arra utalna, hogy ha bármelyik panellakásba benéznénk, ott kisiklott életutakat és feszültséggel teli családi életképeket találnánk. Mihók Barna (ő volt a „Diplomafilm” operatőre is) és Pap Ferenc kamerája azonban Robiék lakását választja, rögtön a következő, egyetlen hosszú, kézikamerás beállításban felvett jelenetben a férfi szótlanul összepakol és otthagyja a feleségét, na meg a két gyerekét.
A Panelkapcsolat a kiüresedés filmje, ebből a szempontból rokon a későbbi Tarr-munkákkal, azonban társadalmi érzékenysége és a mérgező párkapcsolatok dinamikájának nyers és sallangmentes ábrázolása a szocio-trilógia csúcsdarabjává emelik. Annak ellenére, hogy ez egy könyörtelen szociodráma, a humor, Tarrtól szintén nem idegen módon néha mégis a felszínre tör a nyomasztó panelrengetegben.



