A magyar fókusz számos szakmai programot, klasszikus filmek vetítését és kiállításokat tartalmaz (részletesen a Filmgyár podcastban beszélgettünk róla a szervezőkkel), ráadásul arra is lehetőséget teremtett, hogy egy még el sem készült magyar animációt is bemutathassanak az alkotók a fesztivál közönségének. A magyar származású kanadai rendező, Anita Doron Szabó Magda Tündér Lala című gyerekkönyvéből rendez „punk anime” stílusú animációs filmet, amely magyar–német–kanadai koprodukcióban jön létre. Az alkotók Annecy-ben mutatták be a terveket egy work-in-progress panelbeszélgetés keretében. Az angolul Fairyheart címet viselő filmet a rendező mellett Temple Réka producer és a production designerként közreműködő Gauder Áron képviselték a színpadon.
Tündér Lala art / Forrás: Annecy Filmfesztivál
Anita Doron, aki eddig kizárólag élőszereplős filmeket rendezett, a 2017-es, nagy kritikai sikereket aratott A kenyérkereső forgatókönyvével lépett be az animáció világába, amiről legalább akkora lelkesedéssel beszélt, mint a Tündér Lala szerzőjéről, Szabó Magdáról. A magyar szocializmus kulturális viszonyaival nem feltétlenül tisztában lévő külföldi közönség kedvéért felidézte, hogy az írónőt sok kortársához hasonlóan a politikai cenzúra terelte a kényszerpályát jelentő gyerekirodalomba, az 1965-ben megjelent meseregényben pedig ezt a sorok közé rejtette: „A felszínen csak egy cuki mesének tűnik egy engedetlen tündérhercegről, a mélyebb mondanivalója azonban a dogmák megkérdőjelezéséről szól, arra bíztat, hogy az olvasó is legyen engedetlen és szálljon szembe a cenzúrával.” Doron Kárpátalján nőtt fel, Szabó mesekönyvét még édesanyja olvasta fel neki, ezzel is ellenállásra sarkallva őt az elnyomó rendszerrel szemben.
„Felnyitotta a szemem, ráébresztett, hogy az individualitás nem fenyegetést jelent, hanem egy fontos hajtóerő” – mondta a rendező az eredeti műről, ami nagyon inspirálóan hatott rá. A modernizált adaptációval hű akar maradni Szabó tündérmeséjének szellemiségéhez, az ellenállás fontosságáról szóló üzenetéhez. „Azt szeretném megvizsgálni vele, hogy manapság milyen módokon hódolunk be, és hogyan lehet bátorítani és ünnepelni a szófogadatlanságot.”
A sztori a tündérek országában játszódik, ahol egyedüli tündérgyerekként él Lala, a tündérherceg. A halhatatlan fiú – amellett, hogy nagyon szófogadatlan – borzasztóan magányos is, és fúrja a kíváncsiság, hogy miért csak a halandó embereknek vannak gyerekei. A tündéreknek azonban tilos az emberekkel érintkezni, ami nem volt mindig így: egykoron a tündérek és az emberek világa között számos átjáró létezett, szabadon mozoghattak a két világ között, sőt, a tündérek még az élet titkának őrzését is az emberiségre bízták. Csakhogy az emberek ebben kudarcot vallottak, mivel egymás ellen fordultak. Bezárultak előttük Tündérország kapui, és már csak egy utolsó cérnaszál köti össze a két világot. Áterpáter, a varázsló, akit a rendező a tündérek „biztonsági főnökének” nevez, azon mesterkedik, hogy még ezt a fonalat is elvágja, mivel gyűlöli az emberiséget.
Tündér Lala látványterv / Forrás: Annecy Filmfesztivál
Egy napon egy szomorú embergyerek, a 12 éves Bea vetődik arra a szigetre, ahol az utolsó átjáró található. A kislány édesanyját gyászolja, Lala pedig kíváncsi lesz rá, és megismerkedik vele. Rájön, hogy amit eddig az emberekről tanítottak neki, az csupán propaganda, nem igaz, hogy az emberek szívében a halandóságuk miatt lyuk tátong, amit a pusztítással próbálnak betömni. A tündérherceg megszereti az embereket, mert úgy látja, hogy a halandóságuk széppé és törékennyé teszi őket. „Ezzel közvetlenül Szabó Magda előtt tisztelgünk, aki mélyen humanista volt, szerette az emberi törékenységet, akárcsak Lala.” Azonban a tündérfiú szófogadatlansága akaratlanul is beindítja a gonosz varázsló tervét, ami miatt mindkét világ veszélybe kerül. Ha elzárják az utolsó átjárót, az emberek szíve megszűnik dobogni, de ezt Tündérország sem élné túl, mivel „nincs fény árnyék nélkül.” Lalának a saját tündérszívét kell feláldoznia, ha meg akarja menteni a tündéreket és az emberiséget.
Temple Réka producer, a Cinemon stúdió vezetője a projekt eddigi állomásait foglalta össze. A történet még 2016-ban indult, amikor Endrényi Krisztina és Jancsó Anna producerek megszerezték a regény jogait, hogy élőszereplős filmet készítsenek belőle Gigor Attila rendezésében. Berger József producer és a Mythberg Films 2019-ben került képbe, ekkor döntötték el, hogy az animációs forma több lehetőséggel kecsegtet a film szempontjából. 2020-ban a németországi Animation Production Days-en prezentálták a tervet, itt találtak rá német partnerükre a Traumhaus Studios képében, 2021-ben pedig a kanadai Storyteller Pictures-szel és a Lakeside Productions-szel bővült a koprodukciós partnerek köre. Anita Doront eredetileg csak a forgatókönyv megírására kérték fel, de Temple szerint a kanadai filmes annyira lenyűgözte őket a személyiségével, hogy felajánlották neki a rendezést is.
A kronológia felvázolása után a figuratervek bemutatásával folytatódott a panelbeszélgetés. „Ez a film nekem tényleg arról szól, hogyan kell újra beindítani az emberi szív dobogását, és ehhez a punk passzol a legjobban esztétikailag. Azt szerettem volna, ha vizuálisan kevésbé a FernGully-ra és a Csingilingre emlékeztet, hanem sokkal inkább a Tekkon Kinkreethez hasonlít” – utalt Michael Arias anarchikus stílusú, kultikus animefilmjére. (A beszélgetés későbbi pontján a sokkal kevésbé családbarát, Mutafukaz című francia–japán anime is felmerült, mint vizuális inspiráció.) Mindezt megerősítette, hogy egymást követően mutatták be az első, konzervatívabb tündérmesékre emlékeztető figuraterveket, amiket aztán sokkal modernebb, animésebb stílusban gondoltak tovább. Mivel a főszereplőt a csodafügefa ajándékának is hívják, a rendező szerint Lala DNS-e 20%-ban füge, amit a design is tükröz, ráadásul van egy nagy titka, ami miatt a többi tündérrel ellentétben nem változik állattá, ha átlép az emberek világába.
Karakter tervek / Forrás: Annecy Filmfesztivál
Írisz, a tündérkirálynő terve 20% szarvasból és 20% nőszíromból állt össze. „Számomra ő egy igazi amazon, aki szívesebben mászik fára, minthogy a kastélyban uralkodjon” – a királynőt a Mad Max Furiosájához is hasonlította. Áterpátert az egyik kedvenc gonosz karakterének nevezte, akinek szerinte lényegében valahol igaza van az emberiséggel kapcsolatban. „Death metálos, harcos típus, nagyon tisztelem, de túl messzire megy” – a varázslót farkasokra jellemző karakterjegyekkel látták el. Gigi, a kis egyszarvú első verziója eléggé My Little Pony-sra sikerült, a végleges változat viszont már inkább egy narválszarvat növesztett, hófehér tengeri malacot idéz, bár a rendező elmondása szerint egy kecske az alapja.
A rendező megjegyezte, hogy a karakterek és designjuk fejlesztésében egyébként az enneagram modell által leírt „alapvető személyiségtípusokat” is használta, mert szerinte így konzisztensebbé lehet tenni a jellemüket. Lala például a „romantikus művész” (4-es személyiségtípus), Áterpáter a „segítő” (2-es típus), Írisz pedig a „béketeremtő” (9-es típus). A mellékszereplők tervei között feltűnik egy eredeti karakter is, Bea édesanyja, aki csak emlékképként szerepel, ám lényegében ő mondja el a mesét. Természetesen Magdának nevezték el. Feltűnik egy érdekes szörny is, akinek részletes, sumer mitológiai hátteret álmodtak meg a karaktert tervező művésszel, de ezt maximum utalás szinten fogják érzékeltetni a filmben.
A Nyócker és a Kojot négy lelke rendezője, Gauder Áron viszonylag későn, csak tavaly ősszel csatlakozott a projekthez production designerként. „A 10 éves kislányom pont megkapta kötelező olvasmányként a könyvet a suliban, úgyhogy együtt olvastuk el. Ez jó felkészülés volt a filmhez” – mondta. Gauder háttereket készít és a film nyitószekvenciáját tervezi. „Kihívás benne, hogyan mutassuk meg a varázslattal teli tündérországot. Varázslat gyakran előfordul az animációkban, megvannak hozzá a kiforrott trükkök, de mi mást akarunk kitalálni, ami jobban tükrözi a világ misztikumát.”
Tündér Lala / Forrás: Annecy Filmfesztivál
Arról is mesélt, hogy a tündérek szárnya nem a madarakéhoz hasonlít a filmben, hanem bogarak és pillangók szárnyait használják fel a figurákhoz, ki-ki a személyiségéhez legjobban passzoló bogárfajta szárnyát kapja. Gauder személyes kedvence egyébként a szitakötőszárny. „Annyira jó, hogy a természet egy olyan forrás, amihez mindig fordulhatsz, mert még legvadabb képzeletünk sem tudja megközelíteni, amit a természet már megalkotott.” Levetítettek egy korai concept előzetest, amiből valóban egy izgalmas, modern, a régi, 1981-es tévéjátékos változatra semmiben sem emlékeztető fantasy kalandfilm körvonalazódik, és amit nem is igazán lehet hasonlítani más eddigi magyar animációs filmekhez.
A rendező elmondta, hogy bár ez az első animációs rendezése, annyira megszerette ezt a világot, hogy nem is akarja már többé elhagyni. Elmondása szerint remek érzés valamit előről kezdeni, és még előnyt is jelent, hogy nem kell ragaszkodni a régi beidegződéseihez. Egy rövid videón bemutatta, hogy dolgozik együtt a Bea édesanyját megszólaltató kanadai színésznővel, akit játékos mesemondásra instruált a bevezető jelenethez. Erről Gauder elmondta: „Megkaptam a hanganyagot, elképzeltem, ahogyan elmesélné az egészet, és mivel a könyv nagyon fontos szerepet tölt be az egész filmben, sokszor felbukkan, arra gondoltam, hogy jó lenne, ha ezzel kezdenénk. Mintha mi lennénk a gyerekek, akik belépnek a mesébe a kedves szavakon és képeken keresztül. Később jöttem rá, hogy Anitának vannak rajzai, amiket szégyell, de szerintem nagyon jók. Részletesen lerajzolta az egész filmbeli világot, állatokkal, növényekkel, kastélyokkal. Úgy véltem, hogy felhasználhatnánk ezeket, mert nagyon tetszett a naiv, stilizált jellegük. Ezeket akarjuk meganimálni közben.” Gauder szerint az animációban előnyös, ha el tudnak rugaszkodni a hagyományos eszközöktől, és akár ilyen rajzokat is felhasználnak.
Tündér Lala / Forrás: Annecy Filmfesztivál
A rendező egy élőszereplős filmekkel foglalkozó operatőrt, Maya Bankovicot is bevonta a munkába, akivel az animációs film három-négy különböző képi stílusát dolgozta ki. A rögzített online beszélgetésekből kiderült például, hogy tündérországban sosincs igazán sötét, csak soft árnyékok látszódnak, vagy hogy a tündérpalota elnyomó hangulatát anamorf lencséket idéző hatással próbálják majd elérni.
A koprodukciót Temple Réka bonyolult utazásként jellemezte, ami egyben nagyon inspiráló is számukra. „Egy koprodukcióban a legfontosabb szerintem, hogy alkalmazkodjunk másokhoz, legyünk nyitottak, legyünk kíváncsiak más kultúrák és nyelvek iránt.” A film gyártási költsége 60% magyar, 20% kanadai és 20% németországi forrásból áll össze. A főtámogató a Nemzeti Filmintézet, de hozzájárulnak más helyi és régiós szervek az adott országokból, az Eurimages pedig a maximális lehetséges támogatást ítélte meg nekik. A gyártás oroszlánrésze Magyarországon készül, Kanadában a szereplők hangjait veszik fel, valamit egyes elemeket készítenek el, ahogy Németországban is. A végleges munkamegosztás akkor fog eldőlni, ha teljesen elkészül az animatik. Az biztos, hogy nagyrészt hagyományos 2D animációs filmre számíthatunk, néhány 3D-s elemmel. A végeredményt 2027-ben láthatjuk.
Annecy-i tudósításunkat hamarosan folytatjuk.
