A színházi világból érkező rendezővel az utómunkálatok közben a történelmi korok közötti hasonlóságról, a produkció nehézségeiről és persze a színházról beszélgettem.

filmhu: Hogyan született meg benned e történelmi film ötlete? 

Bagó Bertalan: Úgy kezdődött ez a történet, hogy találtam egy emlékiratot az 1800-as évek elejéről egy Blackwall nevű angol úriembertől, aki akkoriban Magyarországra jött. Ő vasútépítő mérnök volt, a trieszti vasútvonalon dolgozott, s annyira megszerette Magyarországot, a magyar embereket, hogy még egy darabot is írt róluk. Közben leveleket küldött egy fiktív vagy valós, nem lehet tudni, nagybácsihoz, s ezek a levelek fent is maradtak. S olyan furcsa s érdekes volt ez az egész, hogy egy angol eljön ide, s beleszeret az országba: az 1830-as években vagyunk, a forradalom előtt jó pár évvel, nem volt itt szinte semmi, csak egy puszta, elmaradott ország.

Ebből indult ki az egész, miért jön ide egy angol? Nem lehetett pontosan tudni, hogy küldték-e, valami kémféle volt-e, ugyanis az akkori angol külügyminiszternek volt talán a rokona, s neki írta ezeket a jelentéseket: hogyan működik a Szent Szövetség. A lengyel forradalom után vagyunk, amit az orosz cár eltaposott, már lehetett sejteni, hogy végig fog söpörni egy forradalmi hullám Európán, elég feszült volt itt akkor a politikai helyzet.

Ez volt a kiindulópont, ebből csináltunk egy fiktív történetet, Csaplár Vilmos írta  a forgatókönyvet, ami arról szól, hogy eljön egy angol mérnök Magyarországra, ugyanis őt megbízza egy Falussy nevezetű gróf, hogy építsen neki vasútvonalat a kőbányájához. Ennek a grófnak a felesége lengyel származású, akinek van egy árva unokahúga, pontosan a lengyel szabadságharc miatt, ahol az orosz cár kiirtotta az egész családját, s így eljön Magyarországra, a gróf birtokára, hogy itt lakjon. Feleségül akarják adni egy magyar főúrhoz, Tarnaihoz, aki a gróf gyerekkori ismerőse, de eltávolodtak egymástól, mert a Tarnai időközben koronaőr lett, az osztrák oldalon áll, viszont ettől a házasságtól remélhető, hogy Falussy, aki egy haladó szellemiségű, liberális ember, támogatást tud nyerni az udvarnál. De közben megérkezik az angol mérnök, meglátja a grófkisasszonyt, s egymásba szeretnek. Szóval van egy szerelmi háromszög, ami még meg van fűszerezve azzal is, hogy mindezt az osztrák titkosszolgálat figyeli, mivel érdekli őket, mit csinálnak a magyar rebellis urak, hogy próbálják behálózni Tarnai grófot, s mit is keres itt ez az angol úriember. Mindez egy vadászaton játszódik egy vidéki kastélyban, minden szál ide fut össze, ide hivatalos Tarnai gróf, hogy bejelentse az eljegyzését a lengyel lánnyal, s ide érkezi az angol mérnök is. Maga a film 3-4 nap története, arról szól, hogy szövődnek a szálak ezen a vadászaton, komplikációk, szerelem, merénylet, valakit meg akarnak ölni.

filmhu: Téged mi érdekelt a történetben?

BB: Engem minden, ami régi, ami klasszikus, amit megrostált az idő, nagyon izgat, az már megtörtént, elmúlt, s ha mégis nagyon hasonlít arra, ahogy most élünk, akkor az nagy tanulsággal bírhat. Ahogy Cicero mondta: „a történelem az élet tanítómestere.” Itt van egy 150 évvel ezelőtti történet, ami annyira időszerű és húsbavágó, s miközben nézed, rádöbbensz, hogy olyan, mintha ma történne, s nagy kihívásnak éreztem, hogy egy régmúlt történetben, akár egy történelmi, kosztümös filmben mai viszonyokról beszéljek. Így talán erősebben is üt, mintha egy mai politikai témát dolgoznék fel, mivel a történelmet nézed.  Nem egy panoptikumot akartam bemutatni, hanem hús-vér embereket, akiknek ugyanazok a gondjai, viszonyai, problémái, mint ma, csak más ruhákban járnak, és nem kocsival közlekednek, hanem lóval. S hogy ez át tud-e jönni a filmen, hogy a néző is így élje meg, ez izgatott benne. 

Ugyanakkor a történelmi szituáció, a társadalmi problémák is nagyon hasonlóak a maihoz, az Európához való viszonyunk, hogyan tudunk tovább lépni, fejlődni. Itt egy ország, ami előtt megnyílt Európa kapuja, megpróbálunk integrálódni egy bizonyos fajta elzárás után, s akkor idejön egy ember a fejlett nyugatról, s az ő szemszögéből látjuk magunkat, nem tudjuk, hogy mit akar, de mindenképpen egy katalizátor szerepe is van.
 
filmhu: Szereposztás?

BB: Cserhalmi György játssza Tarnai grófot, két lengyel szereplő is van, lengyel koprodukcióban készült a film, ők játsszák a mérnököt és a lengyel lányt. Mindenképpen szerettem volna, hogy a lányt lengyel játssza, látszódjon rajta, hogy nem magyar, szláv vonásokat akartam. A mérnök szerepére angol színészt kerestem, de végül találtunk egy lengyel fiút, aki nagyon angolos kinézetű. Ők hárman a főszereplők, Falussy grófot Derzsi Jánosra osztottam, szerepel még Nyakó Juli, Bertók Lajos, Dörner György.

filmhu: Forgatás milyen élmény volt, úgy tudom, többször csúszott a produkció, több évbe telt a megvalósítás?

BB: Elég nagy rohammunkában készült, a csúszás oka pedig elég prózai és közhelyes: az anyagiak. Kosztümös filmet forgatni ma Magyarországon, de akár máshol, elég kockázatos és drága vállalkozás. Végig reménykedtünk, hogy több pénzünk lesz, de végül nem lett, s nem lehetett tovább várni, belekezdtünk, s remélem, ez nem fog meglátszódni a filmen. 6-7 hetet forgattunk, szeptemberben kezdtünk, aztán volt egy kis leállás, s novemberben fejeztük be.

filmhu: Lengyel helyszíneken is forgattatok?

BB: Eredetileg terveztük, de végül is mindent Magyarországon forgattunk le. Kastélyokat kerestünk, de elég rossz állapotban vannak, pont az a kor ment tönkre, amire szükségünk volt, sokat elmegyógyintézetnek, gyermekotthonnak hazsnáltak, szét vannak verve, csak egy-kettő maradt csak meg. Négy helyszínen illetve kastélyban forgattunk: a külső jeleneteket Dégen, a belsőket pedig Keszthelyen, Nádasladányban és Nagyvázsonyban.

filmhu: Ez nem aprózta szét a produkciót?

BB: Ennek megvolt az előnye s a hátránya is, sokat kellett utazni, meg persze több költséggel járt, de így sokat volt együtt a csapat, együtt dolgoztunk, aludtunk, míg Pesten ez nem így van. Az, hogy egy helyen vagyunk, az mindig jó egy forgatásnak.

filmhu: A Szemlétől, a szakmai fogadtatástól mit vársz?

BB: Remélem, szeretni fogják a filmem, most még annyira benne vagyok a történetben, hogy nem nagyon tudok foglalkozni ezzel. Most már 100%, hogy kész lesz, a vágást s az utószinkront már befejeztük, most végezzük az utolsó  simításokat: fényezés, zenefelvétel, keverés.

filmhu: Terveid, úgy tudom, még ebben az évadban lesznek színházi bemutatóid is?

BB: Igen, jövő héttől kezdek próbálni Zalaegerszegen egy Tasnádi darabot Magyar zombi címmel, utána pedig Szolnokon rendezem a Chicagót.

filmhu: Folytatod-e majd a filmrendezést, vannak újabb ötleteid?

BB: Én nagyon jól éreztem magam a forgatáson, a stábbal is nagyon jó volt együtt dolgozni, vannak témák a fejemben, szóval bízom a folytatásban.