Emellett a hozzá- bele- és elszólásokból érdekesen körvonalazódik napjaink médiája, helyzete és visszásságai. Íme néhány ezek közül:
„Énnekem nem hiányzik a képernyő, figyelj ez a magyar média egy piti szemétdomb egy csomó piti kakassal.” (Csiszár Jenő)
„Azt hittem, hogy jött a rendszerváltás, itt van a kapitalizmus, és akkor úgy fogunk élni, mint a kapitalista orsuzágok televízióiban vagy rádióiban, hogy vannak a menők, ott sztárnak hívják. Itt is annak hívják, de ez egy vicc, na mindegy...” (Szilágyi János)
„Csak művészet, ha valakit már annyira nagy művésznek tartanak és sztárnak!” (Uhrin Benedek)
„Az Interneten tíz év múlva, amikor általános lesz, föl lehet tenni azt a kérdést, hogy akarok-e atomerőművet, én, a magyar nép. Lehet atomerőművet építeni akkor is, ha én nem akarok, de azt nem lehet mondani, hogy az én beleegyezésemmel. (...) Az, hogy megkérdezed a nézők véleményét, egyszersmind nem jelenti azt, hogy meg is fogadod.” (Vámos Miklós)
A beszélgetőpartnerek között volt még – többek között – Vitray Tamás, Verebes István, Stahl Judit, Eörsi István, Farkasházy Tivadar és Koltay Gábor is. A beszélgetéseket Bárdos András válogatta és szerkesztette.
