Szombat: esőnap

Esernyő van nálam, s nem félek használni!

A változó intenzitással adagolt égi áldás legfőképpen a beszélgetős programoknak kedvez, tehát irány a fedett tér! Pálfi Gyuri Taxidermiája persze nem csak ezért vonzó a közönség számára. A filmhu második filmklubja eddig nem filmes halandó által még sosem látott részleteket tár fel a Hukkle alkotójának újabb őrületéből. A Taxidermia egyelőre vezérhanggal vetített jelenetében az evőbajnok első megmérettetésén grízben versenyez, a stoppert maga Növényi Norbert nyomja, háttér a szocializmus. Müllner Dóra kérdései nyomán többek között az is kiderül, hogy a szürreál-horrorba oltott családsztori castingjai kizárólag 140 kiló felettieknek szóltak, s bár a főszerepeket alakító Stanczel Adél és a Hollywoodoo-s Trócsányi Gergő termete igazán megfelel a kívánalmaknak, a rendező a felvételek láttán kicsit elégedetlen: „A vásznon minden kevesebbnek tűnik.” Persze ez a legkevesebb, hiszen a produkció jól halad, negyven perc (15 nap kemény munka képi lenyomata) dobozban, a többi vagyis a film kétharmada, ezután forog. Ha minden jól megy, a Taxidermia jövő ősszel, de legkésőbb a 2006-os Szemlére már a mozikba kerülhet.

A Taxidermia Cd Romja, amivel az egész történet kezdődött, azért készült el, mert noha elsőfilmje után mindenki ünnepelte a Hukkle rendezőjét, a forgatókönyv alapján senki nem vállalta a kockázatot, hogy egy ilyen furcsa filmre pénzt adjon. Szerencsére az MMK által feltételesen megítélt harminc millióból hármat előre fel lehetett használni, ebből készült a film grafikai és vizuális világát bemutató Cd Rom, amelyben a forgatókönyv alapján lehet barangolni. A három ember életét végigkövető családtörténet, amely a második világháborútól napjainkig ível, már ebben a formában is legalább két-három órányi vegytiszta figyelmet igényel. A filmen a sanyarú sorsú tiszti szolga és a sportevő kálváriája a saját magát preparáló unoka, illetve fiú, Lajoska elbeszéléséből bontakozik majd ki. Az, hogy a Hukkle sikere után nem kapott pénzt, nem taszította hullámvölgybe a rendezőt, sőt! Pálfi Gyuri egy „csakazértissel” a zászlóján külföldi vizekre evezett. Ami nem kellett a magyar döntnököknek, arra az Arte azonnal lecsapott, s öt francia produkció, valamint egy Trier-film mellett támogatásra érdemesnek ítélte. Aztán jött a Sundance forgatókönyv-díja, a japánok és az osztrákok, végül pedig megérkezett a várva-várt hazai érdeklődés is.

Pálfi nem hisztis

Maga a forgatókönyv már a Hukkle forgatása alatt íródott, s a pénzgyűjtés gyakorlatilag négy éve folyik. A Parti Nagy Lajos két novelláját alapul vevő Taxidermia antológia-filmnek készül. Noha Pálfi korábban az irodalom és a film különválasztása mellett tette le a voksát, most tudatosan lép a másik útra, s belevág az adaptálásba. Persze ezt is „pálfisan” teszi, hiszen a végső cél az, hogy az eredeti mű hatása már ne is érződjön a produktumon, s az elkezdjen filmnyelven beszélni. Az eddigi eredmények alapján a rendező bevallja, ez nem sikerült teljesen, s történetmesélés helyett talán meg kellene maradnia a vizuális világok teremtésénél. A munkamódszer egyébként kezdetben az esetlegességre épült, vagyis a szereplők nem tudtak előre semmit, nem kaptak szöveget, csak sorvezetőnyi szösszeneteket. A történet mágikus realizmusa azonban nem engedte, hogy a koncepció a Hukkle nyomvonalát kövesse, klasszikusabb hozzáállást igényelt.

A szereplők válogatásánál nem a profizmus, hanem a speciális karakterek szabta követelmények számítottak. Stanczel Adél, akire egy kávézóban leltek a castingosok, először állt kamera elé. Az érzés számára olyan, mint állni egy medence partján, amiben nem tudni, hogy mennyi a víz. Később persze izgalmassá vált a helyzetből helyzetbe való ugrálás, még akkor is, ha néha a Balaton közepén dideregve kellett elmondania, micsoda csodás napunk van. A főhősnő extraként még azt is elárulta, hogy a Taxidermia alkotója nem csak hogy nem hisztis, de allűrjei sincsenek. A Hollywoodoo-s Trócsányi Gergő, aki egy reklámfilm kapcsán került a jelöltek közé, nem az extrém helyzeteket, hanem az alaphelyzetet találta nehéznek, vagyis azt, hogy valaki életében először dirigál neki. Pálfi, Gergő szóhasználatával élve, ezt is kimondottan bájosan csinálta. Maga a rendező azt vallja, hogy instruálni csak pontosan, szépen, azaz mindent előre ki kell találni, de a változásokra gyorsan kell reagálni. A módszerről pedig csak annyit, hogy a tisztesség és a morál határain belül mindent megtesz az adott jelenetért.

Irány Hollywood!

Bár nem kimondottan „trükkös filmről” van szó, a Taxidermia az utómunkálatok során rengeteg 3D-s és egyéb trükkel lesz gazdagabb. A legfontosabb, hogy a film a végén ugyanazt jelentse, mint az eredeti ötlet. Annak ellenére, hogy a második Pálfi-mozi igazán nemzetközi produkció lesz, a film csak magyarul szólalhat meg, annyira kelet-európai ez a történet. A valószínűleg Így mentem el címmel moziba kerülő alkotást persze külföldre is szánja a rendező. Maga Pálfi Gyuri viszont a nemzetközi elismertség ellenére nem készül disszidálni. Egyszerűen azért, mert a történeteit egyelőre csakis itt lehet elmesélni. Egyszer azért Hollywoodot is kipróbálná. Ugyan ott minden sokkal kevésbé szabad, mint nálunk, s egy egészen zárt szisztémáról van szó, Pálfi már csak a szakmai önérzete miatt is belevágna a dologba. A közelebbi jövő a filmezés mellett gyereknevelést tartogat a rendező számára. A friss apa az ezzel járó nagy változásokat pillanatnyilag még nem érzékeli, azt azonban már eldöntötte, hogy a munkáit annak idején majd megmutatja az új családtagnak, még akkor is, ha éppen a Taxidermia elején látható szexjelenetekről van szó. Mert ha jól van tálalva, a lényeg lejön a vászonról.


Vasárnap: nap!

A vasárnapba Török Feri szeptember másodikán debütáló Szezonjának dallamai kalauzolnak át. A Wan2 színpadán a Sziget-szerte képeslapokkal reklámozott film zeneszerzője, Zságer Balázs és csapata, a koronás Z-s Zagar már az új nótákat húzza. Nem fukarkodnak, a látvánnyal pazarul körített zenefolyam több mint két órán keresztül kényezteti a rajongók fülét. Aki még filmesebb eseményre vágyik, annak meg kell várnia a következő sötétedést, mert a vetítők csak akkor lépnek működésbe. Addig is Fliegauf Benedek nagy gombával díszített Dealer-plakátjai mellett délutáni bemelegítésképpen megtekinthető a Mozinet.hu Sátor Simpsons válogatása. Ugyanide térnek be a gyűrűfüggők is. A Tolkien Társaság buzgón hinti a hitet a magyar mesekedvelők körében is. A Völgyben szervezett jelmezes felvonulás után kiköltöztek a Szigetre, s tünde nyelvleckékkel, előadásokkal, beszélgetésekkel gyarapítják a kultuszt. Ezúttal A film és Tolkien világa címmel hallható az ige - a filmeket fordító Pataricza Eszter hiányában- beszélgetés helyett előadás formájában. Be kell vallani, a Gyűrűk urában lévő nyelvi betétek taglalásának figyelemmel követéséhez tényleg elvetemült Tolkien-rajongónak kell lenni.

Az este látvány-orientáltaknál természetesen a Sziget Mozié, ahol is ezúttal a Szemle–nyertes Papp Gábor Zsigmond egy korábbi filmje, a Plázák népe és a Myfilm válogatása a soros. Mivel szerencsére már esőnek híre-hamva, megszaporodnak a koncert-bojkottálók. A vásznon olyan munkák, mint Hegedűs Márton ravaszul jazzre komponált Zzaj című kisfilmje, ami, akárcsak a filmbéli zene a filmbéli közönségét, észrevétlenül beránt a celluloid-térbe, vagy Nádas Tibor mosolykoktélja, a Hogyan repüljünk, amiben a tyúk új, alternatív nevelési módszerrel forradalmasítja az oktatást. Ha már alternatíva, érdemes szót ejteni Szirtes András vándormozijáról, amely a Bobot vagy Bobeket kalapjába gyömöszkölő bűvész-helyszín mellett ácsorogó kis kocsiban tölti a napot, de az éjszakával életre kel. A szokásosan tizenegytől megtartott családias mozizáson főleg külföldiek vesznek részt, s noha ezúttal József Attila a téma, láthatóan cseppet sem zavarja őket a felirat hiánya. A Tiszta szívvel képek, hangok, zenék költői kompozíciója földön innen s túlról. Esti filmes meditáció a Sziget-kavalkád lüktetésében, felkészülés az éjszakára, a hétfő reggelt előző nagy belendülésre. Már aki még bírja. Még két nap!