A film címadó hőse: HERZL, a cionizmus eszméjének feltalálója, a mozgalom alapító főszervezője s túl nagy szó!: valódi letéteményese volt. Lényegretörő stációk: Budapesten született 186O-ban mint sok más intelligens zsidógyerek, nyelveket tanult, drámákat írt, publicistává dolgozta fel magát, Bécsben, a Monarchia sokszínű fővárosában is rangot vívott ki cikkeivel, elemzéseivel. Erős, liberális osztrák újság párizsi tudósítójaként európai szintű sajtómunkássá vált. Magyar viszonylatban számolva húsz évvel Ady előtt. Mint egyszerre felvilágosult és a zsidóság sorsát árgus tekintettel figyelő férfiú, mindent eldöntő impulzusként érte őt a 19. századvég legfőbb "teszt - pere": a Dreyfus-ügy. Az ügyben felkavargó tömeges antiszemitizmus.
Látnok-mozgalmárnak azért nevezhetjük Herzlt, mert a látott társadalmi tünetekből ő vonta le a legradikálisabb, legmesszebbre tekintő konzekvenciákat. A szórvány-zsidóságnak saját államot kell alapítania. Palesztina földjén Jeruzsálem fővárossal. Jiddis, német, francia, egyéb nyelvek helyett a Biblia héber nyelvét alkalmassá téve az élőbeszédhez. Parlamenti demokráciát. Piaci és szocialista szellemű gazdaságot. Önálló hadsereget. Békés meggyökerezést a többi palesztinai néppel. Azaz a modern Izraelt pusztító és ádáz háborúi, intifada és minden terrorizmus nélkül. A filmben megszólal a nagyon megfáradt Simon Peresz. Felidézi egy találkozóját az egykor nagyhatalmú Henry Kissingerrel. "Kiss" kiküldvén tábornokait, vezérkari tanácsnokait az ebédlőből, face to face faggatja az akkori Pereszt: "vajon helyesen álmodott-e Theodor Herzl?"
Peresz lakonikusan válaszol: "teljes mértékben helyesen."
Utólagos történelmi tudásunkkal felfegyverkezve mindig okosabbnak tűnünk elődeinknél. 1895 táján a palesztinai föld zavaros, elmaradott, nagyrészt lakatlan, még nagyobbrészt műveletlen sivatag volt. Herzl gigászi, egészségét felőrlő munkát végzett. Még arra is ügyelt, hogy a cionista Kongresszuson egybegyűlő zsidó képviselők elegánsak, jól öltözöttek legyenek. Ügyelt rá, hogy a földvásárlásokra gyűjtött pénzt feddhetetlenül költsék el, s hogy ő maga személy szerint is feddhetetlennek ítéltessék. Miközben a német császárral, a török Portával, a már akkor is ellenséges angol diplomáciával, egyéb európai, közel-keleti hatalmasságokkal (megannyi látens, később elvadult antiszemita, anticionista) tárgyalt lehengerlő modorban, szuperdiplomatikusan, ő maga elszegényedett. Családi élete sem volt éppen felhőtlen.
Talán meg is keseredett. Mit talált 1904-ben a Szentföldön? Bűzt, koszt, nyomorúságos városkákat, kikötésre alkalmatlan kikötőket, és sivatagot minden mennyiségben. Lelki szemeivel látta mindennek civilizált, jámbor, békés, a kifejezés minden értelmében művelt mivoltát. S temérdek munkát, amelyet senki által meg nem vetett zsidók végeznek el majd. Szigorúan lefektetett társadalmi elvek alapján. Önmagát nem láthatta e jövőben, hiszen betegeskedett s még ebben az évben, alig negyvennégy évesen meg is halt.
Herzlt és munkásságát a modern Izraelben töretlenül tisztelik. Sírja zarándokhely. Ben Gurion az 1948-as államalapítás nagy pillanatában is Herzl gyakorlatias látnokiságára hivatkozott. Mint ahogyan a filmben megszólaltatott közemberek és tisztségviselők is az ő követőiként definiálják izráeli állampolgárságukat, citoyen mivoltukat. Az már a historikum bonyolult, nagy kérdése, hogy mindennek előbb, a két világháború és a vészkorszak előtt, annyi emberveszteség nélkül kellett volna próféciából valósággá válnia. Akkor a Pataki Éva rendezte filmből is hiányoznának a gyász hangjai s a fájdalom zenéi.
