És akkor a kapitalisták betiltották a csókolózást
Az öt éve elhunyt Bacsó Péterre emlékezünk
Éppen öt éve, 2009. március 11-én hunyt el Bacsó Péter. A legendás filmrendezőre, forgatókönyvíróra öt, az elmúlt évtizedekben kultikussá vált filmjével emlékezünk, plusz egy azóta majdnem elfeledett, a maga műfajában azonban páratlan alkotással.
„Én betiltanám a nyilvános csókolózást! – Betiltanád, pont te? – Olaszországban be van tiltva. – Ott kapitalizmus van…” Magyarországon azonban még dübörög a szocializmus, közben azért persze nyár van, meg ott a Balaton, a széles utak, és hangosan szól a Táskarádió. Három fiú túrázni indul a tó körül, a szerelmi sokszögek és a generációs egymásnak feszülések azonban már akkor sem könnyítették meg az önfeledt kikapcsolódást. A Szerelmes biciklisták (1965) ugyanakkor szándékai szerint nem komplikált („Komplikálja a halál.”), helyette egy csomó friss arcot és hangot (Illés, Mary Zsuzsi, Cseh Tamás) nyomott a könnyű nyári szerelemre vágyó nézők arcába.
Van az úgy, hogy nincs tovább – gondolhatta Klári, Laci és Béla, és nekivágtak a vakvilágnak. Hármójuk a hatvanas évek kilátástalansága elől csak az öngyilkosságban lát menedéket: Laci végez is magával, a Kovács Kati-Horváth Charlie alakította kettős azonban előbb a zöldhatáron, majd egy géppuskás határőr előtt találják magukat. Megtörtént esetet dolgoz fel az 1968-as Fejlövés, ez a feszes-feszült road movie, ahol a megérkezés nem csak az út végét jelenti, hanem talán egy álomét is.
A legtöbbet idézett filmek és a legrongyosabbra koptatott filmes bon mot-k versenyét könnyűszerrel nyerné A tanú (1969). A leghíresebb dobozba zárt film, amelynek figurái, jelenetei, ártatlanul odapöckölt gunyoros kiszólásai beszivárogtak a hétköznapokba, és negyvenöt év után sem veszítettek erejükből és jelentőségükből. Pelikán tehát kinyírja Dezsőt, Virág elvtárs egyszer majd kér valamit, Dániel pedig mindent bevallott. Ja, és persze, hogy az élet nem habostorta.
Kitelepítés ide vagy oda, Sziráky Lucy (Udvaros Dorottya) színésznő marad – még akkor is, ha bizony az ő életében is eljön a pillanat, amikor nem akar színpadra lépni. Az 1983-as Te rongyos életben színpadtól színpadig tart a cselekmény, Sziráky Lucy pedig legyen akár a kukoricaföldön, döngölt padlójú parasztházban, vagy egy szétvert kastélyszobában, addig is játszik, hódít, és szerelembe dönt.
Bacsó Péter számára igazán fájdalmas film volt az 1985-ös Hány az óra, Vekker úr?. A forgatás közben hunyt el a Weiszkopf Árpád órásmestert alakító, akkor már nagybeteg Őze Lajos. A rendező végül úgy döntött, hogy az eddig felvett jeleneteket is újraforgatja Jordán Tamással a főszerepben.
+1
A konzervgyárnak nincs bölcsődéje, de a Bánsági Ildikó alakította Brigitta nem tudja kire bízni a gyerekét. Nincs ezzel egyedül. Panaszaikat és vágyaikat itt és most dalban mondják el a savanyúságos üveg fölött görnyedő lányok-asszonyok. „A hősök dalban fejezik ki érzéseiket, s van, hogy egyetlen dal alatt több minden is történik (…). A film tematikailag is próbálja megidézni az amerikai musicaleket (lásd a szerelmi csatározás népszerű témáját). A kameramozgás is friss, lendületes, s külön etűdöket képez, ahogy készülnek a gépsoron a paradicsomkonzervek, a revühatás kedvéért pedig még a lányok gyári munkaruhája is – a realizmust félredobva – olyan extrém mini, hogy mindenkinek a combja felső részéig kilátszik a lába, mintha csak egy tánckar tagjai lennének” – írta róla a Filmkultúra. Az 1974-es Szikrázó lányok igazi szocreál musical lett, kivillanó combokkal, sok zenével, közben meg nagyon is földhöz ragadt problémákkal. Mi ez, ha nem a magyar abszurd?
Olvasd el Bacsó Péterrel készített utolsó interjúnkat!
(Fotó: Várkonyi László)
