Május 6-tól várja a látogatókat az Ész Hét programsorozat, Budapesten a Toldi Moziban és a Merlinben, Debrecenben pedig az Apolló moziban ismerkedhetünk a kortárs észt kultúrával.
FILMVETÍTÉSEK
Itt voltam / Mina olin siin
(játékfilm, rendezte: René Vilbre)
A Sass Henno népszerű regényén alapuló film Tallinn bűnözői alvilágában játszódik. A főszereplő, a középiskolás Rass már elhagyta a szülői házat, és megpróbál valahogy boldogulni. Így jut a kisstílű bűnügyektől a kábítószer-kereskedelemig. A lefelé húzó örvényből nincs kiút, és úgy tűnik, a felnőttek teljesen magára hagyják őt. Az Itt voltam bemutatója a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon volt.
Taarka
(játékfilm, rendezte: Ain Mäeots)
A film egy délkelet-észtországi kisebbség, a szetuk falujában játszódik. Taarka nem mindennapi életet élő asszony, ugyanakkor kiemelkedően tehetséges népdalénekes. Habár az észtek és finnek nagyra értékelik, saját közössége soha nem fogadja be. Büszkén vállalt, házasságon kívüli gyermeke kívülállóvá teszi Taarkát, szabad lelke és csodálatosan tiszta beszédmódja még inkább elidegeníti a falusi asszonyoktól. Mégsem vehetik semmibe, mivel különleges képességével megénekelheti őket a dalaiban, ami a babonák szerint szerencsétlenséget hoz. A félelem nem volt teljesen alaptalan: Taarka - alkalmanként az érintettekről csípős részleteket is közölve - szó szerint az egész életét dalba önti. A történet a főszereplőhöz hasonlóan tele van ellentmondásokkal: az egyik oldalon az otthoni kitaszítottság és a nemzetközi sikerek a másikon. A Taarka készítői különös gondot fordítottak a film néprajzi hitelességére, törekvésük gyönyörű néprajzi zenei drámát eredményezett.
Az élet Gabriella Ferri nélkül / Elu ilma Gabriella Ferrita
(animáció, rendezte: Priit és Olga Pärn)
Drámai történet szerelemről, zárt ajtókról, az arctalan tolvajról, a sérült gólyáról, az elveszett laptopról és az O'Key nővérekről, a virtuális prostituáltakról… Gabriella Ferri nincs itt, de van egy majdnem happy end. Az új Pärn-film, amely 2008 második felétől sorra hódítja meg a nemzetközi fesztiválokat, egy pár (szerelmi) életét kutatja a kihívásokkal teli világban. Az Olga és Priit Pärn rendezte film a férfi rendező különleges, groteszk humorát vegyíti egy csipet női rendezői és gasztronómiai érzékenységgel. 
Krokodil / Krokodill
(animáció, rendezte: Kaspar Jancis)
Kicsavart szerelmi történet egy krokodillal.
Nácik és szőkék / Fritsud ja blondiinid
(dokumentumfilm, rendezte: Arbo Tammiksaar)
A szovjet háborús filmekben a balti államok színészei rendre az ellenség, a cselszövő, a német tiszt szerepét játszották. A második világháború már több mint 60 éve véget ért, de ideológiai szinten még ma is jelen van. A balti államokat a Szovjetunió Nyugatjának nevezték, a sokszor fasisztának titulált észtek, lettek és litvánok nehezen szabadulhattak a rossz megítéléstől. A Nácik és szőkék című film a jelenség gyökereihez kísérel meg eljutni. Vajon a baltiakat náci áldozatként vagy kollaboránsként alkalmazó háborús filmek miatt alakult ez így? A film – bár nem adhat kimerítő választ a kérdésre - egyszerre élvezetes és rémisztő módon betekintést nyújt a szovjet gondolkodásmódba és a szovjet birodalom utóéletébe.
Az Idegen / Võõras
(film noir, rendezte: Dirk Hoyer)
A híres popsztár, TP szombat este Tallinnból Narvába autózik, anyja temetésére. A kocsija az isten háta mögötti Kohtla-Järve közelében elromlik, és kiderül, hogy legalább egy napra a kisvárosban rekedt. A kiadója Andres Kivit, az egyik irodai alkalmazottat küldi Kohtla-Järvébe TP segítségére. Ám mire Kivi megérkezik, TP már eltűnt…
Az Idegen a film noir stílusában ábrázolja a társadalomból való menekülés útjait. A popsztár és az emberek, akikkel a kohtla-järvei éjszakában találkozik, egyazon érem két oldalán vannak. Az egyik a hírnéven, a másik a mámoron keresztül menekül a mindennapi élet unalma elől. 
A sosem volt forradalom / Revolutsioon, mida ei olnud
(dokumentumfilm, rendezte: Aljona Polunina)
Az orosz államhatalom viszonya mindenkori ellenzékéhez az egész történelem során egyértelmű volt: az ellenzék voltaképpen nem is létezik. Hogy egyáltalán szóhoz jusson, az ellenzéknek először is magához kell ragadnia a hatalmat. És ehhez forradalom kell. Oroszországban egyetlen filmstúdió sem vállalta fel Polunina filmjének gyártását. Az orosz politikai ellenzék nem pusztán érzékeny téma, hanem kifejezetten életveszélyes. Ezért a film végül észt-finn koprodukcióban készült el. Polunina filmje végigköveti az Egységes Orosz Ellenzék és a Másik Oroszország létrejöttét, amely végül a 2008-as választásokon elbukott. A film arra is választ keres, hogy mi volt az ellenzék bukásának oka, és hogy ebben milyen szerepet játszottak a legkülönfélébb politikai nézeteket –a demokráciától a forradalmon át a sztálinizmusig – egyesítő ellenzéki mozgalom belső feszültségei. A közös, összetartó erő e mozgalmak között a Putyin-ellenesség volt, ám nem bizonyult elégnek a választási sikerhez.
A radikális / Radikaal
(dokumentumfilm, rendezte: Andres Maimik)
A film főszereplője, Margus Lepa, egykor népszerű gyermekszínészként vált ismertté. Felnőve azonban teljesen más utat választott. Egyedül dolgozik egy helyi rádióállomáson, különféle műsorokat vezet, olyan ideákat közvetít, melyek finoman szólva sem szokványosak. Nem elégedett Észtország jelenlegi helyzetével, és megoldásul a náci Németország istenítését kínálja. Az emberek évek óta hallgatják Lepát, legtöbben csak szórakozásból, de akadnak olyanok is, akik komolyan veszik. 
Az idő mesterei / Aja meistrid
(dokumentumfilm, rendezte: Mait Laas)
Az idő urai dokumentumfilm az észt bábfilm alapítóiról, Elbert Tuganovról és Heino Parsról. A két rendezőnek - annak ellenére, hogy csaknem tökéletes ellentétei voltak egymásnak - volt egy közös tulajdonsága: mindketten saját idejük előtt jártak. Az észt bábfilmstúdió, a Nukufilm, az első ilyen jellegű stúdió volt az egykori Szovjetunióban. A nehéz idők és a szovjet elnyomás ellenére Tuganov és Pars képes volt sértetlenül megőrizni művészi tisztességét, munkáik komoly nemzetközi elismerést szereztek. A néző szeme előtt a stúdió születésének története mellett a 20. századi Észtország történelme is feltárul. 
Lotman világa / Lotmani maailm
(dokumentumfilm, rendezte: Agne Nelk)
Dokumentumfilm az ismert orosz szemiotikus és kultúrakutató Jurij Lotmanról, aki életének nagy részét Tartuban, Észtországban töltötte. Lotman – megteremtve saját iskoláját – a Tartui Egyetemet a szemiotikai kutatások élenjáró központjává tette. A világ minden emberben benne van. A mikrokozmoszoknak nincsenek határaik. Pontosan akkorák, mint tulajdonosaik képzelőereje. Jurij Lotman képzelőereje minden bizonnyal hatalmas volt. Az egész világegyetem belefért: az orosz irodalom nagy része, a szemioszféra, a galaxis mérete és a háborús kommunikációs vonalak részletes ismerete. Kozmopolitaként különböző információkat gyűjtve és rögzítve számos bolygót bejárt. Aztán eljött az idő, amikor az információ feldolgozásából származó ideák kifejeződésre kezdtek vágyni. Néhány közülük megtalálta útját a rajzokon, mások az írott szón keresztül. Lotman világában Hitler és Sztálin találkozik, Szentpétervár és Tartu képei egybefonódnak. Eco, Uszpenszki, Toporov, Jegorov, Ivanov, Pjatyigorszki és más szemiotikusok kerekasztala foglalja el a teret. Ahány ember, annyi világ. De itt is csak Lotman világa van. 
Baltic Film and Media School
(rövid filmek)
The Morning After (Kristo Viiding, 8:28 p.)
Alta Tensione (Giampietro Balia, 3:00 p.)
Mistake (Giampietro Balia, 4:40 p.)
Blackout (Margus Paju, 5:05 p.)
Silent Film (Ove Musting, 4:00 p.)
Chicken Man (Edina Csüllög, 5:30 p.)
Molotov Begins (Jan Hubacek, 6:00 p.)
Obsession (Andrew Bond, 14:18 p.)
Especially in the Mornings (Heleri Saarik, 19:00 p.)
A Lightś Tale (Ivar Taim, 2:55 p.)
The Last Game (Allan Triik, 3:30 p.)
A Big Kid (Tõnn Sikk, 8:00 p.)
Justice (Janno Jürgens, 15:00 p.)
Photographer (Janis Jurkovskis, 12:07 p.)
SZÍNHÁZ
A Pál utcai fiúk
(VAT Teater)
AZ 1987-ben, Tallinnban alapított VAT Színház a legrégebben működő független színház Észtországban. A kortárs drámák mellett a klasszikus irodalmi adaptációkról is ismert társulat számos nemzetközi fesztiválon szerepelt már Japántól Németországig, Finnországtól Zimbabwéig. A VAT színház A Pál utcai fiúk című előadása az ismert ifjúsági regény új feldolgozása. Az eredeti regény messze a legismertebb magyar irodalmi mű Észtországban. Szinte mindenki olvasta, sőt a függetlenség újbóli kikiáltása óta az általános iskolai kötelező olvasmányok sorába tartozik. Az Aare Toikka színpadi adaptációjában és rendezésében készült előadás 2004-ben debütált a VAT színházban, közel 15 évvel a Szovjetunió összeomlása után. Annak ellenére, hogy helyszíne - ahol a fiúk a grundért küzdenek - Budapest maradt, a darab egyúttal az észt függetlenségi harcot is felidézi. Az észt társadalom újjászerveződése során sokakban felmerült a kérdés, hogy valóban abban az Észtországban élnek-e, mint amelyre évtizedeken át vágytak. Az észtek számára ezért ismerős lehet a Molnár-regény keserédes befejezése, a Pál utcai fiúk győzelem utáni kiábrándultsága és kétségei. A felnőttek és gyerekek számára egyaránt izgalmas darab a VAT színház világszerte legismertebb, legnépszerűbb előadása.
KONCERT
A Kriminaalne Elevant (Bűnös Elefánt) észt jazz zenekart 5 filmes alapította abból a célból, hogy megmagyarázzák őrült viselkedésüket és ízléstelen öltözködésüket. A számos hazai és külföldi koncerten kívül a Kriminaalne Elevant több filmhez is készített és játszott zenét, beleértve a "Nosferatu, eine Symphonie des Grauens" című klasszikus horrorfilm észtországi vetítéseit. A zenekar a 2006-os Mediawave-en büntette először a magyar közönséget.
IRODALOM
Pluralica
Beszélgetés egy induló folyóiratról és egy elképzelésről
A Pluralica egy most tavasszal megjelent művészeti lap, mely könyvszerű és lendületes kiállással nyújt betekintést aktuális tematikája alapján egy vagy több kultúrába. A negyedéves lap első dupla száma a Kortárs észt címet viseli, és színes oldalakon invitál asszociatív kalandozásra napjaink észt irodalmába és képzőművészetébe. A legismertebb kortárs észt művészek szövegeinek és képeinek buja hálózata ez a folyóiratszám, játékos és komolyabb felhangokkal úgy, hogy abba bátran belevethesse magát bármilyen olvasó. Gaborják Ádám szerkesztővel Paljas Kreet, az Észt Hét házigazdája beszélget. A kötet az Észt Hét alatt a Toldi moziban is megvásárolható.
További részletek az Észt Hét honlapján.
