A ‘30-as évekbe átírt tévéfilm azt a kort idézi, amikor a romantikus filmekben egy sosemvolt Magyarországot mutattak be, ami mentes volt minden komolyabb társadalmi problémától. Főszereplője a csodaszép Cecília (a káprázatos Zsigmond Emőke megformálásban), aki az utcán sietve összegabalyodik a karizmatikus Sándorral (Száraz Dénes), szikrázni kezd közöttük a levegő, és ha nem szólna közbe az élet, talán fel is lobbanna. Kezdődő románcuk komoly akadályba ütközik: Sándor Cecília vőlegényének, az időjárás szakértő Pál (Fekete Ernő) legjobb barátja, egyben tanúja. Sándor házibarát lesz, ami annyit jelent, hogy nyíltan flörtölnek egymással Cecíliával.
Száraz Dénes / Forrás: Megafilm
Miközben a friss házasok elidegenedett életet élnek, a bártulajdonos Sándor a világ körül utazgat, Cecília unalmában kacatokat vásárol vagy éppen kék rókaprémre vadászik, a bárgyú Pál pedig továbbra is a felhők szerelmese. Ezt az eseménytelen életet szakítja meg Sándor féltékenysége, amikor Cecíliát gyanúba keveri, hogy a város legnagyobb kujonjával (Schmied Zoltán) lép félre. Innentől pedig szenvedély, féltékenység, félreértések, szerelmi civódások, és mindenfajta heves érzelem szabadul el, amibe egy ifjú diáklány és egy vonzó bárénekesnő is belekeveredik.
Nem egy Anna Karenina-mélységű történet, a Kék róka kiszámítható és az első pillanattól determinált film, melyet a csodálatos jelmezek, a nosztalgikus helyszínek és a könnyed színészi alakítások tesznek szórakoztatóvá. Zsigmond Emőkéért a Nagykarácsony óta rajongunk, itt már nem egy nebáncsvirágot alakít, hanem egy öntudatos nőt, aki minden férfit az ujja köré tud csavarni, már csak a gyönyörű kék szemével is. Fekete Ernőnek remekül áll ez a naiv és balga szerep, aki a szenvedélyének él és a feleségére már inkább mint gyámoltalan gyerekre, mintsem nőként tekint.
Fekete Ernő és Kovács Panka / Forrás: Megafilm
Száraz Dénes nem mutat magából többet, mint amit korábban láthattunk tőle akár a Mintaapákban, de Zsigmond Emőkével remekül egymásra hangolódtak. És akkor ott van még a kihúzott szemű Schmied Zoltán a nőcsábász Trill báróként, Sodró Eliza Cecília férjet kereső legjobb barátnőjeként, és Kovács Panka, a megrögzött felhőimádó tanár lelkes rajongójaként, akik üdítő jelenlétükkel tovább színesítik ezt az idilli világot.
A tévéfilm ártalmatlan humorára remek példa, amikor a férj a kocsiból kiszállva az égre néz: "Nézze ezt a gyönyörű Cumulonimbuszt! Öröm lenne elázni egy ilyen alatt!" Hogy aztán Fekete Ernő és Kovács Panka boldog kacagások közben álljanak az esőben. És eközben Zsigmond Emőke rezignáltan ül egy esernyő alatt a kocsiban, és mindannyian tudjuk, hogy legszívesebben nagyon messze járna már.
Zsigmond Emőke és Száraz Dénes / Forrás: Megafilm
A külcsínt archív felvételek kreatív használatával, illetve mókás fantáziajelenetekkel teszik izgalmasabbá. Le a kalappal Bozóki Mara jelmez- és díszlettervező előtt, mert magyar filmben rég láttunk ennyire pazar ruhákat és olyan dús, a szemnek kellemes képeket, mint amit megálmodott, mind a történet meseiségét hangsúlyozzák valószerűtlen szépségükkel és makulátlanságukkal. Mindezekhez andalító zene (Bacsó Kristóf munkája) is társul, minden megvan tehát ahhoz, hogy egy könnyed délutáni szórakozásnak nézzünk elébe.
Ha valakinek nem lenne elég Pacskovszky tévéfilmje: Herczeg Ferenc darabjából nem először készült filmváltozat, 1920-ban a svédek készítettek belőle fekete-fehér feldolgozást Erotikon címen (ami ráadásul elérhető a Netflixen), 1938-ban pedig Der Blaufuchs címen a németek forgattak belőle romkomot.
A Kék rókát január 22-én mutatták be a Duna Televízión.
