78 évesen új filmjével járja az országot, de már a következőt tervezi az író-rendező-producer, akivel a Róna utcai Filmgyárban beszélgettünk, a háttérben a Régi idők focija és a Szerencsés Dániel korabeli plakátjával. A főiskolán, Herskó János osztályában nem volt könnyű az indulás, „legkisebb királyfiként” sokáig nem találta a helyét, de első filmjével, a Bohóc a falon-nal rögtön bizonyította a tehetségét.

A Régi idők focija forgatásán / Fotó: Jávor István / FORTEPAN

Ezek után nem volt visszaút, a 80-as évek végéig szinte minden évben készített egy mozi-, vagy tévéfilmet: egymást követték az olyan klasszikusok, mint a Szeressétek Ódor Emíliát, a Régi idők focija, a Herkulesfürdői emlék, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, vagy a Szerencsés Dániel. Fellini nagy tisztelőjeként külön öröm volt számára, amikor 1987-ben sikerült elhívnia Marcello Mastroiannit egy főszerepre, Catherine Deneuve-ről viszont lemaradt – így született meg a Miss Arizona. Elsőként ismerte fel Enyedi Ildikó tehetségét, Az én XX. századom forgatókönyvét elolvasva rögtön el is akarta csábítani.

Vándorszínészek közt / Fotó: Kallos Bea / MTI

Garas Dezsőnél nagyobb múzsája nem akadt, egyébként is mindig az elnagyolt arcú színészek ihlették meg. A Vándorszínészek csapatát is első benyomások és fotók alapján válogatta össze, szerinte mindent érzésből és sokkal kevésbé agyból kell csinálni, a forgatásokon és az életben egyaránt. Ezzel a meggyőződéssel kezd bele következő, Szabó Istvánnal közös filmjük, a Zárójelentés tervezésébe is.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: