Hitel és fantázia – bankárok a filmiparban

„Amiben a bankárok üzleti fantáziát látnak, abba érdemes befektetni, mert az már nem az ábránd, hanem az üzlet világa és ebbe bekerült a magyar filmipar is”, mondta bevezetőjében a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János. 

A részleteket Hitelfinanszírozási lehetőségek a hazai filmipar fejlesztésében címmel tartott előadásában Aladics Sándor, a bank vezérigazgató-helyettese fejtette ki. A Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjában – mint arról korábban már hírt adtunk, - külön kiemelt helyet kapott a filmgyártáshoz és a filmterjesztéshez kapcsolódó beruházási hitel.

A hitelt azok vehetik fel, akik a Nemzeti Filmirodában regisztrálták magukat, és a beruházáshoz 15%-os önrészt fel tudnak mutatni. (Ez külön kedvezmény, hiszen a hitelprogram más területein 25%-os saját erővel kell rendelkezni.) A program célja a filmes infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások ösztönzése.

A filmgyártás területén a hitelösszeg technológiai beruházásokra, filmstúdió létesítésére, filmtechnikai felszerelésekre, szállító eszközökre és a filmezéshez szükséges kellékekre (pl. jelmez, díszlet) fordítható. A filmterjesztés pedig a filmforgalmazás, a videó- és DVD-kiadás, illetve a moziüzemeltetés beruházásait finanszírozhatja belőle. A hitel ingatlan vásárlására, felújítására, korszerűsítésére, valamint gépek, berendezések és felszerelések beszerzésére használható fel.

A Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretösszege 310 milliárd Ft. A filmesek legalább 5 millió, legfeljebb 1 milliárd Ft erejéig élhetnek a programmal, legfeljebb 15 éves lejárati idővel, maximum 2 év türelmi idővel. Kamat is igen kedvezményes: megközelítőleg évi 6,1-6,3%-os.

„Pénz van, éljenek a lehetőséggel!”, zárta előadását a vezérigazgató-helyettes.

Az alternatív állam – kulturális iparágak

A kultúrafinanszírozás új alternatíváiról beszélt Dr. Benedek András az NKÖM közigazgatási államtitkára. A „kulturális iparág” kifejezés régebben még negatív érzeteket keltett, ma már az ebben rejlő lehetőségek mutatnak a jövő felé. Habár jelenleg is sok feszültség van a finanszírozási problémák körül, mint például a maradványképzés kapcsán történő pénzvisszatartások, a minisztérium képviselője szerint formálódik a partnerség a filmipar, a művészek, a szakpolitika és a finanszírozási oldal között.

Benedek András azt is hangsúlyozta, a kultúra támogatása nem csupán a közvetlen pénzügyi támogatást jelenti, hanem annak állami elősegítését is, hogy a magántőke befektethessen a kultúrába, és ez a befektetők számára tényleges üzleti lehetőségeket jelentsen. A filmipar ilyen szempontból példaértékű, hiszen számos más művészeti ágat megelőzve vonzó tereppé tudott válni a bankárok és a magántőke számára.

Amiről a számok beszélnek – kell a műterem, a szakember

A filmipar statisztikai hátteréről Dr. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója számolt be a résztvevőknek. 2004-ben júniustól számítva (ekkor indult el a Filmiroda) 7 külföldi bérmunka forgott Magyarországon, ezek közvetlen filmgyártási költsége összesen csaknem 1,8 milliárd Ft-ot tettek ki. Idén már 12 produkció költött el 11 milliárdot. Az ugrásszerű növekedést figyelve azt is láthatjuk, nem csak a számok nőttek, de az ide látogató produkciók minősége is jobb lett – vagyis nagyobb költségvetésű, más volumenű filmekről van szó, mint tavaly.

A magyar részvételű koprodukciós filmek területén szintén jelentős növekedést lehet megállapítani. Tavaly 11 ilyen munka készült 1,2 milliárd Ft-ért, idén már 16 koprodukció volt megközelítve az 5,2 milliárdos költségeket.

Magyar filmből 68-at gyártottak 2004-ben, az idei adat szerint 85 alkotás született. A költségek 3,5 milliárdról csaknem 5 milliárdig emelkedtek. A statisztikához tartozik a magyar televíziós sorozatok gyártása is, ebből mindkét évben két széria készült, 950 millió illetve 1,2 milliárd Ft értékben.

Taba Miklós is hangsúlyozta, az adatokból jól kiolvasható, hogy valóban a filmes infrastruktúrát kell fejleszteni, hozzákapcsolva szakember-képzést is. A külföldi produkciók magyarországi bérmunkájának egyelőre határt szab a szerény műtermi lehetőség és a viszonylag kevés szakember.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány részéről Tóth Erzsébet elmondta, az alapítvány ’91 óta a filmes támogatások egyetlen biztos letéteményese. Feladatuk mindig is az volt, hogy fenntartsák a filmgyártás és –terjesztés folyamatosságát. Hosszú évek különféle támogatási struktúrái után kialakulóban van a banki előfinanszírozás, ami mindenki számára új terep, de úgy tűnik, ez elkerülhetetlen és szükséges is. Tóth Erzsébet szerint még egyetlen nagy problémát kell megoldaniuk, ez pedig a filmek befejezési garanciájára vonatkozik. Még ebben az évben valószínűleg eldől az állami tulajdonban lévő filmes infrastruktúra és a filmjogok sorsa is.

Szép új világ? – a digitális jövőkép

A digitális jövőről Bereczki Zsombor, a Sony Hungária country manager-e tartott előadást a konferencián. Mint elmondta, az egyre gyorsabban elavuló analóg világot nagy ütemben váltja fel a digitális technológia. A jövő a tartalomgyártás és a forgalmazás területén is erre mutat. Így két-három éves távlatban a moziban és a televíziózásban is a digitális adathordozó, illetve a digitális sugárzás váltja majd fel az analóg kópiákat és sugárzást. 3-5 éven belül pedig a digitális adatátvitel és az extraszéles sáv fogja uralni ezt a terepet.

A digitális mozi esetében már nem a „ha”, hanem a „mikor” és a „hogyan” kérdése érvényes. Az adatátvitel esetében, aminek előnye a gyorsaság és az olcsóság, a legnagyobb probléma a tartalomvédelem, amit az amerikai stúdiók már nagyon komolyan, egymással összefogva próbálnak megoldani. Bereczki szerint az otthoni televíziózásban a digitális technológia (HDTV) európai áttörése a 2006-os Labdarúgó Világbajnokság lesz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a tévében a sport- és a saját gyártású műsorok játsszák a legnagyobb szerepet a közönségnél, ilyen módon a filmszínházaknak nem jelent komoly vetélytársat a digitális házimozi.

A jövőkép része, hogy a képalkotás és az informatika határai egyre inkább összemosódnak, a vásárlók minőség iránt  igénye dinamikusan növekszik, és a HD iránti kereslet is egyre nagyobb lesz. Bereczki Zsombor hangsúlyozta, financiális és befektetői szempontból is jól át kell gondolni a digitális technológia térhódításának következményeit. Másféle megtérülési arányokkal lehet ugyanis számolni, mint a korábbi, analóg termékek esetében.

Konzultálj a pénzemberekkel! – banki szolgáltatások

A Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. részéről Dr. Kiss Ágnes vezérigazgató ismertette a filmiparnak kínált szolgáltatásaikat. A 2003. áprilisában a Raiffeisen Bankcsoport tagjaként létrejött cég adótanácsadással, és EU-támogatásokkal kapcsolatos tanácsadással foglalkozik. A magyarországi filmipar versenyképességének növelése céljából létrehozott adókedvezményi rendszerről Kiss Ágnes elmondta, hogy koncepciója szerint nyereséges magyar társasági adófizetési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat von be a készülő filmalkotások finanszírozásába. Ily módon a filmelőállítók költségei – a közvetett állami támogatás igénybevételével - akár 20 százalékkal is csökkenthetőek.

Jelen támogatási rendszer keretében a 2004. folyamán Magyarországon létrejött filmalkotások teljes támogatási összegének 30 százaléka valósult meg a Raiffeisen bankcsoport segítségével. Az összeg jelentős részét a bankcsoport egy olyan világhírű, amerikai cég magyarországi filmalkotásához nyújtotta, mely úttörőnek minősült a filmes adókedvezményi rendszer alkalmazásában.

A Raiffeisen tehát segítséget nyújt az ilyen módon létrejött közvetett állami támogatások biztosításban. Pénzügyi, adójogi és finanszírozási szolgáltatás mellett közreműködik a filmek közvetett állami támogatásainak megszervezésében, közvetítőként lép fel a potenciális támogatók és a finanszírozást kereső filmalkotások között. A nemzetközi produkciók Magyarországra vonzása érdekében egy filmfinanszírozási alap létrehozását tűzte ki célul, melynek feladatai közé tartozik a potenciális támogatók összegyűjtése és az átláthatóság biztosítása is. Egyes esetekben vállalják az ÁFA előfinanszírozását, illetve egyéb pénzügyi garanciákat is nyújtanak. 2005. folyamán több mint 3 milliárd forintot terveznek filmek támogatására fordítani, mely összeg 15 milliárd forintig teszi lehetővé Magyarországon a filmgyártást.

Az Alföldi és Kohári Kft. képviseletében Alföldi Csaba szakértő előadása zárta a rendezvényt. Alföldi az adókedvezmény-rendszer kulisszatitkaiba vezette be a hallgatóságot, kétségtelenül hasznos információkkal látva el azokat, akik egyébként a rendszert a gyakorlatban is alkalmazzák, ők bizonyára jól érthették, amiről szó esett.

„Akik ügyesek”

Úgy tűnik, hogy aki manapság filmezésre adja a fejét, jól teszi, ha a forgatókönyve és jövőbeli digitális képalkotó-rendszerei mellé egy jó adótanácsadót és könyvelőt is beszerez. Az egyik oldalon a technikai demokratizálódás jövőképe, a másikon az adminisztrációs, gazdasági és jogszabályi aprómunka egyre terebélyesedő vadonja látható. Az ellentmondás persze csak látszólagos. Hiszen mind a digitális technológia, mind pedig a filmipari fejlődés a (remélhetőleg igényes) szórakoztatás elkerülhetetlen megerősödésével jár majd a magyar piacon is. A pénz útjait pedig annál nehezebb nyomon követni, minél több van belőle. De hát tudjuk már egy ideje: „Akik ügyesek, mind pénzügyesek.” Persze, mint minden ellentmondás, kellő körültekintéssel ez is feloldható: már látom magam előtt a jövő dupladiplomás (filmművészet-közgáz szakos) Bressonjait és Fellinijeit.