„Tóth Miklós története nagyon is filmre kívánkozik: a politika és a szerelem egyformán lesújtó erővel jelenik meg benne, ami meglehetősen ritka. Ezért is keltette fel az érdeklődésünket. Tóth Miklóssal egy éve tartjuk a kapcsolatot Lukácsy György forgatókönyvíró-társammal, rengeteget beszélgettünk, és számunkra is fokozatosan bontakozott ki történetének gazdagsága, szomorú szépsége” – emelte ki Nagy Anikó Mária, a film rendezője.
A film egyrészt Tóth Miklós visszaemlékezésein alapul, aki pár éve adta ki a Lovag és Fitos – Egy lehallgatott szerelem című életrajzi könyvét, másrészt az alkotók nyomozásba is kezdtek. A rendező szerint a személyes visszaemlékezéseket játékfilmes betétekkel teszik átélhetővé, a valós és fiktív szekvenciákban Anja Kofmel Chris the Swiss című animációs dokumentumfilmjét veszik előképnek, csak élő szereplőkkel. Múlt és jelen, fikció és valóság között fognak ugrálni, hogy a múltat minél érzékletesebben idézzék fel. „Filmünk egy olyan régi és rendkívül fordulatos szerelemnek ered a nyomába, amelyet a történelem közel ötven éve elsodort” – foglalta össze a rendező, a filmben pedig válaszokat próbálnak keresni a fél évszázados kérdésekre.
Szerelmesek - A kép csak illusztráció (fotó: Fortepan / Fortepan)
Az alkotók Tóth mellett megpróbálnak felkutatni minden szereplőt, aki valamilyen módon kapcsolódhatott az 1968-ban kibontakozó szerelemhez. Mellettük szakértők foglalják össze a rendszerváltás előtti politikai rendszer háttérműködését és nemzetközi viszonyait: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának történészeit, valamint angol és német társszolgálatok és levéltárak szakértőit szólaltatnák meg.
A játékfilmes betétekhez még keresik a színészeket, a tervek szerint a közönség által kevésbé ismert fiatalokat szeretnének találni a szerepekre, hogy ezzel is hangsúlyozzák: „a történetünk lényege, hogy a történelem két ártatlan, mintegy véletlenszerűen kiválasztott embert próbált meg.”
A forgatási helyszínekkel kapcsolatban a rendező elárulta, hogy hű rekonstrukciót szeretnének, ezért az eredeti helyszíneken keresgélnek: Gödöllőn, a Dunakeszin lévő Alagi Majorban, Érden, Tihanyban, az Alföldön, a Börzsönyben, Pécsett, Nagykanizsán és számos budapesti helyszínen. „Ahogyan Alexandra nyomába eredünk, illetve megpróbáljuk kitapogatni ennek a szerelmi történetnek a nemzetközi történelmi hátterét, felvételeket kell készítenünk Horvátországban, Angliában és Németországban” – egészítette ki Nagy Anikó Mária.
Nagy Anikó Mária (fotó: Albert Zoltán / Filmszereda)
A rendező a Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett 2004-ben, Almási Tamás osztályában, ahol a 28% című kisjátékfilmmel diplomázott. Utána elvégezte a Fade In Forgatókönyvíró Iskolát, itt fejlesztette Juditok című forgatókönyvét, az ebből készült kisfilmet 2009-ben, a 40. Filmszemlén vetítették. Ugyanekkor nyerte el a Legjobb forgatókönyíró-rendezőnek járó díjat az Apró dolgok című rövidfilmmel. Néhány év kimaradt három gyermeke születése miatt, visszatérése óta pedig a dokumentumfilm-készítés kezdte foglalkoztatni. Az ő nevéhez fűződik a Vonal felett című egész estés dokumentumfilm, társrendezője volt az Otthon, otthonnak. Tagja a Szőts István Filmműhelynek és a MADOKE-nak, idén nyáron pedig az ELTE Mozgókép és Médiaelmélet szakon diplomázott posztgraduális képzésben.
A film társforgatókönyv-írója Lukácsy György, aki tíz évig a Heti Válasz hetilap munkatársa, filmkritikusa és olvasószerkesztője volt. Rendszeresen vezet filmklubokat, szerkesztőként és forgatókönyvíróként részt vesz dokumentumfilmek készítésében. A Duna Televízió, majd az M5 kulturális csatorna filmes szakértője, 2018 őszétől pedig a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa.
