A Szerdai gyerek főszereplője Vecsei Kinga a MOME hallgatója, és számos további amatőrszínész kapott jelentős szerepet a filmben. Az amatőrök mellett ugyanakkor olyan ismert színészek is feltűnnek, mint Thuróczy Szabolcs, Börcsök Enikő, Lukáts Andor, Nagy Ervin és Dér Denisa. A Filmalap 205 millió forintos gyártási támogatásával magyar-német koprodukcióban készült film operatőre Maly Róbert, zeneszerzője Presser Gábor, producere Fehér Károly, koproducerei Henning Kamm és Pataki Ági.
Vecsei Kinga jelenetben (fotó: Szilágyi Lenke)
Forgatási riportunkban Horváth Lili így nyilatkozott a főszereplő kiválasztásáról: "Hosszú és sokfelé vezető casting-folyamat után döntöttem a teljesen amatőr Vecsei Kinga mellett, aki éppen annyi idős, mint a filmbéli Maja. A gyerek- és a felnőttkor határán van, akárcsak az általa játszott karakter. Úgy látom, nagyon erős a jelenléte a vásznon, és kivételesen jól érti, amit mondok neki, magában jó helyre tudja tenni, tovább tudja építeni a hallottakat. Öröm vele dolgozni. Nem jó az ilyesmit elkiabálni, hiszen még jó pár forgatási nap előttünk áll, de úgy érzem, nem is alakulhatott volna jobban a szereposztás. Ráadásul az, hogy új főszereplőben kellett gondolkodnom, arra kényszerítetett, hogy friss szemmel nézzek rá a saját forgatókönyvemre."
A Szerdai gyerek több szálon is kötődik a Napszúráshoz, Horváth Lili 2009-ben készített kisfilmjéhez. A rendező korábban elmondta, hogy diplomafilmjére készülve olyan emberi történetekkel találkozott, melyek túlmutattak egy kisjátékfilm keretein. Az akkor megismert sorsok inspirálták a fő- és mellékszereplők karakterét. A rendező ugyanakkor hangsúlyozta, hogy A szerdai gyerek nem a Napszúrás bővített változata. "Inkább olyan, mintha megnéznénk, mi történt a főszereplőnkkel három évvel később" - magyarázta. A történethez ezúttal is komoly kutatómunkát végzett, felkeresett például olyan, a társadalom perifériájára szorult embereket, akik a mikrohitelprogram révén próbáltak új életet indítani. "Bár próbálunk a lehető leghitelesebbek lenni, nem dokumentarista módon forgatjuk ezt a filmet - a legfontosabb számomra az a bonyolult emberi viszonyrendszer, amelyből a történet építkezik." - tette hozzá.
Maja és Krisz autóban (fotó: Szilágyi Lenke)
Nemes Gyula magyar-cseh-német koprodukcióban készült Zero című filmje egy méhész története, aki „anarchista terrort indít a rendszer ellen, hogy megmentse a méheket”. A Magyarországon és Burkina Fasóban forgatott 83 perces film operatőre Dobóczi Balázs, írója a rendező és Beregi Tamás. A Zero a Playtime produkciójában készült a cseh Endorfilm, a német 42Film és a magyar Katapult Film koprodukciójában a Filmalap 180 millió forintos gyártási támogatásával, producere Nemes Gyula.
A Zero című film története szerint egy méhecske berepül egy mézgyárba. A mézgyár igazgatója kimenekül az erdőbe és méhész lesz. Beleszeret egy mobiltársaság igazgatójának lányába. A méhei kihalnak egy közeli mobiltorony miatt. A szerelmesek gerillaakciókat hajtanak végre a méhek megmentésére. Megszüntetik az áramot, a fűtést, a benzint, a mobiltelefont és az internetet. Húskampón végzik ki az ország vezetőit, legyilkolják a plázák vásárlóit. A harc nemzetközi forradalomba csap át. A bonyodalmak csak most kezdődnek igazán... Ahogy már írtuk, a rendező korábban azt nyilatkozta, hogy a munkálatok négy évszakot ölelnek fel, készütnek felvételek Budapesten és környékén, valamint Afrikában, Burkina Fasóban is. "Beleszerettem az országba, nagyon érdekel amúgy is Afrika, az ott élők jövője. Burkina Faso a kontinens harmadik legszegényebbje, neve azt jelenti, hogy "jó emberek országa". És ez igaz, az emberek boldogok a szegénység ellenére."
Nemes Gyula a prágai FAMU-n végzett Věra Chytilová és Karel Vachek osztályában, és itt szerezte doktori diplomáját is. Filmezett Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Két filmgyártó cég, az Absolut Film Studio és a Playtime tulajdonosa, ahol saját filmjeinek producere. Letűnt világ című alkotásával 2008-ban elnyerte a legjobb dokumentumfilmért járó Kristály Glóbuszt Karlovy Varyban.
Nemes Gyula: Zero
Az európai filmpromóciós szervezeteket tömörítő EFP új programja „Future Frames” címmel mutat be ígéretes pályakezdő tehetségeket a Karlovy Vary filmfesztiválon. A tíz diploma- ill. vizsgafilmet felvonultató válogatásba kapott meghívást a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Filmteam koprodukciójában a Filmalap támogatásával készült Határ című alkotás, Szabó Mátyás diplomafilmje. Korábban így írtunk róla: „A szökés romantikája és az ismeretlen vidék rejtélyei találkoznak a Határban, és néhány percig teljes mértékben sínen is van Szabó Mátyás filmje, amely egy hajtányához láncolt rab körül játszódik. Azonban ahogy a szórakozott őr (Csuja Imre) balesetét kihasználó szökevény (Patkós Márton) szóba elegyedik a vízhordó lánnyal (Farkas Franciska), egy kicsit kínosabban kezdjük magunkat érezni. Az egy-egy régies kifejezéssel tűzdelt, de egyébként mai beszédmodorban előadott mondatok hamar ambivalenssé válnak, a historizálás nem következetes. Ha a kimondottakra nem figyelünk annyira, egy teljes értékű történetet kaphatunk erős képekkel, a Kifulladásig Belmondóját idéző cinkos törvényenkívüliséggel, és a Vanishing Pointhoz hasonlóan magába a szabadság eszméjébe való meneküléssel."
Szabó Mátyás: Határ
A csehországi fürdővárosban megrendezett rendkívül népszerű filmünnep a FIAPF produceri szövetség által úgynevezett A-kategóriával minősített 15 nemzetközi filmfesztivál egyike a berlini, cannes-i, locarnói és velencei seregszemlék között.
Bővebb információ: http://www.kviff.com
(forrás: Magyar Filmunió)
