Az első napon az érzelmek fontosságáról esett szó. A hallgatóság kedvenc filmjeinek legemlékezetesebb jelenetének felidézésekor rávilágított arra, hogy ezekben a pillanatokban azért izgulunk leginkább a főhősért, mert ekkor a legsebezhetőbb a karakter. A karakter vezető szerepe mindent felülír, hiszen a karakterből következik maga a történet. Fontos, hogy a választott karakterünk nyomás alatt milyen döntést hoz - az akciónak és az érzelemnek egymás kell kiváltania.
Fotó: Valuska Gábor
Felvázolt egy karakter térképet, ahol egy ábrán láthatjuk a főkarakterek minden jelentős érzelmi megnyilvánulását, a félelmei miatt hozott rossz döntésektől kezdve önmaga megtalálásáig. Fontos elemként említette a karakterek „hármas egységét” - mit akar, mire van szüksége és milyen árat fizet, amíg elér a célig. Példaként hozta fel a Jodie Foster által játszott Clarice Starling karakterét a Bárányok hallgatnak-ból és bonyolult érzelmi kapcsolatát az apjával, a főnökével és persze Dr. Lecter-rel.
Mindkét nap visszatérő példává vált a Trónok harca című sorozat. Az abban megjelenő figurák, az ott generált külső és belső konfliktusok szerinte mind egy–egy típust testesítenek meg. Összesen kilencféle karakterváltozatot különít el, ezek elsősorban elvont fogalmakhoz kötődnek: Lelkiismeret (Conscience), Szeretet (Love), Akarat (Will), Képzelet (Imagination), Igazság (Truth), Ambíció (Ambition), Idealizmus (Idealism), Értelem (Reason), Izgalom (Excitement).
A második nap ezen karaktertípusokat részletes elemzése alá vettük, kit hogyan ismerünk meg a történet elején, milyen kihívásokkal kell szembesülnie, végül hogyan változik meg a világhoz való hozzáállása. Érzékletes példákkal, filmrészletekkel, dialógokkal támasztotta alá mondanivalóját (pl. néha a színész a karakter rabja marad - Tom Cruise minden szerepében az Ambíció megtestesítője).
Fotó: Valuska Gábor
Fontos pont, hogy az adott figura hogyan éri el a célját és nem mellékesen miért teszi ezt meg. A történet és a karakter viszonya sem maradhatott ki – nézete szerint bonyolult karaktereket kell egyszerű szituációkba helyezni. Felvetődött a kérdés, hogy „mi egy adott történet szíve?” Laurie szerint a válasz a főkarakterekben rejlik: nekik kell egy olyan utat bejárniuk, nekik kell megoldani saját életük problémáit és ez teszi őket alkalmassá arra, hogy egy film főszereplőivé váljanak.
Maga az előadás nem nélkülözte a profizmust, érezhető volt, hogy Laurie elsősorban az Egyesült Államokban oktat – világos, közérthető példákat hozott mindenre, többször is elismételte mondandójának lényegét (néha túl sokszor is). Az előadás közti szünetekben sem zárkózott el, szívesen elegyedett beszélgetésbe a forgatókönyvírókkal. Egy közvetlen, kedves előadót ismerhettünk meg a személyében, akinek elmélete hozzásegítheti a forgatókönyvírókat komplexebb forgatókönyvek, így izgalmasabb filmek megírásához.
