Mire épül? Arra a két, szabatos megfigyelésre épül, hogy korunk embere imád barkácsolni és él - hal a vetélkedőkért. Mi akadálya tehát, hogy ennek a kétféle szenvedélynek egyidejűleg teret, eszközöket, célokat, apparátust teremtsenek? Úgyhogy izguljunk is, meg derüljünk is? A műsor ötletgazdái écájukat végiggondolva az alaphelyszínt hulladék - telepre (ipari bontóra) " helyezték ki", ott rendeztek be tágas műhelyeket, úgyhogy a versengők láthassák is egymás rivalizáló munkálatait. Gondoskodnak áramról, egyszerű szerszámokról, kellékekről. Valamint demontrációs táblákról, amelyekre a készítendő műtárgyak "műszaki vázlatait" a tervező lángelmék felkrixkraxolják.
A sematikus ábrák a néző számára is fontosak: még a műszakilag idióta ember is (alapszinten) felfogja belőlük, mi készül majd, mi az erőssége vagy a gyöngéje. Ez utóbbit tekintve a krixkraxok gyakran módosulnak. Mondjuk, áthelyezik egy járgány súlypontját vagy megnövelik (kurtítják) egy ókori kőhajintógép fesztávát. A versenydarabok skálája ugyanis szerfölött változatos: repülőgéptől búvár - szerelésig, önjáró aratógéptől locsoló - hadicsónakig, minden - ami pihent aggyal az ipartörténetből vagy jelenünk technikai különcségeiből előbányászható.
Négy fős csapatok versengenek párban. Sárgák. Narancsosak. Kékek. Zöldek. Hivatásos barkácsolók és műkedvelők. Mérnökök, rendőrök, pszichológusok, hegesztő - virtuózok, egyéb mániákusok. A versenyidő mindig tíz óra. Ezidő alatt mindenki olajfoltos, izzadt, mocskos, fáradt munkássá válik. Csak a hangulatukon, a lelkesültségükön nem ront a párbaj. A produkció vágói vérprofik: a tíz órányi (stopperrel mért, ellenőrzött) felvett anyagból úgy tömörítik az egyórás adásidőt, hogy starttól - finisig mindennek helye, funkciója lesz: hajsza, megtorpanás, egymás cikizése, lázas munka, fejtörés, mentőötletek, kudarcok, a versenybírák és kommentátorok esély latolgatásai, felnőttek el nem múló játékkedve. S a versengés láza.
A Roncsderby ötletgazdái, rendezői, vágói (nem túl nagy stáb) ahogy mondani szokás: pozitív kicsengésű műsor - sorozatot gyártanak, mert, egyfelől könnyedén, képszerűen bizonyítják, hogy a bennünk élő homo faber szeretetreméltó lény (gyermeki és kreatív), másfelől meg ugyanilyen könnyedén, szarkasztikusan öltenek nyelvet a technikai versengés, rekord - mánia iránti szenvedélyünknek. Mintha valóban a sorsunk múlna század -, ezred másodperceken.
Maguk a roncsok, mint kellékek megmosolyogtatók. Divatjuk lejárt. Egykori funkcionalitásuk elévült. Bőven kiszolgálták ismeretlen elődeinket. Ez is magyarázza, mekkora élvezettel jár, történetesen lángvágóval szétszabdalni egy hajdani limousine -t, vagy újra éleszteni rozsdás, kimustrált láncokat, rotorokat, szakadozott repülőgép maradványokból az alig ép szárnyakat. Hogyha csak öt másodpercre is, megint égbe emelkedjenek.
(Discovery Channel)