Anderson filmjében Berlin alakította Budapestet, de fordítva is történt már ilyesmi. Tony Scott 2001-es krimijében, a Kémjátszmában Brad Pitt vonata futott be a Keletibe, a Dohány utcai zsinagóga biztosította a hátteret a tetőn zajló kőkemény kémcsevejhez, és a szereplők az Ötvenhatosok terének kellős közepén keltek át a berlini határon.


Tehetséges festőnövendék próbál hírnevet pingálni magának, ám győz a sötét oldal. Anakin Skywalker szerepében Adolf Hitler, a Halálcsillagéban meg Budapest. A Koltai Lajos producerálta mi lett volna ha?-történetben, a Maxban szintén Berlinnek hazudták a magyar fővárost.


Berlint játszott a város Mark Herman teljes egészében Magyarországon forgatott holokausztfilmjében, A csíkos pizsamás fiúban is. A John Boyne azonos című regényéből készült mozi egy náci tiszt kisfiának és egy furcsa „farmon”, vagyis koncentrációs táborban élő fiúnak a barátságáról mesél, háttérben a fóti Gyermekvárossal.


Na, ki akart úgy öngyilkos lenni Magyarországon, hogy beszívja egy örmény szagát? Hát persze, hogy Woody Allen, aki tizenkilencedik századi Szentpétervárt idézte meg 1974-ben, a Szerelem és halál forgatásán. Az orosz vidéket például Pilisborosjenő és Tinnye formálta meg, Allen szerelmét pedig meg úgy szakmailag, mind emberileg Diane Keaton.



Az optikailag Béccsé tuningolt városban falta és ölte a nőket Richard Burton a hevenes évek elején. A Kékszakáll a két világháború közötti Ausztriába telepítette át többek között a Szabó Ervin Könyvtárat, a Gundelt és a Moulin Rouge-t (a pestit, nem a párizsit). 


Kate Beckinsale is Budapest aluljáróiban kergette a vérfarkasokat, Az Underworldben a Sziklakórház, a Ferenciek-tere és a macskaköves utcák ezúttal egy fiktív város helyszínei voltak, de hogy ne érezzük magunk olyan elveszettnek filmnézés közben, Görög Zita személyében egy kis hazai is felbukkant.

Az oroszok már a spájzban vannak, vagy ha ott nem is, a pékségben mindenképp. Hogy Budapest ismét orosz megszállás alá került, arra a sarki pékség ablakán virító cirill betűs feliratokból jöttem rá. Bruce Willis sajnos nem jött szembe a Csengery utca sarkán, de szerencsére a kenyér nem lett drágább, mint az életem. John McClane hadnagy a Die Hard ötödik részében apai kötelezettségeinek tett eleget, és kihúzta a fiát a moszkvai csávából. Például az Operánál, és a Baross utcában.


Nem Willis az egyetlen nagyágyú, aki a moszkvásított Budapesten mentette meg a világot. A nyolcvanas évek végén Andy Vajna jóvoltából Schwarzenegger vadászott nálunk az orosz drogmaffiára. Bár a rendszerváltás előtt itthon is óriási szenzációnk számított egy ilyen forgatás, az oroszok egy kicsit jobban meglepődtek, mikor Arnie váratlanul megjelent az igazi Vörös téren, hogy felvegye az egyetlen jelenetet, ami tényleg a ruszki maffiózók természetes környezetében játszódik.

Egy film, aminek München a címe, Budapesten forgatták, de a város nem magát, hanem például Rómát, Londont, Párizst és Frankfurtot alakította benne. Teljes képzavar, sőt világok harca a pesti utcán. Így készült Steven Spielberg monumentális mozija, ami az 1972-es müncheni olimpián történt túszdrámát járta körül.


Nemcsak a városnak, de szegény Madonnának is örök emlék maradt a nálunk forgatott Evita. És véletlenül sem azért, mert a világsajtó épp akkor neszelte meg, hogy a popdíva gyereket vár. Budapest szürke, sivár jégveremként maradt meg az emlékezetében. A fővárosi épületeket nagyon szépnek találta, de a Mátyás-templomban még gyertyát is gyújtott, hogy végre kisüssön a nap. A statisztákat sem hibáztatta a  karótnyeltségükért, elég büntetés nekik, hogy egy ilyen borzalmas helyen élnek, ahol vacog a fog, libabőrzik a kar, és szoborrá fagy a világsztár. A forgatáson írt naplójából azért kiderült, hogy jó dolog is volt a zord időjárásban. Például az, hogy hidegben lassabban nő a szőr, ezért kevesebbszer kellett borotválnia a lábát. Argentína, ezért tényleg megérte az a sok könny!