2025. 11. 13. Pozsonyi Janka

Inkubátor 10 – Hevér Lóránt: Mikor hazudtam?

Bemutatjuk a 2025-ös pitchfórum filmterveit

November 21-én a Toldi Moziban rendezik meg a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 10. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz filmes fogja prezentálni az egészestés (és egy rövid animációs) filmtervét. Az alkotókat bemutató interjúsorozatunkban most Hevér Lóránt mesél a Mikor hazudtam? című pszichológai thrilleréről, melyben egy kontrollmániás nő és egy nárcisztikus férfi kerül egymással szembe, egy munkahelyen tartott éjszakai tréningen.

Miről szól a filmterved?

A Mikor hazudtam? egy valós időben játszódó pszichológiai thriller, amely az igazság és a hazugság határait vizsgálja. Egy kontrollmániás nő és egy nárcisztikus tréner játszmájába csöppenünk: a történet hivatalos tréningként indul, majd fokozatosan válik pszichológiai hadviseléssé. A jóképű, manipulatív Bertalan ugyanis személyes ügyet hozott: Ildikót azzal szembesíti, hogy 25 éve ő volt az apja szeretője, ezért válaszokat követel. A nárcisztikus, borderline férfi kívülről őrültnek tűnik, de a belső motivációi tökéletesen érthetőek. Bezárja a nőt az irodába, és vallatja. Később Ildikó kimenekül, végül a tetőteraszon kerülnek szembe egymással, ahol a nő az életéért küzd, ezért egy olyan sztorival áll elő, ami mindent átkeretez. A tét az, ki mikor omlik össze és fedi fel a titkait. A film egyik oldalról egy fordulatos pszichothriller, a másik oldalról pedig erős morális kérdést feszeget: van-e objektív igazság?

Mióta és miért foglalkoztat ez a téma?

A kérdés személyes élményből indult: a Balkánon nőttem fel, ahol a magyarországi, pláne a nyugat-európai szocializációhoz képest szemérmetlenül nyílt kommunikációt tanultam. Amikor húszévesen Magyarországra kerültem, azzal szembesültem, hogy ebben a közegben az otthonról hozott őszinteség nem mindig erény. Újra kellett gondolnom, hogyan kommunikáljak, és meg kellett értenem a társas játszmák logikáját. A filmem kérdésfelvetése innen indul: lehet-e az ember valóban őszinte, és ha igen, kivel? A Mikor hazudtam? ennek a dilemmának a története, amit persze tovább erősít a valóságbuborékok és a fake news világa. Azt hiszem, hogy ma különösen fontos érteni és elfogadni, hogy az emberek személyes igazságokba és saját narratívákba burkolódznak, hogy túléljenek.

 

Hevér Lóránt

Milyen műfajban gondolkodsz és milyen vizuális világot képzelsz el a filmhez?

Az igazság-hazugság kettőssége és a személyes narratívák adják a film szerzői, intellektuális rétegét. De ha csak erre koncentrálnánk, akkor a Mikor hazudtam? kamaradráma lenne. Az alapkonfliktusokat ezért beemeltük egy multicég üvegfalú irodaházába, ahol bejárjuk a teljes teret: igazgatói iroda, tárgyaló, recepció, teakonyha, lift, folyosó, tetőterasz. Ebben az arénában csap össze a nárcisztikus, borderline férfi a morálisan rigid, kontrollmániás nővel. Műfaji szempontból ettől pszichothriller. Nincs vér, de az egyik karakter erőszakig is elmegy, hogy megszerezze az igazságát. A jelent steril kompozíciókban látom, a múlt emlékeit pedig VHS-szerű flashbackekben. A modern, üvegfalú irodaház képileg is erős és metaforikus is: a szerzői állításom ugyanis az, hogy az üvegfalak átláthatósága ugyanannyira csak látszat, mint a transzparencia a mai világban.

Mennyire látod magad előtt a kész anyagot, és mekkora szabadságot hagysz a változásnak?

Rendezőként és tévés alkotóként érdekes kettősséggel dolgozom. Mániákus a precizitásom, maximalista módon tervezem meg a forgatásokat, ezért szeretem, ha a forgatókönyv tűpontos. Ez megvan! Az a történet, amit Tasnádi István és Jeli Viktória forgatókönyvbe öntött, megtartja a filmet. Másik oldalról viszont – a rengeteg élőadás miatt – jól reagálok spontán helyzetekre, és itt rögtönzésekre is szükség lesz, hiszen a gyártás során derül majd ki, mit, hogyan tudunk az adott térben megvalósítani. A hazai rendezők közül Deák Kristófnál láttam ennek a fajta precíz blockingnak a jelentőségét, és volt alkalmam tőle tanulni ennek a mesterségét. Izgalmas lesz majd az a fázis, amikor a történet szó szerint „helyszínre talál”. Ugyanez igaz a castingra is: a film annyira karaktervezérelt, hogy csak próbákon derülhet ki, kik között működik igazán a kémia, és ki tudja hitelesen eljátszani a nárcisztikus, borderline férfit és a rigid, kontrollmániás nőt.

Kikkel, milyen csapattal jelentkeztél az Inkubátorba?

Erős csapatot sikerült összeállítanunk! A forgatókönyvet öten fejlesztettük: a két írótársam és a producer mellett egy pszichológus szakértő is segítette a folyamatot. Tasnádi István és Jeli Viktória számos sikersorozat és film szerzője, ezért óriási megtiszteltetés, hogy igent mondtak a megkeresésemre. Berger József producerként hosszú éveken át dolgozott a HBO-nál, most pedig több hazai és koprodukciós filmen dolgozik, hálás vagyok, hogy ezt az inkubátoros projektet elvállalta. A hazai filmgyártásban ritka, hogy pszichológust is bevonjanak a fejlesztésbe: F. Takács Istvánt azért kértem fel, mert kulcsfontosságúnak tartom, hogy a karakterek belső motivációi hitelesek legyenek. Felkértem Gorka-Focht Máté filmmarketing-szakértőt, hogy foglalkozzunk a film eladhatóságával: már most vizsgáljuk, hogyan tudja majd elérni a film közönségét. Ha pedig a projekt gyártásba kerül, Garai Gábor lesz az operatőr, vele tervezzük meg a film vizuális koncepcióját.

Hevér Lóránt

Hol helyezed el a filmet a szerzői–közönségfilmes tengelyen?

A Mikor hazudtam? zsánerét tekintve pszichológiai thriller, tele izgalmas fordulatokkal. Az elejére ráadásul egy erotikus álzsánert is behoztunk, aminek az a célja, hogy a filmre azok is beüljenek, akik egy igazság-hazugság drámára nem vennének jegyet. Talán ezzel a véleményemmel nem leszek népszerű, de úgy gondolom: alkotói felelősség, hogy egy film ne csak azért jöjjön létre, hogy a szerző kiadhassa magából a gondolatait. Ehhez a filmkészítés túl drága. Ahogy egy kézirat is akkor lesz könyv, ha kiadják és elolvassák, úgy egy film is akkor éri el a célját, ha megnézik. Vagyis a szerzői állításaim mellett értenem kell, kiket és miért érdekel majd ez a történet. A filmmarketing-workshopok után pontosabban látom, milyen elemeket kell majd kiemelni. Az egyik ilyen a pszichológiai thriller mint műfaj: a pszichológia keresett és jól eladható termék lett, amely intellektuálisan és érzelmileg is megszólítja a nézőt.

Dolgozol jelenleg bármi máson, vagy csak a pitchre koncentrálsz?

Az Inkubátoros projekttel párhuzamosan, a Filmintézettől függetlenül egy háromrészes kisfilm-antológián is dolgozunk két másik rendezővel. Három rendező, három történet a mesterséges intelligenciáról. Még forgatókönyv-fázisban tartok, de már most látom, hogy ebben a történetben is kulcsfontosságú a lélektan. Azt vizsgálom, hogyan jutottak el az Y- és Z-generációs fiatalok oda, hogy a párkapcsolati problémáikat sokszor előbb osztják meg az AI-jal, mint egymással. Emellett teljes állásban dolgozom vezető szerkesztőként, vagyis van feladatom bőven, és ez az alkotói sokféleség hihetetlenül inspiráló.

Hevér Lóránt filmrendező, forgatókönyvíró és televíziós alkotó, a Magyar Filmakadémia és a Magyar Filmtudományi Társaság tagja. Szabadkán született, a délszláv háború hatására lett újságíró. Az elmúlt huszonöt évben riporterként, külpolitikai tudósítóként, rendezőként és szerkesztőként is dolgozott. Filmes tanulmányait Sára Sándor mellett kezdte, később Deák Kristóf, Köbli Norbert és Tasnádi István mellett is tanult. 2006 óta a Magyar Televízió munkatársa. Rendező-dramaturg diplomát szerzett a Budapesti Metropolitan Egyetemen, 2021 óta készít fikciós alkotásokat. Több kisfilmje járt filmfesztiválokon, Úton című kisjátékfilmjét New Yorkban is vetítették.

A sorozat korábbi részei:

Az Inkubátor idei döntőseit bemutató sorozatunk folytatódik!

Megosztás

Még több magazin

magazin

Rémálmaink pincéjébe merészkedik le Timár Sára elsőfilmje

Fesztiválkritika az Alattunk dobog című filmről

Timár Sára Alattunk dobog című első egész estés dokumentumfilmje egy budai villa múltján keresztül vizsgálja a családi emlékezet és a kollektív…

tovább

magazin

„A gyerekekkel mindenről lehet beszélni, csak az nem mindegy, hogyan” – Fiatal Közönség Filmes Konferencia a Cinemirán

Beszámoló a szakmai programról

A gyerek- és ifjúsági filmek hazai helyzetéről, a minőségi gyerekfilm ismérveiről és a műfaj finanszírozásának lehetőségeiről rendeztek első…

tovább
 
hirdetés

Inkubátor 11

November 13-án rendezik meg az Urániában a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 11. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz alkotó fogja prezentálni terveit. Idén hét játékfilm, két dokumentumfilm és egy rövid animáció közül választja ki a szakmai zsűri és a közönség az öt nyertes projektet, amelyek megvalósításra kerülnek. Idén is bemutatjuk az alkotókat és filmterveket.

Inkubátor 11 – Kámán Albert: Csak egy kis baráti gesztus

Inkubátor 11 – Sztepanov Sofija: A bizonytalanság és más dolgok, amikkel együtt kell élni

Inkubátor 11 – Kölcsey Levente: A Hiány (újra)Teremtése

a teljes dosszié

Moulin

Nemes László 11 évvel a Saul fia sikere után, első francia nyelvű filmjével tért vissza a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Új filmje, a magyar mozikba november 12-én érkező Moulin a francia történelem ikonikus alakjának utolsó napjairól szól, az ellenállás vezetőjét a lyoni mészárosként elhíresült Klaus Barbie próbálja könyörtelen eszközökkel megtörni.

Az igazi hős az, akit nem lehet megtörni

Nemes László: Titokban összehoztunk egy magyar filmet, csak franciául beszélnek benne

Tarolt a francia mozikban Nemes László új filmje

a teljes dosszié

Az örökség

Tasnádi István egy polgári lakásban zárta össze Molnár Áront, Lengyel Tamást, Mucsit Zoltánt és Staub Viktóriát. Október 22. óta látható a mozikban, Az örökség egy fokozatosan kinyíló kamaradráma, ami időskori magányról, transzgenerációs traumákról és terhelt családi viszonyokról mesél, néhol a kisrealizmus eszközeivel, máskor harsány műfaji elemekkel.

Néha az öregezős csaló hozza össze a családot

Lengyel Tamás és Molnár Áron új filmjére voltak a legtöbben kíváncsiak a forradalmi hétvégén

Mucsi Zoltán: Szerintem akinek nincs humora, az boldogtalan ember

a teljes dosszié

Filmreform

Átalakulóban a magyar filmszakma. A kormányváltás új helyzetet teremtett, alulról szerveződve, közel negyven filmes szakmai szervezet részvételével létre jött a Filmreform2026, Nagy Ervint kinevezték kultúráét felelős államtitkárnak, Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztosként ad irányt a reformoknak.

November elején hirdetik ki, hogy ki lesz a Nemzeti Filmintézet új vezetője

"Reálisan hosszútávfutásra kell készüljünk" – interjú Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztossal

"Most ezzel tudom a szakmát legjobban szolgálni" – dr. Ugrin Juliannát nevezték ki a Filmintézet ideiglenes igazgatósági elnökének

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
- Úgy érzed, kihasznállak?
- Semmi gond, csak hagyd a pénzt a komódon.

Egek ura

Oszd meg! Az összes idézet