1) A tolonc a Hollywoodban világhírűvé vált Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt rendezése, igazi filmritkaság. Az ekkor 28 éves Kertész a kolozsvári Proja-film cégnél készítette el a filmet, amely egyébként már a tizedik alkotása volt. A hazai filmes körökben is az elsők közt számontartott direktor 1919-ben Bécsbe, majd Hollywoodba emigrált, ahol az egyik legtermékenyebb rendezőként dolgozott élete végéig. Közel ötven Magyarországon forgatott filmje közül még Az utolsó hajnal (1917) és a Jön az öcsém (1919) című rövidfilm maradt fenn.
.jpg)
2) A tolonc az egyetlen fennmaradt film, amelyben Jászai Mari játékát megcsodálhatjuk. A színpad nagyasszonya ezen kívül még egyszer játszott mozgóképen: az 1914-es, azóta elveszett Bánk bán adaptációban Gertrudist alakította. A tolonc forgatása nem ment feszültségmentesen, a színésznő az egyik jelenet során bordatörést szenvedett, amikor a szerepe szerint meg kellett állítani egy hintót, hogy a rajta ülőknek jósoljon. A rendezővel, Kertész Mihállyal kölcsönösen egymást okolták a galibáért, a színésznő pedig neheztelve hagyta el a forgatást.
3) A film Kolozsváron készült, amely az 1910-es években magyar némafilmgyártás egyik központja volt. A Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, Janovics Jenő (más színigazgatókkal ellentétben) felkarolta az újdonságnak számító mozgóképet és a nyári időszakban filmgyártásba kezdett színészeivel. Janovics a filmet nem léha szórakoztatásnak, hanem művészetnek tekintette, és a magyar irodalom klasszikusait vitte vászonra. Filmjei az élvonalba tartoztak, kezei alól pedig olyan rendezők kerültek ki, mint Kertész Mihály vagy Korda Sándor.
4) A film főszereplői, Várkonyi Mihály és Berky Lili egyaránt az első igazán nagy nevű némafilmsztároknak számítottak Magyarországon. A Miklóst játszó Várkonyi 1920-tól előbb Berlinben és Bécsben filmezett, majd Hollywood felé vette az irányt, ahol Victor Varconi néven futott be. Angyal Liszka alakítója, Berky Lili itthon folytatta karrierjét, és amellett, hogy az ország szinte minden színházában megfordult, 1955-ig rendszeresen feltűnt filmekben is.
5) A tolonc megkerülése igazi szenzációnak számít. A New York-i Magyar Házban talált öt rozsdás dobozban, részben elázva rejtőző film 2008-ban került a Filmarchívumhoz. Az előkerült kópia selejtnek számított, hibásan volt kopírozva. Valószínűleg ennek köszönheti a fennmaradását (hiszen így félretették és nem használódott el), viszont a hiba a restaurálást is megnehezítette. Végül nemzetközi összefogással, a holland EYE Film Institute, az amerikai Cineric stúdió, a Filmarchívum és a Filmlabor közös erőfeszítéseként született meg a ma is látható restaurált változat.
