KAFF: Eleonóra a padláson

A KAFF versenyprogramjának legizgalmasabb válogatása ez a mindössze három filmből álló szekció. A Vincenta Sam Orti spanyol rendező alkotása, amely egy professzionálisan kivitelezett gyurma animáció. Az eredeti történet a rendező agyszüleménye: amikor a garasoskodó, végtelenül antipatikus Alfredo szívroham következtében meghal, dolgos és szerény felesége vérszemet kap, és bármi áron fel akarja kutatni a tíz évvel ezelőtt az anyja lottószelvényéből nyert hatalmas vagyont, amelyet ezidáig férje gondosan elzárt előle, olyannyira, hogy még szerény kéréseit is pofátlanul visszautasította. Az özvegyasszony - miután hasztalan forgatja fel a lakást - megpróbálja feltámasztani elhunyt férjét, félkegyelmű unokaöccse segédletével. Sam Orti és maréknyi stábja két év alatt készítette el ezt a vicces és morbid, fordulatokban tobzódó, felnőtteknek szóló animációt, amely a versenyprogram egyik legüdítőbb darabja volt.

 

A szekció legeredetibb alkotás kétségkívül az Eszterházy volt, amely Izabela Plucinska Berlinben élő fiatal lengyel rendező munkája. A szintén gyurma animációs technikával készült film erős irodalmi alapanyagból építkezett, Irene Dische és Hans Magnus Enzensberger azonos című regényéből. A történet szerint a répát hátrahagyó, édességen élő osztrák nyúldinasztia pici, elcsenevészedett ifjú tagjait arra szólítja fel a Monarchia ura, hogy menjenek Berlinbe és szaporodjanak a Berlini fal tövében éldegélő, híresen nagyra nőtt lánynyulakkal. Eszterházy el is indul és sok kalandon, valamint az európai történelem egyik legfontosabb eseményén keresztül vezet az útja a falhoz és a nagy szerelemhez. A valóságtól elrugaszkodott történetet remekül ellensúlyozza az a vadrealizmus, amivel a '80-as évek végi Berlint ábrázolják.

A szekció harmadik és egyben legsötétebb darabja a Maszk, Stephen és Timothy Quay animációja, akik - többek közt - Tarkovszkij, Ari Folman és Pater Sparrow után szintén egy Stanislaw Lem regényhez nyúltak ihletért. (Ari Folman, a Waltz with Bashir rendezője jelenleg egy egészestés animáción dolgozik, amely az író The Congress című regényét dolgozza fel.) A Quay fivérek a stop motion animáció nagymesterei, ez a sötét tónusú, kissé zavaros történetfonalat gombolyító bábanimáció is ezzel a technikával készült. A leírás szerint a történet egy utópia, amelyben egy technológiailag fejlett, ám rendkívül feudális világban éldegél mesterségesen létrehozott főhősünk, Duenna, aki - a tervek ellenére - szerelembe esik. Az európai versenyprogram legelvontabb darabja - kizárólag ínyenceknek. A Maszk előzetese itt nézhető meg! http://twitchfilm.com/news/2011/01/the-brothers-quay-do-stanislaw-lem-in-maska.php

Európai versenyprogram - egészestés filmek

Jiří Barta nagymúltú cseh rendező A padláson című stop-motion animációja nyitotta meg a 2010-es Cartoon Movie-t. A KAFF nemzetközi versenyprogramja alapján egyértelműen egy fordított tendencia figyelhető meg az európai animációs iparban, az eddigi évek digitális dömpingjéhez képest. Úgy tűnik, az alkotók visszanyúlnak az animáció hőskorában alkalmazott technikákhoz, és a számítógépet csak az utómunka fázisban vonják be a filmkészítési metódusba. Ez az alkotás is egy stop-motion animáció, amelyben életre kelnek a padlásra száműzött játékok. A konfliktus forrása az, hogy a bőröndben lakó különös család háziasszonyát, Teacup-ot elrabolja a főgonosz - a többiek pedig a keresésére indulnak a számos kalandot rejtő, zegzugos helyiségben. Jiří Barta filmje hihtetelenül kreatív ötletek sorát vonultatja fel, ám a felnőtt közönséget szemmel láthatóan nem köti le, a gyerekek pedig minden bizonnyal halálra rémülnek egy-egy hátborzongató jelenet láttán.

Az Eleonóra titka című francia, gyerekeknek szóló rajzfilmet június 16-án, csütörtökön teltház előtt vetítették a kecskeméti Otthon Moziban. A fesztiválra sajnálatos módon rossz kópia érkezett, így a film franciául, felirat nélkül ment le. A kivezényelt kisiskolások csendben, a vászonra tapadva nézték végig a filmet, szemmel láthatóan cseppet sem zavarta őket az a tény, hogy nem értik a párbeszédeket - ez, azt hiszem már önmagában abszolút pozitívum egy rajzfilm esetében. Dominique Monféry filmje egy Natanael nevű hét éves kisfiúról szól, aki még nem tanult meg olvasni. Amikor főhősünk családjával nagynénje vidéki házába költözik, Natanael fontos küldetést kap: neki kell megmentenie a nagynéni impozáns házi könyvtárában felvonultatott első kiadású mesekönyvek főhőseinek életét. A film kedves és egységes képi világába gond nélkül illeszkednek bele a már jól ismert mesehősök, és a kalandos történéseknek, izgalmas fordulatoknak és fontos tanulságoknak köszönhetően igazi családi film az Eleonóra titka. Az alkotás elnyerte az egészestés animáció kategóriadíját a nemzetközi zsűritől, amely részben az analóg technikát emelte ki a film erényei közül.

A Chico és Rita egy spanyol egészestés animáció, amelynek egy része a Kecskemétfilm műhelyében készült. A vadromantikus film története Kubában és a világ számos egyéb pontján - többek közt New Yorkban, Párizsban, Hollywoodban és Las Vegasban - játszódik, története 1948-ban indul, amikor is Chico, egy kissé csapodár bárzongorista megismerkedik Ritával, a vonzó és gyönyörű hangú fekete énekesnővel. A film kettejük beteljesületlen szerelmének története, valamint két ember élettörténete tündöklésen és bukáson át. A felnőtteknek szóló, déli temperamentumban, erotikában és jazz-zenében tobzódó animáció kedves történet két szenvedélyes zenészről és a szerelem mindent elsöprő erejéről. A Chico és Rita képi világa és atmoszférája rendkívül színes és élvezetes, ugyanakkor óhatatlanul felmerülhet a nézőben a kérdés, hogy vajon miért nem élőszereplőkkel mesélték el ezt a történetet? A spanyol animáció elnyerte az Országos Diákzsűri díját, továbbá biztosan megkapta volna a fesztivál filmzene díját, ha volna ilyen kategória.