INTERJÚ
Almási Tamás: Filmes szempontból aranybánya, az országnak tragédia
Fábri Zoltán kezei alatt tanulta a rendezést, megörökítette az ózdi nehézipar összeomlását és az Edda széthullását, tabudöntögető filmet készített a mesterséges megtermékenyítésről, valamint feltérképezte Puskás Ferenc életét. Almási Tamás rendező és egyetemi tanár, munkásságát életműdíjjal ismerték el az idei Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Az alkalomból interjúnkban a játékfilmes kezdetektől egészen napjainkig végigvettük pályáját.
Pohárnok Gergely: A Hukkle az egyik kedvenc filmem
2002. október 24-én mutatták be Pálfi György első nagyjátékfilmjét és egyben SZFE diplomafilmjét, a Hukklét, mely emberi beszéd nélkül, falusi életképekkel és hangokkal mond el egy bűnügyi történetet. A 33. Filmszemlén a legjobb elsőfilmnek választott alkotás évfordulója alkalmából Pohárnok Gergelyt, a film operatőrét kérdeztük a forgatásról és a rengeteg kihívásról, ami elé ez a ma is csodálatos film állította a stábot.
Mazzag Izabella: Büszke vagyok a másságomra és táplálkozom belőle
A borderline személyiségzavarral együtt élő, a zárt osztályt is megjárt rendező és a szívproblémája miatt kórházba került, halálközeli élményeit dalba foglaló Krúbi élettapasztalata egyaránt benne van a Szív című klipben – na meg Lovasi András és az Orbán Viktort parodizáló Bödőcs Tibor. Mazzag Izabella az összetört tükör darabjait rakosgatja egymáshoz és az álmaiból merít ihletet munkáihoz. A film terápia számára, az operatőre szerint egyenesen boszorkányság, amit művel. A rekordhosszú klip apropójából nagyinterjú egy fiatal tehetséggel, akiről még sokat fogunk hallani.
Kevin Macdonald: Angolabbá vált az angoloknál, csodálom Emeric Pressburgert és a teljesítményét
Kevin Macdonald a kilencvenes évek elején útnak indult, hogy megismerje a családja múltját, és felkutassa a 120 éve született nagyapja, az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Pressburger Imre gyerekkorának helyszíneit. Járt Miskolcon, nagy hatást gyakorolt rá a súlyos traumákból ébredező Románia. A szintén Oscar-díjas skót rendező mesélt arról, melyik filmben látta meg a nagyapját, a menekültlét hogyan hatott a Piros cipellők írójának munkásságára, és örömmel számolt be arról, hogy idén újra felfedezték és kisebbfajta mesterműnek tartják Pressburger második regényét. Macdonald nagyapjáról írt életrajzi kötete jövőre jelenik meg magyarul.
Ivan Buharov: Világ parafenoménjai, egyesüljetek!
Mi történne, ha a növények átvennék felettünk az irányítást? Hogyan lesz egy performanszból mozifilm? Lehetővé teszi a támogatási rendszer, hogy a rendezők kortlátok nélkül szabadjára engedjék a fantáziájukat? Milyen alternatívák léteznek és milyen alternatívákat teremthetünk? A Melegvizek országa rendezőivel beszélgettünk; Ivan Buharov élőben, Igor Buharov pedig online osztotta meg velünk a gondolatait.
Kövesi Zsombor: Felfokozott állapotban vadabb dolgok jönnek elő belőlem
Az Együtt kezdtük osztályának legemlékezetesebb tagjaként egy csettintéssel képes volt lekapcsolni a Parlament világítását, személyes drámáját pedig soha véget nem érő bulival és tahósággal próbálta leplezni. Kövesi Zsombort az utóbbi években több kiváló rövidfilmbe meghívták a balhés rosszfiú szerepére, kicsit tart is tőle, hogy beskatulyázzák, de mi nem féltjük. Még csak most kezdte a pályát, de friss diplomásként rögtön a Vígszínház színésze lett, énekel és táncol, harcművészetekben ismerkedik a fájdalommal és az önkontrollal. Bízunk benne, hogy az első igazi nagyjátékfilmes főszerep is hamarosan érkezik.
KRITIKA
Vilmányi Benett kézigránátként robban fel a borsodi rapsztoriban
Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjében egy fiatal, szegénységben élő birkapásztor próbál meg rapperként kitörni a nyomorúságos borsodi közegből. Vilmányi Benett hatalmasat megy a dadogós, traumatizált rapperként, és mellette Thuróczy Szabolcs is gondoskodik róla, hogy a nyers és autentikus Larry jól pofán csapja az embert.
Tom Cruise úgy süvít el az égen, hogy azt csak csodálni lehet
Elképesztő, vadászrepülőgépekkel végrehajtott manőverek, szikrázó feszültség Tom Cruise és Miles Teller között – a Top Gun: Maverick a levegőben nagyszerűen, a földön pedig meglepően tisztességesen teljesít. Joseph Kosinski filmje két órára a repülés rajongójává tesz, és még az is lehet, hogy egy izgalmas, új irány kezdetét jelenti Maverick megformálójának a karrierjében.
Csodás filmkincsre leltek az iráni ócskaságok boltjában
Ötven éve elveszettnek hitt film irányította újra az iráni filmművészetre a világ figyelmét. Mohammad Reza Aslani hazájában dokumentumfilm rendezőként vált ismertté, a hetvenes években készült The Chess Game of the Wind című játékfilmjét az iszlám köztársaság megalakulása után betiltották, és csak nyolc éve került elő, egy iráni ócskás raktárából. A hetvenes évekből való újdonsággal gazdagodott az iráni filmművészet, mely a magyar közönség számára nemrég elérhetővé vált a Mubin.
Gyomorbajokról nem készült még ilyen filmes ínyencség
Peter Strickland legújabb filmjében az emésztési panaszok körüli tabut igyekszik lerombolni egy különös művészeti rezidencián, ahol a kulináris élményeket elektronikus zenei performanszként tálalják fel a közönségnek. A Flux Gourmet egy pompás audiovizuális élmény, amely szatirikus stílusban mutatja be az étkezés sötétebbik oldalát, a kortárs művészet letaglózó erejét és totális abszurditását.
Egy gombóc keserédes, egy gombóc álom
Szilágyi Fanni egy egypetéjű ikerpár néhány napját meséli el kettejük erősen eltérő nézőpontjából, a tőle megszokott törékeny, lírai érzékenységgel és finom humorral. A hétköznapokból kirajzolódó sorsok mögött komplex kérdések húzódnak, a kettős szerepben Stork Natasa remekel. A Veszélyes lehet a fagyi című filmet a New York-i Filmhéten láttuk, itthon elsőként írunk róla hosszabban.
Keményen arcul csap Erdély gyászos valósága
Cristian Mungiu legújabb, valós eseményeken alapuló filmje, az R.M.N., egészen Cannes-ig repítette Erdély hírét, hogy aztán olyan görbe tükröt mutasson, melybe elszörnyedve néz bele az ember. Vajon tényleg rossz emberek a Srí Lanka-i pékeket elüldözni kívánó falusiak? A magyarok, románok és szászok története a közmédia káros hatásaira és egy globális problémára, a kizsákmányolás különböző szintjeire is rámutat.
Hullanak a könnyek és az ujjak Colin Farrell körül
Martin McDonagh visszatért ír gyökereihez és a 2008-as nagysikerű Erőszakik főszereplő párosához, hogy fekete humorral átitatott drámában meséljen barátságról, elszigeteltségről és belső vívódásainkról. Az idei velencei filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott A sziget szellemei című filmjében a káprázatos ír táj kiegészül az egyszerű emberek népi hiedelemvilágával és gondolkodásmódjával; a végeredmény nyers és lírai, mely eleinte megnevettet, a végén pedig megríkat bennünket.
PORTRÉ
Botrány mint az igazság felé vezető út – Pasolini 100
Megingatni a társadalom kényelmét, megbotránkoztatni a burzsoáziát, polarizálni a nézőközönséget; Pasolini ebben látta szerepfelfogásának lényegét. Iskolázatlan, szegénységben élő emberekkel vette körül magát és közülük kerültek ki legtöbb filmjének szereplői is, de munkáiban Anna Magnani, Maria Callas és Totó, az olasz film híres komikusa is főszerepet kaptak. Száz éve született Pier Paolo Pasolini.
Nőgyűlölet és férfibarátság, amitől az arcokra fagy a mosoly
Lehengerlő komikus, élesnyelvű író és négy nagyjátékfilm öntörvényű rendezője. Elaine May pályája az ellenséges és profitorientált producerek miatt két évtizedre korlátozódott, négy rendezés is elég volt, hogy jellegzetes stílusa és témái életművé álljanak össze, és helyet biztosítsanak számára a filmtörténetben. Páratlan fekete humorral és fájdalmas iróniával formálja karaktereit, John Cassavetes, Peter Falk, Warren Beatty és Dustin Hoffman alakításai mellett saját színészi játéka is megmutatkozik egy filmjében. 90 éves lett Elaine May.
Joachim Trier Oslo utcáin terelgeti az elveszett hőseit
Karrierjét gördeszkás VHS-videókkal kezdte, ma már a norvég kortárs film egyik legkülönlegesebb alkotója, aki március végén elnyerheti országa első nemzetközi filmes Oscar-díját. A világ legrosszabb emberének rendezőjét, Joachim Triert közel húsz évnyi tapasztalat és öt sikeres játékfilm után is ugyanazok a témák mozgatják: fiatal felnőttek nyugtalan lelki világa és az identitásuk keresése, egyensúlyban tartva az élet humoros és drámai, sokszor tragikus oldalát. Bemutatjuk “a kedves" Triert.
Tóth Endre sötétséget és romlottságot csempészett Hollywoodba
Tóth Endre nem tartotta magát nélkülözhetetlennek, és ha lett volna ideje sajnálkozni, szánta volna azokat, akik igen. Tekintélyelvű volt, feladatának érezte, hogy vallató és diktátor legyen, de megvetette a pályatársait, akik Istennek képzelték magukat. Portrénk a magyar rendezőről, aki rövid hazai karrier után André de Toth néven jegyezte Hollywood legsötétebb, legkérlelhetetlenebb B-filmjeit.
.jpg)
RIPORT
Erőss Zsolt özvegye megmutatta, hogy nem kell félni a magasban
Csoma Sándor első nagyjátékfilmjében Erőss Zsolt, a Himalájában eltűnt magyar hegymászó tragédiáját dolgozza fel a felesége, Sterczer Hilda szemszögéből. A Magasságok és mélységek alkotói sziklamászásra invitáltak minket. A rendhagyó eseményen a rendezőtől és a producertől megtudtuk, milyen kihívásokkal jár, ha az ember egy valódi gleccseren forgat hegymászós jeleneteket, Erőss Zsolt özvegye pedig elárulta, miért kötötte össze Csoma Sándort a pszichológusával.
Gurul a gyógyszer, repül a pálinka – Így készült a Zanox plakátja
A Zanox - Kockázatok és mellékhatások időutazó főhősét két rendőr rángatja a lábánál fogva, miközben ő a gyógyszeres doboz és a műanyag flakonban lévő pálinka után kapkod. Ez nem egy jelenet Baranyi Benő Gábor első nagyjátékfilmjéből, hanem a film készülő plakátjának a cselekménye. Meghívást kaptunk Dunaújvárosba, hogy belenézzünk az új magyar sci-fi vígjáték akciódús poszterének készítésébe.
Vízilabdások voltunk, nem színészek
A magyar foci sikertelenségét látva gyakran felmerül a kérdés: miért nem olyan sportokra fordítunk ilyen fokú figyelmet, amiben jók is vagyunk, mint mondjuk a vízilabda? Most ez történik, hiszen Zákonyi S. Tamás A nemzet aranyai címmel egész estés mozifilmet forgat a háromszoros olimpiai győztes csapatról, mi pedig híres meccsekről, médiaszereplésről és Benedek Tibor emlékéről kérdeztük a játékosokat és a rendezőt.
ÖSSZEÁLLÍTÁS
Köddé vált emberek – Murakami Haruki a filmvásznon
A Vezess helyettem és a Gyújtogatók sikeréből úgy tűnhet, mintha a filmesek csak most kezdték volna felfedezni maguknak a világszerte ünnepelt japán írót, Murakami Harukit, pedig ez nincs így. A Norvég erdő és az 1Q84 szerzőjének nehezen megfogható stílusú, összetett műveit valójában már hosszú évtizedek óta próbálják vászonra ültetni, az eredmény néha meglepően pontos, máskor egyenesen elrettentő.
1971 legjobb filmjei
Tavaly azt tapasztaltuk, hogy az egyetemes filmművészet nagy becsben tartott, vagy ellenkezőleg, újításaival, felforgató jellegével sok vitát kiváltó remekműveiből meglepően sok lett ötvenéves. Többek között Stanley Kubrick, Elaine May, Clint Eastwood és Gena Rowlands is maradandót alkotott 1971-ben. A saját házunk táján kezdtük a vizsgálódást: a vadnyugatot soha nem látott módon megörökítő Zsigmond Vilmosnak fordulópontot hozott ez az év a hollywoodi karrierjében, illetve kijött Makk Károly Szerelme és Huszárik Zoltán Szindbádja – ma már mindkettőt a magyar film legjobbjai között tartják számon. 2021 utolsó hónapjaiban ötvenéves mozgóképeket néztünk és rendeztünk sorba, kíváncsiak voltunk, tényleg olyan erős volt-e ez az év a filmművészetben.
A tánc a lelke mindennek
Április 29. a tánc világnapja, a magyar filmtörténetben pedig különösen kiemelt jelentősége van a táncnak: nemcsak Jancsó Miklós miatt, hanem mert az első tudatosan rendezett, játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar film éppen A táncz címet viseli. Táncünnepi válogatásunkban olyan magyar kis- és nagyjátékfilmeket szedtünk össze, amik különböző műfajokban és formában használják a táncot az emberi érzések kifejezőeszközeként.
Boldogok a listázott nők – Tényleg a Jeanne Dielman a világ legjobb filmje?
A Sight & Sound minden idők legfontosabb filmjeit kereső 2022-es szavazásán a Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című filmet választották a legjobbnak a nemzetközi kritikusok. Az 1952 óta tízévente összeállított listán először lett első nő által rendezett film, ez pedig sokakból elégedettséget, örömet vagy éppen haragot váltott ki. Valóban van okunk az örömre? Miért olyan különleges Chantal Akerman filmje? Mire jók a listák, mit tesznek láthatóvá és mit takarnak el? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Fülledt extravaganza és forradalom a bálteremben
Egy 1990-es, lebilincselő dokumentumfilm a New York-i underground szubkultúrában felvonuló queer és transz közösség életéről és extravagáns báljainak működéséről mesélt. A Paris is Burning bemutatója óta több mint harminc év telt el, de az öröksége töretlenül jelen van a popkultúrában, fontos szerepet játszik az LMBTQI+ közösség jogainak érvényesítésében, a vogue tánc egyre népszerűbb és a drag queen-kultúra is virágzik. Sorozatok és filmek egyre gyakrabban nyúlnak hozzá a ballroom világához, amely amellett, hogy fontos üzenetet hordoz, elképesztően színes és szórakoztató közösség.
Összeomlik egy világ, és felépül minden idők egyik legjobb sorozata
Október 8-án kezdetét vette a weimari köztársaság utolsó éveit bemutató Babilon Berlin negyedik évada. Minden idők egyik legjobb tévésorozata jóval több egy egyszerű történelemleckénél: lenyűgöző látványvilágú, izgalmasan kibomló detektívtörténet, ami elképesztő részletgazdagsággal mesél a 20-as évek Németországának nyüzsgő fővárosáról és a lakóiról, akik egyenes úton haladnak a katasztrófa felé. Az új évad alkalmából elmondjuk, miért nem szabad kihagyni ezt a sorozatot.
PODCAST
Filmhu podcast #55: Nemes Anna és Csuja László
Mitől lesz valaki szép? Miért jó egy testfetisiszta férfinak, ha „ledominálja” őt egy izmos nő? Lehet gyógyító ereje egy filmnek? És miért volt óriási mázlijuk Csonka Eszter testépítő világbajnokkal? Többek között erről mesél legújabb podcastunkban a Szelíd rendezőpárosa. A termékeny közös munkának a szakításuk sem tudott gátat szabni, elvont művészeti kérdésekről és egy disznó bonyolult becserkészéséről is ugyanolyan lelkesedéssel és elmélyültséggel tudnak beszélni. Alighanem a legjobbat hozták ki a másikból az alkotói folyamat során.
Filmhu podcast #62: Turai Balázs és Kreif Zsuzsanna
A MOME animációs szakán ismerkedtek meg, és már karrierjük elején elkészíthették első saját sorozatukat, a Candide kalandjait, ami egy cenzúrabotránnyal került be a köztudatba. Turai Balázs nyáron Annecy-ban és Szarajevóban is fődíjat nyert önálló kisfilmjével, az Amokkal, Kreif Zsuzsannával közösen pedig első egész estés animációs filmjükön dolgoznak. Erről mind meséltek legújabb podcast adásunkban.
Filmhu podcast #65: Bernáth Szilárd és Vilmányi Benett
Ádámból, a borsodi juhpásztorból rap formájában tör fel az indulat, amit az apja és a világ iránt érez. Hogyan született meg Larry pattanásig feszített, dühös dala? Hogy fogadták a helyiek Bernáth Szilárdot, hogyan tanítják meg az embert szabályosan dadogni, és milyen lett volna a Larry alternatív befejezése? A film rendezőjével és főszereplőjével borsodi identitásról, rapről, tanításról és a katartikus fináléról beszélgettünk.
Filmhu podcast #64: 120 éve született Pressburger Imre
1943-ban Oscart nyert, később ennél is nagyobb magasságokba jutott. Michael Powell rendezővel a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotópárosa volt az övék, a Diadalmas szerelem és a Piros cipellők bekerült minden idők 100 legnagyszerűbb filmje közé. Mese, valóság és propaganda keveredik elragadó módon műveiben, egyszerre vizsgálja az angol néplélek és a kozmopolita élet sajátosságait, mégis, a történeteinek olykor magyar inspirációja és magyar szerzője van. Emeric Pressburger életéről és művészetéről Muszatics Péter filmtörténész, és a Filmhu két munkatársa, Babos Anna és Varga Dénes beszélgettek.
.jpg)
