Szemerey Bence: Olyan részleteket szerettem volna mutatni A brutalista világából, amiket még senki sem látott
Még a harmincat sem töltötte be, de már klipet forgatott David Guettának, A brutalistában Adrien Brodyt fotózta, saját filmgyártó cégével pedig többek között az HBO-nak is dolgozott, miközben egy analóg fotós boltot működtet. Operatőr, aki grandiózus képekben gondolkozik; fotós, akire A brutalista teljes stábja türelmesen várt; és művész, aki saját inszomniáját építette be első nagyjátékfilmje képi világába. Szemerey Bencével beszélgettünk képalkotói filozófiájáról, mérnöki hátterének kulcsszerepéről, az alkotói szabadságról és a látvány elsődlegességéről.
Lakos Nóra: Mindig is ezt a filmet szerettem volna megcsinálni
Egy kamaszodó kislány a fantáziája segítségével próbál megküzdeni édesanyja hiányával, mindezt gyönyörű Bauhaus környezetben. Lakos Nóra Tallinn Black Nights-on díjazott alkotása új löketet adott a régóta háttérbe szorított magyar családi filmnek. A rendezővel beszélgettünk írásról, a kamaszok analóg világról, veszteség feldolgozásról, és sok-sok véletlenről.
Bartók Anna és Kenyeres Bálint: Annyira a víz alá van nyomva a fejük, hogy már az is csoda, ha levegőért fel tudnak jönni
Hét évvel előző filmje, a Tegnap című nagyjátékfilm bemutatása után Kenyeres Bálint ismét forgatott. Az állami támogatás nélkül készült No. 3 (The Spectacle) egyedüli magyar filmként, 4781 nevezésből került abba a 11 filmet tartalmazó szekcióba, amely idén Cannes-ban versenyezhetett a legjobb kisjátékfilm díjáért. A rendezővel és Bartók Anna producerrel az A-kategóriás fesztivál előtt beszélgettünk szegregációról, kisfilmes forgatásokról, antológiafilm-tervről, és arról, hogy rendező-e az, akinek nincs lehetősége a forgatásra.
Kőváry Dániel: Tényleg kicsit úgy csinálom a dolgokat, mint egy őrült
Filmrendező, vágó, DJ alteregója francia elektronikus hangzású modern tánczenét kever. Kőváry Dániel, alias Constant K Békéscsabáról érkezett Budapestre, filmes és a zenei élete között szoros kapcsolatot érez, Tarr Béla és a Daft Punk is hatással vannak rá. Az Agapé vágójaként megjárta Cannes-t, geekségét pedig a Diszkó Diktátor című kisfilmjében tudta kiélni, ami a Filmhun látható először online. Danival a gerilla forgatásról, 2022-ben elhunyt édesapja, Kőváry Péter zenei hagyatékáról és a bemutatás előtt álló új rövidfilmjéről is beszélgettünk, amiben visszatér az Alföldre.
Pigler Emília és Bukovszky Orsolya: Nem feltétlenül kell ebbe belehalni
A Friss Hús csapata negyedik éve hívja fel a figyelmet olyan fiatal, ígéretes színészekre és színésznőkre, akik már sok mindent letettek az asztalra, de a nagy kiugrás még előttük áll. Az idei Friss Csillagok barátsága régre nyúlik vissza, idén végeznek ifj. Vidnyánszky Attila és Hegedűs D. Géza prózai színművész osztályában, de már folyamatosan játszanak a Víg, a Pesti vagy az Örkény Színház színpadán, kisfilmeket forgatnak, és próbálnak lavírozni a szabadúszó életben. A pályakezdés nehézségeiről, példaképekről, sztárkultuszról és a közös munkáikról meséltek nekünk.
Ulrich Gábor: Unom a harmóniát
Grafikát készít, verset farag, fémszobrot csinál és bő húsz éve animációkat is. Dűne című filmjével nagyot ment Annecy-ban és több Oscar-nomináló fesztiválon, most, öt évvel később, legújabb alkotásával, a Capriccioval versenyzett az animációs film legfontosabb fesztiválján. Ulrich Gáborral beszélgettünk intuíciókról, a tudás terhéről, a Facebook-perszónájáról és arról, hogy mi volt számára kedvező a pandémiában.
Robert Lantos: Ha egy film körül nagy balhé keveredik, az jót tesz a marketingjének
Robert Lantos volt az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik díszvendége a Nemzeti Filmintézet meghívására. A 76 éves kanadai-magyar filmproducer nevéhez olyan filmek köthetőek, mint A napfény íze, a Csodálatos Júlia, a Karambol, az Eljövendő szép napok, a Csodálatos Júlia, az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek, az eXistenZ és az idén bemutatott Hunyadi-sorozat. A fesztiválon pályája kezdetéről, a Karambol körül kialakult botrányról, a David Cronenberggel való közös munkáról, A napfény íze üzenetéről és a Hunyadi sikeréről beszélgettünk vele.
Egy magyar mesekönyvet Japánban a mai napig nemzeti kultusz övez
A Kell egy oroszlán című dokumentumfilm arra vállalkozik, hogy feltárja Marék Veronika huszonévesen megírt mesekönyvének világsikerét. Visky Ábel rendezővel beszélgettünk a nyomozás lépéseiről, a Japánban tapasztalt Marék Veronika-kultuszról, a Laci és az oroszlán gyerekszereplős adaptációjáról és arról, mit jelenthet a kis oroszlán karaktere a felnőttek számára.
Nemes Jeles László: A saját eredetem foglalkoztatott
Auschwitznak köszönheti az életét. Ezt mondja magáról Jeles András rendező, és ezt a brutális alapélményt ragadja meg a fia, Nemes Jeles László a legújabb filmjében. A családtörténete feldolgozásának nehézségéiről, a film lenyűgöző színvilágáról és a Kádár-rendszer metaforájává hatalmasodó hentesről kérdeztük az alkotót. Az interjú az Oscarra nevezett Árva észak-amerikai premierjén, az 50. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon készült.
Kemény Ildikó: Nagyon szeretem az ambíciót
Az idén húsz éves Pioneer Pictures vezető producereként Kemény Ildikó olyan nagy nemzetközi produkciókat hozott már Magyarországra, mint a Szegény párák vagy a Maria, most pedig Nemes Jeles László új filmjén, a Velencében bemutatkozó Árván dolgozott. Interjúnkban mesél arról, hogyan került hozzájuk a projekt, miért vált nemzetközivé egy alapvetően magyar történet, milyen kihívásokat jelentett a gyerekszereplők megtalálása, és arról is, hogyan fejlődött cégük oda, hogy párhuzamosan akár négy nagy produkciót is kézben tudjanak tartani.
Dyga Zsombor: Szívem szerint életem végéig némafilmeket csinálnék
A Tesó, a Köntörfalak és a Couch Surf rendezője 11 év után egy katonai akciófilmmel tért vissza a mozikba. A magyar honvédség afganisztáni mentőakcióját dramatizáló Sárkányok Kabul felett extra kihívásairól, a közel-keleti világ hazai megépítéséről, a katonasággal való együttműködésről, a legmeredekebb kaszkadőrmutatványról és kedvenc visszafogottabb jelenetéről is kérdeztük Dyga Zsombort interjúnkban.
„Mindig azzal kezdjük, hogy elmagyarázzuk, mi is ez az egész”
Karrierjét Magyarországon forgatott szervizprodukciókban kezdte, majd szerencsét próbált Los Angelesben, ahol egy új, és egyre népszerűbb területen, a virtuális gyártásban dolgozik. Csapatával digitálisan bejárható, élethű 3D-szkenneléseket végeznek filmes helyszínekről és díszletekről, a hosszadalmas gyártás-előkészítést könnyítendő. Csutak Barnabással a virtuális gyártás előnyeiről és gyakorlati hasznosságáról beszélgettünk, illetve arról is mesélt, milyen ma Los Angelesben a filmszakma berkeiben dolgozni.
