Filmhu: Honnét jön ez e ketrecbirkózós, brutális történet, hol találkoztál te ezzel a világgal?

Kiss Rudolf Péter: Ezt amúgy MMA-nak, Mixed Martial Arts-nak hívják. Ismerőseim űzik, és egy dokumentumfilmet kezdtünk el forgatni róluk. Nagyon megtetszett nekem az a hangulat, ami egy öltözőben folyik a bunyó előtt. Az egész egy sűrített élethelyzet, ezt próbáltuk megfogni a filmmel. 

Filmhu: Nagyon rövid a bunyós rész és sokkal hosszabb előtte a már szinte groteszk és elrugaszkodott öltözői jelenet. Így tervezted eredetileg is, hiszen így alig mutattál meg valamit magából a verekedésből?

K.R.P.: Alapvetően más lett a film, mint ahogy szerettük volna. Az elejére ezt a groteszk kamarajelenetet terveztük, és utána jött volna egy elég naturalista ugyanilyen hosszú bunyós rész, de a felvétel előtt megsérült a főszereplő, Ötvös András. András négy hetet készült erre a jelenetre, napi öt órában, aztán amikor elhangzott, hogy felvétel és gong, kiment a bokája. Onnét újra kellett gondolni az egészet, ezért lett rövidebb és sejtelmesebb a második rész.

Az egész egy sűrített élethelyzet

Filmhu:
Annyira sejtelmes, hogy ki sem derül ki hal meg, illetve, hogy meghal-e valaki egyáltalán? Csak villanásokat és elmosódott képeket látunk. 

K.R.P.: Megvan a dőlés és a puffanás, ám direkt ködösen hagytuk, mert nem akartuk direktben megmutatni, amit csak sután és hiteltelenül tudtunk volna; nem láttuk még soha ugyanis, milyen az, ha valaki összeesik, és meghal a ringben. 

Filmhu: De így azt is gondolhatja a néző, hogy Feri csak elájult. 

K.R.P.: Nekem ez is belefér. A lényeg az volt, hogy megmutassam: valaki egy lecsúszott, reményvesztett élethelyzetben van, ezért akar bunyózni, ám még az sem jön össze neki. 

Filmhu: Mit sugall a végén a süti? 

K.R.P.: Üzenet attól, aki küldte; hogy van, aki törődik vele. Csak lehet, hogy elkésett. 

Filmhu: És az apa, fogad a saját fiára, vagy ellene?

K.R.P.: Ezzel is csak azt akartuk megmutatni, hogy az apa nem feltétlenül azért jön, hogy lássa a fiát.

Filmhu: Te vagy a film operatőre is. Mennyire lehetett összeegyeztetni a két feladatot? Nem befolyásolta a két munka egymást?

K.R.P.: De. Soha ne próbálja ki senki. Ha csinál valaki egy dogmás kisfilmet, ott rendben van, de nekem túl sok mindenre kellet figyelnem. Én mint operatőr csak épp a lezajlott jelenetre tudtam figyelni, ez pedig nem szerencsés, ha te vagy a rendező is.

"Egyszerre rendező és operatőr? Soha ne próbálja senki!"
 
Filmhu: Miért alakult úgy, hogy te csináltad mind a kettőt?

K.R.P.: Mert egyszerre jártam mindkét szakra, és ez volt a vizsgafilmem itt is, ott is. 

Filmhu: És mi leszel, ha nagy leszel? Rendező vagy operatőr?

K.R.P.: Eldőlt, hogy operatőr leszek, rendezni meg akkor rendezek, ha van kedvem és ötletem. Fordítva nem lehet. Az operatőri munka technikai része annyit változik, hogy állandóan képben kell lenned.

Filmhu: Mi a film jövője?

K.R.P.: Hogy levonjuk belőle a tanulságokat, és csináljuk a következőt.