1896-1914, a magyar építőművészet legmagasabb színvonalú, igazi európai rangú korszaka. Ekkor alakul ki nagyvárosaink szerkezete, arculata, máig használt középületeink sora, egész intézményhálózatok rendszere; mindez a társadalmi fejlődés és a nemzeti kultúra általános elterjedésének szerves részeként.
          
E rövid 20 esztendő nem tekinthető egységes stíluskorszaknak. A sorozat mind a historizmus, mind a modern áramlatok jellegzetes, kiemelkedő épületeit ismerteti, a kor építészetének gazdagításához, értékeinek kiteljesítéséhez ugyanis a múlt és a jövő egyaránt hozzájárult. A tervezett 13 részből máig elkészült hat, 26 perces epizód a Városházák, a Művészet palotái, a Zsinagógák, a Pénz palotái, a Művelődési Házak és a Fürdőkultúra  alkotásaiból válogat, bemutatva a kiemelkedő épületek értékét, szépségét és stiláris gazdagságát.

Városházák:
Míg a vármegyeházak többsége konzervatív historikus stílusban épült, a városi vezetők fogékonyabbak voltak az új szellemiségű, modern építészeti megoldásokra. Különösen a vidéki városházakra jellemző a szecesszió magyaros stílusváltozata, olykor pompás palota formáját öltve, filmünkben az alábbiak láthatók: a kecskeméti Városháza – Lechner Ödön alkotása, a kiskunfélegyházi Városháza – tervezte Morbitzer Nándor, a kiskunhalasi Városháza – tervezte Hikisch Rezső és Kotál Henrik és a szabadkai Városháza – Komor Marcell és Jakab Dezső alkotása.