Nincs föltéve. Újabb és újabb dopping pozitív leletek miatt zárnak ki versenyzőket. Magyart, ukránt, görögöt, más nemzetiségűeket. A média "fájó szívvel" élvezkedik. Nálunk előkerül egy feljelentő levél, szerzője anonym /?/, csahos kutyák erednek nyomába. Egy itthon hagyott diszkoszvető máris szabadkozni kényszerül "ártatlansága vélelmében". Nagy magyarjaink: Schmitt Pál,

A többség célba ér
A gyilkos triatlon
Gyulay István, Frenkl Róbert a fellebbezés, a védekezés, a cáfolat bajnokaiként már - már többet szerepelnek, mint valamelyik mezei futónk. A görögök az ő kizárt Kenteriszükért tombolnak. Elbizonytalanodom. Egyfelől, az lenne nagy médiaszám, ha élőben közvetítenék a vizeldei tükörszobában történteket, másfelől csak éca: "nem hagyhatnák a fenébe az egészet?!" Végtére is, az egész olimpia monstruózus tévé-cirkusszá vált, képmutató módon a nemes versengés minden etapját a "közvetítések érdekeinek" rendelnek alá. Esetleg rendezzenek külön bemutatókat orvosokkal, laborkutatókkal, fiziológusokkal, speciálisan képzett edzőkkel.

Nincs igazság. Erős szélben versengnek a finn dingis vitorlások, a szörfözők. Élvezettel hasítják a tenger habjait, mint egész évben. Most még pluszban ünneplik is őket. Utánuk következik az olimpia egyik leggyilkosabb  /újdondad/ száma: a triatlon. Tengeri úszás, hosszútávú biciklizés meredek pályán, utána hosszútávú futás. Szünet nélkül. Hölgyeknek és uraknak. Színtiszta mazochisztika. Többen kiválnak, féltávon kidőlnek, sérülnek, a többség célba ér. A kerékpáripar tarol. 

A profi labdarúgásban már tilalmazzák a "gól-öröm" extrém megnyilvánulásait. Itt, az olimpián mindent szabad: röhögni, nyihogni, táncolni, hisztériásan vonaglani, üvölteni, győzelemtől megittasulva dionüszoszilag henteregni vagy apollói fölénnyel somolyogni. A versengők tetemes hányada amúgy is androgün /férfi/nős lény/, egymás testi megnyilvánulásait kopírozzák s kameraközelből nézve, magam se tudom: fiú vagyok-e vagy lány, vagy bárgyún vigyorgó mindkettő. 

"narratíva": a hazánkban közbeszéd gyanánt dívó rizsához, mellédumáláshoz, gonosz sejtetésekhez viszonyítva élsportolóink - riporthelyzetben - üdítően nyilatkoznak / beszélnek sorsukról. Igaly Diánát láthatólag nem sérti, hogy még az ún. sportközvélemény sem tudott semmit az ő /és felmenői/ koronglövészetéről.
"Ez a fiú dobogóra áll
majd!" Majoros István
Apjáék is mániákusan lőttek, az ő élete is az agyagkorong meg a puska jegyében telt. Mondhatni, csendben, szélárnyékban. "lehetőleg füves pályán" - mert a homok visszaverődhet, s az rossz. Hogy Athénban győzött? - szerencse + kétgenerációs összpontosítás elegye + esély a jó megmérettetésre. Üdítő élmény egy ilyen póztalan, introvertált, makacs sorsú élettel szembesülni, amelynek állagán, távlatain a hírnév/?/ semmit se rombolhat. Amelytől idegen, hogy valami mást profitáljon belőle. 

Augusztus 25. szerda. este. Népmesei fordulatok: Gyurcsány Ferencet a szocik rendkívüli kongresszusán elsöprő többséggel választják meg miniszterelnök-jelöltté. A küldöttek az Internacionálét danolják. Athénban Majoros István, a nagy bivalyok közt alacsony súlycsoportú birkózó döntőbe verekszi magát és győz. Ő hozza a negyedik aranyat. Edzője fáradtan somolyog: "Pisti edzés-mennyiségét, ritmikáját látva május óta bizakodtam, hogy ez a fiú dobogóra áll majd!".