Az első filmfesztivált 1995 októberében rendezték meg, amikor még nagyban zajlott a város ostroma. Az előzetes elvárásokkal szemben több, mint 15000 nézőt vonzott a rendezvény, ahova 15 országból érkeztek a filmek. A látogatók száma mára több mint 100.000-re nőtt évente, a fesztivált a kelet-európai régió egyik legfontosabb filmes eseményeként tartják számon. A hivatalos versenyprogramban nagyjáték, kis- és dokumentumfilmeket is díjaznak, emellett számos egyéb programban vetítenek kísérleti- és gyerekfilmeket, retrospektív válogatásokat, a városról szóló rövidfilmeket, és a fesztivállal egy időben rendezik meg a 10 napos Sarajevo Talents-et is, amely intenzív továbbképzés, fiatal filmkészítők és újságírók számára.

A legelső siker 1998-ban érte Magyarországot, Sas Tamás Presszó című filmje ugyanis elismerő oklevéllel távozott a fesztiválról. A magyar filmek a kezdetekről fogva a program részét képezik, díjakat azonban csak 2005-ben kaptunk először: Kenyeres Bálint Hajnal című rövidfilmje elnyerte a Legjobb Rövidfilmért járó Szarajevó Szíve díjat. A 12 perces kisfilmben, egy teherautó vág át egy búzamezőn, hogy az ott rejtőzködő menekülteket kimenekítse az országból. A forgatásra annak idején mi is ellátogattunk, és már ott is lenyűgözött minket a profizmus, ahogy a drámát egyetlen snittben elegyítették, az izgalmas akció-jelenetekkel. A film operatőre, a Saul fiát is jegyző Erdély Mátyás, a hangmérnök pedig Zányi Tamás volt, a különleges képi és hangkulisszának, és a máig aktuális témának köszönhetően, a film fantasztikus karriert futott be: Cannes rövidfilmes programjában szerepelt, elnyerte az Európai Filmdíjat, és a 2006-os Sundance filmfesztiválon is különdíjat kapott. Kenyeres Bálint 2009-ben is visszatért a fesztiválra A repülés története című kisfilmjével, amit szintén a Saul fia két mesterével készített, és amelyet elismerő oklevéllel jutalmaztak. Az 1905-ben, Normandia partjainál játszódó filmben, egy nagypolgári társaság készülődik az indulásra, de az egyikőjük elveszik a készülődés közben.

Kenyeres Bálint: Hajnal

2007-ben Bollók Csaba Iszka utazása című filmje, a 57. Berlinale versenyprogramjából érkezett meg a fesztiválra. A főhőst alakító Varga Mária játékát elismerő oklevéllel díjazta a zsűri, a kelet-európai bányászvárosban felnövő, majd elvándorló kislány története számos európai filmfesztiválon szerepelt. Díjakkal tért haza Brüsszelből és Rejkjavikból is, a 38. Magyar Filmszemlén pedig a Diákzsűri fődíját, az Arany-Olló díjat, és a Legjobb szerzői film díját is elnyerte. Ugyanebben az évben, Szirmai Márton Szalontüdő című kisfilmjét hasonlóképpen, elismerő oklevéllel díjazták: a 6 perces, párbeszéd nélküli történetben két világ, két tipikus magyar figura találkozik az asztal két oldalán. 


2008-ban M. Tóth Géza Ergo című animációs rövidfilmje különdíjat kapott: a kisfilm két manó-szerű lényt követ, akik szó nélkül, egy légüres térben elmélkednek a létezésről, megtapasztalva az egyhangúságot és a szabadságot is. M. Tóth Géza filmjét Szarajevó után több mint 30 filmfesztiválra beválogatták, köztük a Cannes-i Kritikusok hete szekcióban is versenyzett. Mundruczó Kornél Delta című filmje Szarajevóban elnyerte a C.I.C.A.E., a Nemzetközi Művészmozik Szövetségének (International Confederation of Artistic Cinema) díját, ebben a kitüntetésben részesült 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascal-ja is, amely a Cineuropa-díjat is megkapta.


Mundruczó Kornél 2010-ben, már a Szelíd teremtés – A Frankenstein-tervvel tért vissza Szarajevóba – a saját színházi darabja alapján készült filmet nemrég felelevenítettük egy válogatásban. A fesztiválról a zsűri különdíjával távozott, Mundruczót pedig két évvel később visszahívták a zsűri elnökének. A Szelíd teremtés számos egyéb filmfesztivál mellett, természetesen a cannes-i versenyprogramban is szerepelt, ahol már visszajáró vendégként üdvözlik a rendezőt és legújabb alkotásait. 2013-ban egy különleges szekcióban arattunk győzelmet: Grosan Cristina Vakáció a tengerparton című kisfilmje elnyerte a Sarajevo City of Film nagydíját, a 2000 euróval járó Atlantic Grupa Awardot. Tarr Bélát ugyanebben az évben tiszteletbeli Szarajevó Szíve-díjjal jutalmazták – a rendező filmes iskolája, a film.factory is ebben a városban található. Mundruczóhoz hasonlóan, a következő évben, őt is visszahívták zsűrielnöknek.

Szőcs Petra: A kivégzés

A mester felügyelete alatt, 2014-ben több hazai film is elismeréssel távozott a fesztiválról. Szőcs Petra Cannes-t is megjárt, román-magyar koprodukcióban készült rövidfilmje, A kivégzés elismerő oklevelet kapott. Főszereplői Orsi és Öcsi, akik játékból nap mint nap előadják a Ceaușescu-házaspár kivégzését, a felnőttek viszont inkább a saját problémáikkal vannak elfoglalva. Ebben az évben díjazták Hörcher Gábor Drifterét is, amely akkor még csak készülő filmtervként elnyerte a Work in Progress Digital Cube Award-ot, amely 20.000 euro pénzdíjjal járt. A filmmel tavaly tért vissza a fesztivál versenyprogramjába. Hajdu Eszter Ítélet Magyarországon című filmje két elismerést is kapott: a dokumentumfilmes zsűri különdíját, és az emberjogi különdíjat is, amely 3.000 euros pénzjutalommal járt.

2015-ben alig volt olyan kiemelkedő filmes elismerés amit Nemes Jeles László, Oscar-díjjal is jutalmazott filmje, a Saul fia meg nem szerzett volna, így Szarajevóban elnyerte a játékfilmes zsűri különdíját is. A dokumentumfilmes zsűri különdíját is magyar film hozta el: Almási Tamás Tititá-jának főhőse Anti, a 18 éves cigány fiú, aki gitártudásával szeretne kitörni a vidéki romatelep nyomorából. Tehetsége pont elegendő ahhoz, hogy a Snétberger Zenei Tehetség központba felvegyék, ott azonban egyre nehezebben viseli a rá nehezedő nyomást, és a többi diáktól való lemaradást.


Az augusztus 12-én induló fesztiválon, idén drukkolhatunk kisvasúton dolgozó fiataloknak Trencsényi Klára Reményvasút-jában, egy apa halálát feldolgozó családnak, Szőcs Petra Csoszogj úgy című filmjében, és felcserélődött nemi szerepekben tobzódó férfiaknak és nőknek is, Tóth Luca Superbia című animációs kisfilmjében. A Superbia a cannes-i Rendezők Kéthete programban is szerepelt, a fesztivál előtt egy rövid interjúban beszélgettünk a rendezővel. A szarajevói zsűri nagyon ritkán enged haza magyar filmet elismerés nélkül, reméljük idén is megtartják ezt a jó szokást.