filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?
Németh Gábor Péter: Mert a Káva Kulturális Alapítvány és a Krétakör felkért arra a feladatra, hogy kövessem végig azt a színházi-drámapedagógiai-kultúrantropológiai projektet, melyet két borsod megyei faluban valósítottak meg. Én Ároktőn dolgoztam, Takács Mária kollégám pedig Szomolyán.
filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
N.G.P.: Öcsém volt az operatőr, Gerendai Ferenc a hangmérnök.
filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
{extrainfo}
N.G.P.: A Trust Alapítvány támogatta az egész projektet, így a filmre is jutott.
filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
N.G.P.: Ahogy a helyi lakosok fokozatosan bevonódtak a színházi játékba.
filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?
N.G.P.: Az egyik este valakik bementek a sátrunkba, és eltűnt egy-két dolog.
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
N.G.P.: Kíváncsi vagyok, hogy állami támogatás nélkül milyen doksik születtek.
filmhu: Milyen díjra érzed esélyesnek a filmedet?
N.G.P.: Ezen tényleg nem gondolkozom.
filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?
N.G.P.: Mikor az egyik falubéli azt mondja, hogy :”Jó ez a színház, csak kegyetlenül idegesít…mert olyan élettel teli dolgok vannak benne”
filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
N.G.P.: Valós időben dolgoztunk, gyakorlatilag rögtönöztünk.
filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?
N.G.P.: Bármelyiken.
filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?
N.G.P.: Jó lenne, ha sokan látnák a filmet.
filmhu: Mi a legmeghatározóbb élményed a Magyar Filmszemlével kapcsolatban?
N.G.P.: Egyszer Jancsó Miki bácsinak szereztem egy üveg vörösbort.
