május 1. hétfő
16.30
Ludas Matyi
magyar, 1950, r: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, f: Szinetár György (Fazekas Mihály elbeszélő költeményéből), o: Hegyi Barnabás, z: Szabó Ferenc, sz: Soós Imre (Ludas Matyi), Pártos Erzsi (anyó), Solthy György (Döbrögi), Görbe János (Gergely), Horváth Teri (Piros), mb, 107 perc
with English translation
A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban a libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.
[5. Filmfelújítási Konferencia]
18.30
Mi történt a Beely cirkuszban?
(Was ist los im Zirkus Beely?) német, 1926, r: Harry Piel, f: Max Bauer, o: Georg Muschner, Gotthart Wolf, z: Hans May, sz: Harry Piel (Harry Peel), Ralph Ostermann (Robert Jackson), Hanni Weisse (Anita de Moran), Fritz Greiner (Bull felügyelő), Ilona Karolewna (Rose Jackson), hb/G inzert, virazsírozott, 85 perc
A kalandos életű filmpionír, Harry Piel hajóstiszt és műrepülő pilóta is volt, majd 1912-ben Párizsban megismerkedett az új médiummal, és filmgyártó vállalatot alapított. Saját cége hamar csődbe ment, de filmjei sikeresek voltak: a korabeli akciófilmműfajban jeleskedett – a filmjeiben előforduló sok robbantásos jelenet miatt „dinamit-rendezőnek” is csúfolták. Rendezéseiben sokszor színészként is szerepelt, állítólag dublőr nélkül. Karrierje a hangosfilmkorszakban is zökkenőmentesen folytatódott, a háború alatt azonban csaknem minden filmnegatívja megsemmisült. A Mi történt a Beely cirkuszban? című krimi, amelyben Piel egy önjelölt magánnyomozót alakít, a ritka kivételek egyike. A restaurálás alapjául egy 2001-ben a Bolognai Filmarchívumban talált nitropozitív szolgált, a film egyetlen fennmaradt olasz forgalmazási kópiája.
Zongoránál: Kecskeméti Gábor
[5. Filmfelújítási Konferencia]
20.30
Az a bizonyos…
(It),amerikai, 1927, r: Clarence G. Badger, f: Hope Loring, Louis D. Lighton (Elinor Glyn regényéből), o: H. Kinley Martin, sz: Clara Bow (Betty Lou), Antonio Moreno (Cyrus Waltham), William Austin (Monty), Priscilla Bonner (Molly), hb/E inzert, 72 perc
Betty Lou, a szexis elárusítólány mindent megtenne, hogy az áruház tulajdonosának jóképű fia, Cyrus Waltham észrevegye, pedig a férfi nem is tud létezéséről. Ezért a lány elfogadja legjobb barátja, Monty randevúmeghívását, azzal a feltétellel, hogy a Ritzben vacsoráznak, ahol Walthamnak szintén találkozója van aznap este. A terv beválik, semmi idő múltán már az esküvőt fontolgatják. De a heves románc igencsak lehűl, amikor egy újságíró – tévesen – olyan sztorit közöl, amelyben Betty Lout mint megesett leányanyát festi le. De egyáltalán találkozhat-e igazán két ember, ha az egyikük a Coney Island-i hot-dogért rajong, míg másikuk a Ritz-beli vacsorákat preferálja?
[5. Filmfelújítási Konferencia]
május 2. hétfő
16.30
Három bajtárs
(Three Comrades), amerikai, 1938, r: Frank Borzage, f: F. Scott Fitzgerald, Edward E. Paramore (E. M. Remarque regényéből), o: Joseph Ruttenberg, z: Franz Waxman, sz: Robert Taylor (Erich Lohkamp), Margaret Sullavan (Pat Hollman), Franchot Tone (Koster), Robert Young (Lenz), mf/E, 100 perc
Remarque, akit antifasiszta nézetei miatt a Német Birodalom a katonai becsület meggyalázásával vádolt és könyveit betiltotta, változatlanul pacifista nézeteket hirdet ebben az 1938-ban íródott regényében, amelyből – még ugyanabban az évben és azonos címmel – film készült Hollywoodban. Az I. világháború végétől a 30-as évekig tartó időszakot öleli fel a romantikus-szentimentális történet, mely három leszerelt katona sorsát kíséri nyomon: a háború befejeztével is jó barátok maradnak, míg aztán mind beleszeretnek ugyanabba a lányba... A könnyes-humoros érzelmes filmek nagymestere, a nálunk kevéssé ismert Frank Borzage remek alakítást hozott ki minden szereplőből (a női főszereplőt Oscar-díjra is jelölték), amiben nyilván segítségére volt a színvonalas forgatókönyv is: a német író regényét nem kisebb amerikai kolléga írta filmre, mint F. Scott Fitzgerald.
18.30
Nizzáról jut eszembe
(A propos de Nice), francia, 1929, r, f: Jean Vigo, o: Boris Kaufman, szöveg nélkül, 25 perc
Az első francia társadalmi dokumentumfilm, amely éles kontrasztba állítja a fürdőváros sétányán korzózó gazdagok luxuséletvitelét az óvárosban élők nyomorával.
Atalanta
(L’Atalante), francia, 1934, r: Jean Vigo, f: Jean Vigo, Albert Riéra (Jean Guinée ötlete nyomán), o: Boris Kaufman, z: Maurice Jaubert, sz: Dita Parlo (Juliette), Jean Dasté (Jean), Michel Simon (Jules apó), Louis Lefebvre (inas), hb/F, 85 perc
A filmtörténet legszebb filmkölteménye Jean Vigo tragikusan rövid életművének utolsó darabja. A történet főhőse Jean, az „Atalanta” nevű folyami tehervontató hajó kapitánya. Feleségül veszi Juliette-et, a romantikus ábrándokat kergető falusi leánykát. Az asszonyka unja a hajó egyhangú életét, miközben az elsuhanó ködös, titokzatos tájak egy rejtélyes, izgalmas új élet lehetőségét keltik benne.
[Vigo-centenárium]
20.30
Utolsó tangó Párizsban
(Ultimo tango a Parigi), olasz–francia–amerikai, 1972, r: Bernardo Bertolucci,
f: Bernardo Bertolucci, Franco Arcalli, o: Vittorio Storaro, z: Gato Barbieri, sz: Marlon Brando (Paul), Maria Schneider (Jeanne), Jean-Pierre Léaud (Tom), Massimi Girotti (Marcel), mf/E, 125 perc
Jeanne, a húszéves párizsi lány, akiről fiatal filmrendező barátja, Tom cinéma direct módszerrel portréfilmet akar készíteni, egy régi ház kiadó lakásában fut össze a középkorú amerikaival, Paullal. Váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésük egy tragikusan végződő, furcsa kapcsolat kezdete. A francia felesége öngyilkossága után minden érzelmi kapcsolatot hárító Paul semmit nem akar megtudni a lányról, Tom viszont mindent. Jeanne lavírozni kezd kettőjük között...
[Vigo-centenárium]
május 3. kedd
16.30
A Pál utcai fiúk
(No Greater Glory), amerikai, 1934, r: Frank Borzage, f. Jo Swerling (Molnár Ferenc regényéből), o: Joseph H. August, z: R. H. Bassett, sz: George P. Breakston (Nemecsek), Jimmy Butler (Boka), Jackie Searl (Geréb), Frankie Darro (Áts Feri), mf/E, 75 perc
A Pál utcai fiúk amerikai feldolgozása: szokatlanul érzékeny bemutatása a gyermekkor fájdalmainak és a háborúskodás értelmetlenségének. Frank Borzage, aki Hollywood egyik első és legeltökéltebb antifasisztája, pályája során mindvégig a háború és az erőszak ellen foglalt állást. Miközben belülről, a résztvevők szemén keresztül mutatja be két iskolai fiúcsapat valóságos harcát a megmaradt egyetlen játszóhelyért, a grundért, általános érvényű mondandót is megfogalmaz a szülőhelyhez való ragaszkodásról, a barátság, a hűség és a tolerancia fontosságáról. Szimbólumokkal és metaforákkal telezsúfolt alkotása ifjúsági film, mégis több annál. A nagy világválság idején, a készülődő európai háború árnyékában hitet tesz követendő emberi értékek mellett.
18.30
Magatartásból elégtelen
(Zero de conduite), francia, 1933, r, f: Jean Vigo, o: Boris Kaufman, z: Maurice Jaubert, sz: Jean Daste, Robert Le Flon, Du Verron, Delphin, mf/F, 40 perc
A rendező nehéz gyermekkorának emlékeire építi a történetet. A diákok a zord internátusban, a sivár iskolaudvarban, az ütött-kopott tantermekben, a spártai hálóteremben töltik egyhangú napjaikat, mígnem fellázadnak a tanárok zsarnoki szigora ellen. A film líraiságának varázsa különösen a zendülés jelenetében megkapó…
A piros léggömb
(Le ballon rouge), francia, 1956, r, f: Albert Lamorisse, o: Edmond Séchan, z: Maurice Le Roux, sz: Pascal Lamorisse, szöveg nélkül, 35 perc
Egy kisfiú fut végig Párizs utcáin egy piros léggömböt követve. Az emberek megpróbálják a levegőből lehozni a léggömböt, ám több tízezer léggömb összefog, hogy segítsen a kisfiúnak…
[Vigo-centenárium]
20.30
Ha...
(If...), angol, 1968, r: Lindsay Anderson, f: David Sherwin, o: Miroslav Ondricek, z: Marc Wilkinson, sz: Malcolm McDowell (Mick Travis), David Wood (Johnny), Richard Warwick (Wallace), Robert Swann (Rowntree), hb/E, 110 perc
Lindsay Anderson a Free Cinema mozgalom szellemi atyjának számít. Ebben a cannes-i nagydíjas szatírájában, amelynek címe egy az emberré nevelés pátoszát hirdető Kipling-versre utal, az angol kollégiumi élet és általában az angol életforma visszásságait veszi célba. Elsősorban kollégista kamaszhősei belső világának feltárásával teszi átélhetővé, miként jut el néhányuk a lázadásról való álmodozáshoz és annak részleges megvalósításához. Mindebben persze tükröződik az akkoriban divatos baloldali radikalizmus hatása.
[Vigo-centenárium]
május 4. szerda
16.30
A Pál utcai fiúk
magyar, 1969, r, f: Fábri Zoltán (Molnár Ferenc regényéből), o: Illés György, z: Petrovics Emil, sz: Anthony Kemp – Ősz Róbert (Nemecsek Ernő), William Burleigh – Seregi Zoltán (Boka), Törőcsik Mari (Nemecsek anyja), Paál László (Nemecsek szabó), Pécsi Sándor (Rácz tanár úr), John Moulder Brown – Sztanó László (Geréb), Robert Efford – Verdes Tamás (Csónakos), Jancsó Nyika (Áts Feri), mb, 120 perc
with English subtitles
Az „édes grundot” ésszel védi meg nagy csatában Boka tábornok és lelkes kis csapata a vörös inges túlerővel szemben. Nem sikerülne győzniük, ha az árulónak bélyegzett közlegény, a kis Nemecsek nem derítené ki a gazdag Geréb árulását, vállalva ezért a megalázó hideg fürdőket is. A csata döntő pillanatában már minden veszni látszik, amikor megint ő menti meg a helyzetet: félájultan dönti le a lábáról a szabálytalanul harcoló vörös inges vezért, Áts Ferit…
18.30
Párizsi randevúk
(Les rendez-vous de Paris), francia, 1995, r, f: Eric Rohmer, o: Diane Baratier, z: Sébastien Erms, sz: Clara Bellar (Esther), Antoine Basler (Horace), Mathias Mégard (Flirt), Judith Chancel (Aricie), Malcolm Conrath (Felix), mf/F, 100 perc
A három epizódból álló film önmagában egy miniciklus, Rohmer három nagy ciklusának – az Erkölcsi példázatoknak, a Komédiák és közmondásoknak és az Évszakok meséinek – következménye és szintézise. Huszonéves párizsi fiatalok az élet kapujában igyekeznek megragadni a kínálkozó alkalmakat: szerelmet, kalandot, flörtöt. Megcsalatnak és megcsalnak, belebonyolódnak kudarcos kapcsolatokba, tapasztalatokkal gazdagodva, kijózanodva kerülnek ki az érzelmi zűrzavarból.
[Vigo-centenárium]
20.30
A Pont-Neuf szerelmesei
(Les amants du Pont-Neuf), francia, 1991, r, f: Leos Carax, o: Jean-Yves Escoffier, z: David Bowie, Benjamin Britten, Dimitrij Sosztakovics, Fred Chichin, sz: Juliette Binoche (Michèle), Denis Lavant (Alex), Klaus-Michael Grüber (Hans), Edith Scob, Daniel Buain, hb/F, 125 perc
Alex fiatal, párizsi hajléktalan a Pont-Neuf hídon szokta meghúzni magát. Egyik reggel egy fiatal nővel ismerkedik meg a hídon. Michèle, a fiatal festőnő attól fél, hogy mindkét szemére megvakul, és nem tudja gyakorolni a hivatását, ezért menekül el rendezett polgári életéből. A két fiatal szenvedélyesen egymásba szeret, és extatikus perceket él át a forradalom 200. évfordulóját ünneplő Párizsban. Alex annyira fél, hogy elveszíti a lányt, hogy minden nyomot elpusztít, ami arra utalhat, hogy a szembetegsége gyógyítható. Így akaratlanul egy plakátragasztót is megöl. Alex börtönbe kerül, Michèle szemét megoperálják. Évek múlva újra találkoznak a karácsonyi pompájában ragyogó hídon, alattuk úszik az Atalante nevű uszály…
[Vigo-centenárium]
Május 5. csütörtök
16.30
A híd
(Die Brücke), nyugatnémet, 1959, r: Bernhard Wicki, f: Michael Mansfeld, Karl-Wilhelm Vivier, Bernhard Wicki (Manfred Gregor írásából), o: Gerd von Bonin, z: Hans-Martin Majewski, sz: Volker Bohnet (Scholten), Fritz Wepper (Mutz), Michael Hinz (Forst), Frank Glaubrecht (Borchert), mb, 105 perc
1945 áprilisa egy német kisvárosban. Ekkor már nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút, de az utolsó pillanatban még a tizenhat éves gimnazistákat is behívják. A hét fiút – hogy lehetőség szerint ne kerüljenek veszélybe – egy stratégiailag kevésbé fontos híd őrzésére vezénylik. Ám parancsnokuk hamarosan elesik, és a magukra maradt, náci jelszavakon nevelkedett kamaszok a feladatot komolyan véve, fanatikus hittel védelmezik a hidat az amerikai tankokkal szemben.
18.30
A mama és a kurva
(La mama et la putaine), francia, 1973, r, f: Jean Eustache, o: Pierre Lhomme, z: Jacques Offenbach, Wolfgang Amadeus Mozart, sz: Bernadette Lafont (Marie), Jean-Pierre Léaud (Alexandre), Françoise Lebrun (Veronika), Isabelle Weingarten (Gilberte), Jacques Renard (Alexandre barátja), hb/F, 210 perc
Alexandre, az örök egyetemista a nála idősebb „mamánál” lakik. A kihívóan erotikus, tűnőfélben lévő fiatalságát féltő féltékeny „mama” anyáskodással veszi körül a fiút. Alexandre beleszeret egy jellegtelen, szürke kis ápolónőbe, és összeismerteti a két nőt. A megismerkedés nem nagyon sikerül, mindenki feszült, mellébeszélések, elhallgatások után nagy lelkizések következnek. Aztán kísérletet tesznek rá, hogy mindhárman együtt éljenek. Csak annyira futja, hogy megpróbálkoznak egy közös szeretkezéssel…
[Vigo-centenárium]
Május 6. péntek
16.30
A sanghaji asszony
(The Lady from Shanghai), amerikai, 1948, r, f: Orson Welles (Sherwood King regényéből), o: Charles Lawton Jr., z: Heinz Roemheld, sz: Orson Welles (Michael), Rita Hayworth (Elsa), Everett Sloane (Arthur), mf/E, 87 perc
O'Hara, a munkanélküli tengerész nemcsak állást kap a nyomorék milliomos ügyvéd, Bannister jachtján, akinek gyönyörű feleségébe, Elsába bele is szeret, hanem egy bizarr gyilkossági ajánlatot is... Welles kezében a banális bűnügyi történet a film noir klasszikus alkotásává változik át, tele stílusbravúrral és olyan emlékezetes jelenetekkel, mint az üldözés a vidámpark elvarázsolt kastélyának tükrei között, mely az egyén teljes dezorientáltságát s elveszettségét sugallja.
[Welles-évforduló]
18.30
Agyő, édes otthon
(Adieu, Plancher, des vaches), francia–olasz–svájci, 1999, r, f: Otar Joszeliani, o: William Lubtchansky, z: Nicholas Zourabichvili, sz: Otar Joszeliani (apa), Nico Tarielashvili (fiú), Lily Lavina (anya), Philippe Bas (motoros), Stephanie Hainque (lány a bárban), mf/F, 117 perc
Joszeliani így beszél egy interjúban filmje témájáról: „Az Agyő, édes otthon! egy régi tengerészkifejezés, mely tükrözi a hajós emberek megvetését a szárazföld iránt, melyet boldogan hagynak maguk mögött. A szárazföld mindig vonzotta a matrózokat, amikor a nyílt tengeren voltak, de alighogy elérték, máris elegük volt belőle. (…) A film tehát a bennünk, szárazföldön élőkben lakozó elégedetlenség, boldogtalanság érzésének egyfajta parabolája.”
[Vigo-centenárium]
20.30
Oh, tavasz!
(A, Haru), japán, 1998, r: Somai Shinji, f: Nakajima Takehiro, o: Nuganuma Mutsuo, z: Otomo Yoshihide, sz: Sato Koichi (Hiroshi), Yamazaki Tsutomu (Sasaichi, Hiroshi apja), Saito Yuki (Mizuho, Hiroshi felesége), Fujimura Shiho (Kuniko, Mizuho anyja), Fuji Junko (Kimiyo, Hiroshi anyja), hb/J, 100 perc
with English subtitles
Az apa nélkül felnőtt Hiroshi a sikeres japán üzletember mintaképe. Diplomáját rangos egyetemen szerezte, most egy pénzügyi cég igazgatója. Boldogan él gyönyörű feleségével és fiukkal, akit nagyon szeret. Egy nap rongyos öltözetű, rossz modorú, idősebb férfi kopogtat az ajtaján. Azt állítja, ő Hiroshi apja…
[japán hétvége]
Május 7. szombat
16.30
Revolver
(Revolver), japán, 1988, r: Fujita Toshiya, f: Arai Yasuhiko, o: Fujisawa Junichi, z: Harada Sueaki, sz: Sawada Kenji (Shimizu Nobuhiko), Murakami Masatoshi (Idemitsu Susumu), Sakura Shiori (Saeki Naoko), Nanjo Reiko (Yamakawa Aya), hb/J, 115 perc
with English subtitles
Az 1980-as évek végén játszódó történet egy pisztoly körül bonyolódik. Shimizu Nobuhiko rendőr nehéz helyzetben van. Jó szándékú őrmestere menyasszonyt talált neki, de Shimizunak nem tetszik a túlontúl rámenős lány. Elviszi hát egy parkba, és hogy elijessze, durván letámadja. Sikeres színjátéka után egy középkorú férfi lopakodik mögé, leüti és ellopja szolgálati fegyverét. A pisztoly hamarosan újra gazdát cserél…
[japán hétvége]
18.30
Az utolsó vakáció
(Les dernières vacances), francia, 1948, r, f: Roger Leenhardt, o: Philippe Agostini, z: Guy Bernard, sz: Odile Versois (Juliette), Michel François (Jacques), Renée Devillers (Cécile), Pierre Dux (Valentin), Christian Barry (Odette), mf/F, 110 perc
„Az új hullámos filmek legmagányosabb előzménye 1948-ból való. Truffaut tizenhat, Godard tizennyolc éves, amikor Leenhardt első játékfilmjét bemutatták. A csendes alkotás a felnőttkorban újraolvasott kamasznaplók őszinteségével hat. Tökéletesen egyedül és rokontalanul áll az akkori francia filmben. Vigo óta ez a rendező beszél először egyes szám első személyben...” (Bikácsy Gergely) Hősei valahol Montpellier mellett egy hatalmas, pusztuló birtokon vakációznak, talán gyerekkoruk utolsó nyarán. Közeledik az ősz, és a birtokot a szülők el akarják adni. A kamasz fiú hiába szerelmes a lányba, az a náluk sokkal idősebb férfi iránt rajong... És lassan vége a nyárnak, mint egy cselekménytelen Csehov-drámában. Régi nyár krónikája a film, melynek szívszorongató poézise nem a gyerekkor mítoszából, hanem a mindennapok természetességéből fakad.
[Vigo-centenárium]
20.30
Az élet megy tovább
(Das Leben geht weiter), német, 2002, r: Mark Cairns, f: Carl Schmitt, Mark Cairns (Hans Christoph Blumenberg regényéből), o: Stefan Grandinetti, narrátor: Dieter Moor, hb/G, 86 perc
A szövetségesek már a láthatáron voltak, amikor megkezdődött az utolsó UFA-film forgatása azzal a céllal, hogy a végsőkig és azon túl is éltesse a végső győzelembe vetett hitet. Carl Schmitt producer a könyv megjelenése óta kereste a módját, hogy erről a tragikus, néha szinte szürreális történetről filmet forgathasson. Így született meg ez a sajátos doku-dráma.
Május 8. vasárnap
16.30
Nem vagyunk egyedül
(Bokura wa minna ikite iru), japán, 1993, r: Takita Yojiro, f: Isshiki Nobuyuki, o: Hamada Takeshi, z: Shimizu Yasuaki, sz: Sanada Hiroyuki (Takahashi Keiichi), Yamazaki Tsutomu (Nakaido Hiroshi), Kishibe Ittoku (Tomita Kenzo), Shimada Kyusaku (Masumoto Tatsuya), hb/J, 115 perc
with English subtitles
Négy japán üzletember megpróbáltatásai egy képzeletbeli ázsiai országban az 1990-es évek elején. Takahashi Keiichit cége, a Sansel Construction Talckistanba küldi, hogy segítségére legyen a cég helyi képviselőjének, Nakaido Hiroshinak egy pályázat elnyerésében. A cél a katonai kormányzat első jelentős beruházásának, egy híd felépítésének elnyerése. Mikor megérkezik a lepusztult repülőtérre, döbbenten szembesül a helyi viszonyokkal, a kolduló gyerekekkel és az utcán végigdübörgő tankokkal. Meglepetése nőttön-nő Nakaido módszereinek láttán, aki a pályázat elnyerése érdekében bármire hajlandó: a hízelgéstől a megvesztegetésig. Hiszen nagy a harc: a konkurens cég, az IBC két embere, Tomita és Masumoto is „derekasan” küzd. Minden hiába: egy fogadáson a pályázat nyertesének az IBC-t hirdetik ki. Az eredményhirdetés szavai még el sem hangzanak el, amikor a fogadást lövések szakítják félbe: az országban lázadók készülnek átvenni a hatalmat. A négy japán üzletember a golyók kereszttüzében most már az életét menti. Mihamarabb szeretnének eljutni a repülőtérre, ám addig még hosszú út és sok kaland vár rájuk…
[japán hétvége]
19.00
Berlin eleste
(Pagyenyije Berlina), szovjet, 1949, r: Mihail Csiaureli, f: Pjotr Pavlenko, o: Leonyid Kosztamov, z: Dmitrij Sosztakovics, sz: Mihail Gelovani (Sztálin), Borisz Andrejev (Ivanov), Borisz Andrejev (Alekszej), Marija Kovaljova (Natasa), hb/R, 165 perc
A sztálinista történelemhamisítás és a sematizmus hírhedt „mintafilmje” az 1950-es év kasszasikere volt az egész szocialista táborban. Hősi eposz melodramatikus keretben a Nagy Honvédő Háborúról, mely a személyi kultuszt terjeszti, monumentálisan, a rendező – némafilmből hozott – drámai kifejezőerejével. Nyikita Hruscsov elrettentő példának hozza fel Sztálint leleplező 1956-os beszédében. A film ezt követő teljes betiltását megelőzte – 1953 őszén a hóhér rendőrfőnök, Berija lebukása után – a világon létező összes példány „berijátlanítása”.
Május 9. hétfő
16.30
Ármány és szerelem
(Kabale und Liebe), keletnémet, 1959, r, f: Martin Hellberg, o: Karl Plitzner, z: Wilhelm Neef, sz: Wolf Kaiser (von Walther kancellár), Willi Schwabe (Kalb udvarmester), Marion van de Kamp (Lady Milford), Martin Hellberg (Miller udvari muzsikus), Otto Mellies (Ferdinand), mf/G, 118 perc
Egy 18. századi német hercegség despotikus uralkodója fényűző életet él szeretőjével, Lady Milforddal. A herceg szeretője az udvari etikett szabályai szerint csak férjes asszony lehet. Von Walther kancellár a saját fiát, Ferdinándot ajánlja fel e célra. Ferdinánd azonban az udvari muzsikus szép lányát, Lujzát akarja feleségül venni. Környezetük számára ez a házasság elképzelhetetlen. A polgárlány apja és az arisztokrata miniszter egyetért abban, hogy a kapcsolatnak véget kell vetni, bármi áron. Az udvari intrikák hálójában a szerelem tragikus véget ér. Schiller „polgári szomorújátékának” 1959-es filmadaptációja kitűnő színészi alakításainak, visszafogott stílusának köszönhetően máig mértékadó.
[Schiller-évforduló]
18.30
Éretlen szívek
(Les coeurs verts), francia, 1966, r, f: Édouard Luntz, o: Jean Badal, z: Serge Gainsbourg, Henri Renaud, sz: Gérard Zimmermann (Zim), Marise Marie (Jaqueline), Eric Penet (Jean-Pierre), Françoise Bonneau (Patricia), mf/F, 105 perc
Egy párizsi galeri összeverődése, hétköznapjai, közelebbről: két fiú sorsa. A főhősöket akkor mutatja be a film, amikor már valamit elkövettek – mindkét fiú börtönből szabadul –, a rendezett életből kiszakadtak. Elhagyatottságukról, kitaszítottságukról, jövőjük lehetőségeiről kapunk hiteles, felkavaró képet. Az egyik fiú megpróbál beilleszkedni, de a társadalom áttörhetetlen falként emelkedik a kallódó fiatalok körül. Feloldhatatlan ellentét feszül a „huligánok” és a felnőttek között. Luntz nem firtatja, ki az okozója ennek a hadiállapotnak, nem mentegeti a fiatalokat, de objektivitásához hozzátartozik a másik fél, a nagyvárosok peremén fáradtan küzdő felnőtt emberek jellemzése is. A francia új hullám nagy öregjének kitűnő filmje sajnos semmit sem veszített aktualitásából.
[Vigo-centenárium]
20.30
Utazás a lehetetlenbe
(Voyage a travers l’impossible), francia töredék, 1904, r: George Méliès, néma, felirat nélkül, 16 perc
Sándor Mátyás
(Mathias Sandor), francia, 1963, r: Georges Lampin, f: Gerard Carlier, Georges Lampin, Charles Spaak (Verne Gyula regényéből), o: Cecilio Paniagua, z: Joe Hajos, sz: Louis Jourdan (Sándor Mátyás), Francisco Rabal (Rotenborg), Bernard Blier (Torenthal), Serena Vergano (Elizabeth), mf/F, 105 perc
A dúsgazdag erdélyi főúrat, Sándor Mátyás grófot annyira elkeseríti a hazájában uralkodó zsarnokság, hogy maga áll a zendülők élére. Szép terve azonban meghiúsul: leánya beleszeret a kormányzóba, bankára elárulja, a lázadást leleplezik. De a gróf és egyik híve megszökik a fogságból…
[Verne-évforduló]
Május 10. kedd
16.30
A lowoodi árva
(Jane Eyre), amerikai, 1944, r: Robert Stevenson, f: Aldous Huxley és Robert Stevenson (Charlotte Brontë regényéből), o: George Barnes, z: Bernard Herrmann, sz: Joan Fontaine (Jane Eyre), Orson Welles (Rochester), Henry Daniell (Henry), Margaret O’Brien (Adele), mf/E, 90 perc
Jane Eyre a szigorú nagynénjétől a még szigorúbb nevelőintézetbe száműzött nincstelen árva lány, aki nevelőnőként kerül a különös Mr. Rochester házába és bűvkörébe. Az alapművet meglehetősen szabadon kezelő adaptációban (Stevenson a főhősnő stációit a Rochester-kastélyban folyó életre szűkítette) a színészek (Fontaine és Welles) egymást múlják felül, és kamaszlányszerepben feltűnik Elizabeth Taylor is.
[Welles-évforduló]
18.30
Várkastély a Kárpátokban
(Tajemství hradu v Karpatech), csehszlovák, 1981, r: Oldřich Lipsky, f: Jiří Brdečka, Viktor Růžička, Oldřich Lipsky (Jules Verne regényéből), o: Viktor Růžička, z: Luboš Fišer, sz: Michal Dočolomanský (gróf), Evelyna Steimarová (primadonna), Rudolf Hrušínský (feltaláló), Oldřich Velen (kocsmáros), hb/cseh hang, 101 perc
A sci-fi- és rémfilmparódia célpontja a tudomány és a technika erejébe vetett hit. A gonosz báró romkastélya különféle csodaszerkentyűkkel van felszerelve: térfigyelő kamerákkal, virtuális valóság masinával stb., de az operaprimadonna menyasszonyának kiszabadítására érkező grófot semmi sem tántorítja el, hogy farkasszemet nézzen a szörnyű valósággal...
[Verne-évforduló]
20.30
A szép Serge
(Le beau Serge), francia, 1959, r, f: Claude Chabrol, o: Henri Decaë, Jean Rabier, z: Émile Delpierre, sz: Gérard Blain (Serge), Jean-Claude Brialy (François), Bernadette Lafont (Marie), hb/F, 93 perc
A Párizsból szülőfalujába visszatérő naiv fiatalember, François rádöbben, hogy gyerekkori barátja alkoholista lett, a magánélete tönkrement, a házassága boldogtalan. Ezért, merő jóakaratból, nagypolgári öntudatától és lelkiismeretétől vezérelve, beavatkozik Serge életébe, s nem veszi észre, mennyi bajt és bánatot okoz...
[Vigo-centenárium, Bernadette Lafont]
Május 11. szerda
16.30
Horgász a pácban
(Ni vu, nu connu...), francia, 1958, r: Yves Robert, f: Jean Marsan, Jacques Celhay, Yves Robert (Alphonse Allais színművéből), o: Jacques Letellier, z: Jean Wiener, sz: Louis de Funès (Blaireau), Noëlle Adam (Arabella), Moustache (Parju), mf/F, 95 perc
A film története a jóravaló, furfangos orvvadász és a kisvároska helyi hatalmasságai közt dúló harcról szól. A fergeteges események humora hagyományos helyzet- és jellemkomikumra épül, amit elsősorban Louis de Funès alakítása tesz ellenállhatatlanná. Utolérhetetlen, ahogy jellemábrázoló gesztusaival és fintoraival, burleszkbe illő mozgásával, nyűtt gúnyájában és ormótlan bakancsában csetlik-botlik. És természetesen nem ő kerül pácba, hanem a vele szemben álló, lomha észjárású, szépelgő, vidéki kispolgárok.
18.30
Adieu, Philippine
francia, 1962, r, f: Jacques Rozier, o: René Mathelin, z: Maxime Saury, Jacques Tenjaen, sz: Jean Claude Aimini (Michel), Yveline Cléry (Liliane), Stefania Sabatini (Juliette), Vittorio Caprioli (Pachala), mf/F, 110 perc
A cinéma vérité eszközeit is felhasználó film a francia új hullámmal megegyező törekvések jegyében készült. A fiatal főhőst, aki technikus a rádiónál, behívták katonának, s az 50-es évek végén ez azt jelentette, hogy részt fog venni az algériai háborúban. A film persze csak közvetve szól a háborúról mint bizonytalan körvonalú fenyegetésről: ráveti árnyékát a fiatalember – feltehetőleg utolsó – felhőtlen vakációjára, amelyet két lánnyal tölt el Korzika szigetén. Két évig tartottak a film utómunkálatai: a „töltőtollkamerával” felvett képsorokból vaskövetkezetességgel és bátorsággal teremtett a rendező poén- és közhelymentes „új” filmet.
[Vigo-centenárium]
20.30
Vámpírok bálja
(The Fearless Vampire Killers or, Pardon Me but Your Teeth Are in My Neck), angol, 1967, r: Roman Polanski, f: Gérard Brach, Roman Polanski, o: Douglas Slocombe, z: Krzysztof Komeda, sz: Jack McGowran (Abronsius professzor), Roman Polanski (Alfred), Alfie Bass (Shagal), Sharon Tate (Sarah), mf/E, 105 perc
Kosztümös horrorparódia a vámpírok birodalmában csetlő-botló vámpírölő professzor és segédje, Alfred humorosan hátborzongató kalandjairól, akik ebben az ésszerűségen túli világban is köznapi életük pragmatizmusa szerint cselekszenek, ahogy a vámpírok is – igaz, felnagyított – emberi tulajdonságokat mutatnak.
[Verne-évforduló]
Május 12. csütörtök
19.00
80 nap alatt a Föld körül
(Around the World in 80 Days), amerikai, 1956, r: Michael Anderson, f: S. J. Perelman, James Poe, John Farrow (Jules Verne regényéből), o: Lionel Lindon, z: Victor Young, sz: David Niven (Fogg), Cantinflas (Passepartout), Shirley MacLaine (Aouda hercegnő), Charles Boyer (utazási ügynök), hb/E, 170 perc
„Csodálatos a világ, ha az ember rászánja az időt, hogy körüljárja” – áll e négy kategóriában is (legjobb film, forgatókönyv, fényképezés, zene) Oscar-díjjal jutalmazott szuperprodukció reklámjában. A címben jelzett vállalkozásra fogadást kötő viktoriánus úriembernek és inasának kalandos világ körüli útja végig leköti a figyelmet, talán mert a villanásnyi szerepekben is sztárok láthatók…
[Verne-évforduló]
május 13. péntek
16.30
Manderley-ház asszonya
(Rebecca), amerikai, 1940, r: Alfred Hitchcock, f: Robert E. Sherwood, Joan Harrison (Daphne Du Maurier regényéből), o: George Barnes, z: Franz Waxmann, sz: Laurence Oliver (Maxim), Joan Fontaine (Mrs. de Winter), George Sanders (Jack), Judith Anderson (Mrs. Danvers), mf/E, 125 perc
Hitchcock első Hollywoodban forgatott filmjében a néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó hölggyel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nemcsak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa. Az angol földbirtokos szerepét nem is játszhatta volna más, mint Laurence Oliver...
18.30
Grant kapitány gyermekei
(Dyetyi kapitana Granta), szovjet, 1936, r: V. Vajnstok, f: O. Leonyidov (Jules Verne regényéből), o: A. Kalcatuj, z: I. Dunajevszkij, sz: Ju. Jurjev (Grant kapitány), O. Bazanova (Mary Grant), Ja. Szegel (Robert Grant), M. Sztrelkova (Jelena), N. Cserkaszov (Jack), M. Romanov (John), N. Micsurin (háziúr), hb/R, 95 perc
A népszerű Verne-regény filmváltozatában is rengeteg kalandon, bonyodalmon és nehézségen keresztül kell át vergődniük a gyerekhősöknek, míg rá nem lelnek az eltűnt, hajótörött kapitányra.
[Verne-évforduló]
20.30
Othello
amerikai–olasz, 1951, r, f: Orson Welles (Shakespeare tragédiájából), o: Anchise Brizzi, G. R. Aldo, Georges Fanto, Oberdan Trojani, Roberto Fusi, z: Angelo Francesco Lavagnino, Alberto Barberis, sz: Orson Welles (Othello), Suzanne Cloutier (Desdemona), Micheal MacLiammoir (Jago), hb/E, 91 perc
Welles a 30-as évek elején a dublini Gate Theatre-ben debütált rendezőként a Julius Caesarral. Később játszotta a Broadwayn Tybaldot, és színpadra állított egy híres „fekete Macbeth-et”, melyben Szicíliából Tahitibe helyezte át a történetet. De a saját maga alapította Mercury Theatre-ben (1937) is tűzött műsorra Shakespeare-darabot. Ehhez képest filmkészítőként csak 1950-ben adaptált Shakespeare-t, jelesül a Macbeth-et. 1952-es Othello-rendezése nem az alapmű újszerű értelmezése miatt kiemelkedő, hanem azok miatt a formanyelvi megoldások miatt, melyekkel Welles filmszerűvé varázsolta a színpadi művet.
[Welles-évforduló]
Május 14. szombat
16.30
A dunai hajós
magyar, 1974, r, f: Markos Miklós (Jules Verne regényéből), o: Lakatos Iván, z: Hidas Frigyes, sz: Koncz Gábor (Borus Demeter/Ladko), Agárdy Gábor (Dragos/Jäger), Bujtor István (Ivan Striga), Menszátor Magdolna (Natasa Ladko), Madaras József (Titscha), Kállai Ferenc (Róna Lázár vizsgálóbíró), Latinovits Zoltán (Monsieur Borisz), mb, 102 perc
with English translation
A kalandfilm a múlt században játszódik. Borus Demeter győz a Dunai Liga horgászversenyén. Fogadást tesz, hogy végighajózik a Dunán, és kizárólag halból él. Ám alig indul útnak, elterjed a gyanú, hogy ő Szergej Ladko, aki sorozatos rablógyilkosságokat követett el a Duna mentén. Útitársa inkognitóban Karl Jäger, a megbízott nyomozó. A bolgár felkelőket segítő Borust váratlanul fogságba ejti vetélytársa, Striga, aki viszont Ladko neve alatt fosztogat…
[Verne-évforduló]
18.30
A gonosz érintése
(Touch of Evil), amerikai, 1957, r, f: Orson Welles, o: Russell Metty, z: Henry Mancini, sz: Charlton Heston (Mike Vargas), Janet Leigh (Susan), Orson Welles (Hank Quinlan), Joseph Calleia (Pete Menzies), Akim Tamiroff (Joe Grandi), mf/E, 99 perc
Egy amerikai-mexikói határváros amerikai szektorában felrobbantják az egyik vezető kocsiját, amelyben vele együtt lánya is odavész. A nyomozást egy híres detektív, Quinlan végzi, s Vargas rendőr (aki feleségével, Susannal együtt szemtanúja a merényletnek) megfigyelőként vesz részt a munkában. Menzies képviseli a helyi rendőrséget. Quinlan az áldozat lányának mexikói szeretőjét, Grandit gyanúsítja a merénylettel. Vargas viszont biztos benne, hogy nem Grandi a tettes. Emiatt vita támad Vargas és Quinlan között…
[Welles-évforduló]
20.30
Egy olyan szép lány, mint én
(Une belle fille comme moi), francia, 1972, r: François Truffaut, f: Jean-Loup Dabadie, François Truffaut (Henry Farrell regényéből), o: Pierre-William Glenn, z: Georges Delerue, sz: Bernadette Lafont (Camille), Charles Denner (Arthur), Claude Brasseur (az ügyvéd), André Dussolier (Stanislas), Guy Marchand, hb/F, 100 perc
Stanislas, a fiatal szociológus a női bűnözés tárgyköréből írja doktoriját, ezért felveszi a kapcsolatot egy gyilkossággal vádolt elítélttel, a szép Camille-jal. Az interjúk során kiderül, hogy világszemléletük élesen szemben áll egymással, a romantikus Stanislas nem tudja megérteni a vagány Camille tetteit. Ez természetesen nem akadályozza meg abban, hogy végzetesen bele ne szeressen a lányba…
[Vigo-centenárium]
Május 15. vasárnap
16.30
80 nap alatt a Föld körül
(Around the World in 80 Days), amerikai–német–ír–angol, 2004, r: Frank Coraci, f: David N. Titcher, David Benullo, David Andrew Goldstein (Jules Verne regényéből), o: Phil Meheux, z: Trevor Jones, David A. Stewart, sz: Steve Coogan (Phileas Fogg), Jackie Chan (Passepartout/Lau Xing), Cécile De France (Monique La Roche), Jim Broadbent (Lord Kelvin), Ewen Bremner (Fix felügyelő), mb, 120 perc
Verne nagyszerű regényének mókás átköltése. A cselekmény és a figurák radikálisan eltérnek az eredetitől, de minden részletükben valamilyen új célt szolgálnak. Fogg magát Jules Vernét reprezentálja, aki előre látja a jövőt. Coogan alakításában megjelenik annak az embernek a sebezhetősége, aki fogadást köt mindenre. Figurája szerethető és szórakoztató egyszerre. Jackie Chan hozza a szokásos küzdőharc-koreográfiáját és humorát, de – ami új dolog – eltérő vígjátéki szerepekben. Cécile De France a legbájosabb arc, aki elbűvölő lélekkel tölti meg az izgalmakat hajhászó francia művésznő szerepét. Jim Broadbent és Ewen Bremner fakasztja a legharsányabb nevetéseket. Említésre méltó az egyes országok színvilága. Anglia szürke és kopár, hiányoznak a színek. Franciaország könnyű pasztellszínekben pompázik. Törökország az arany, a kék és a fénylő fehér erős színeiben jelenik meg. India a mélybarna, a narancs és a zöld színeivel tüntet. Amit Kína nyújt: friss, buja zöldek, meleg barnák és sötétkékek. Mintha minden arra rendeltetett volna, hogy föld körüli útra csábítson, és jó érzéssel töltsön el.
[Verne-évforduló]
18.30
Aranypolgár
(Citizen Kane), amerikai, 1940–41, r: Orson Welles, f: Orson Welles, Herman J. Mankiewicz, o: Gregg Toland, z: Bernard Hermann, sz: Orson Welles (Charles Foster Kane), Joseph Cotten (Leland), Dorothy Comingore (Susan), mf/E, 115 perc
„Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. „Az Aranypolgár a gazdag ember egyetlen hiteles képe, s ennél nehezebben megfesthető kép nem akad a világon, mert a gazdag ember alakját szenvedélyeink előre meghamisítják” (Louis Aragon) Így sikerült Wellesnek már ebben az első rendezésében páratlan árnyaltsággal ábrázolnia az elidegenedést (mikor még senki sem jósolhatta meg e fogalom divatját) s felvillantani a nézőnek egy önző ember legbensőbb nosztalgiáját az elveszett éden, a gyermekkor után. Közben a filmben a Kane életét nyomozók számára változatlanul titok marad ez a furcsa, gőgös, kegyetlen és magányos ember: Citizen Kane, azaz Kane polgártárs.
[Welles-évforduló, Cotten-összeállítás]
20.30
Annie Hall
amerikai, 1977, r: Woody Allen, f: Marshall Brickman, Woody Allen, o: Gordon Willis, sz: Woody Allen (Alvy), Diane Keaton (Annie), Tony Roberts (Rob), Carol Cane (Allison), hb/E, 93 perc
A kopaszodó, kedvesen neurotikus és sármosan gesztikuláló Alvy néz velünk szembe, és össze-vissza csapongva belekezd, hogy miért szakítottak a gyönyörű, ám önmagát zavartan kereső Annie-vel. Közben bepillanthatunk az író-komikus gyerekkorába, megismerkedünk egykori feleségeivel, és megtudhatjuk, mi a jó abban a koszos New Yorkban… – mindezt rengeteg fanyar humorral átszőve.
Május 16. hétfő
16.30
Az Északi Sark meghódítása
(A la conquête du pôle), francia, 1912, r: Georges Méliès (Jules Verne elbeszéléséből), sz: Georges Méliès (Mabouloff feltaláló), Fernande Albany, cseh inzertek, 17 perc
Egy expedíció hőballonnal, majd valami különös madárszerű „aerobuszban” viharfelhők és csillagközi összeütközések során (a csillagokról allegorikus leányalakok integetnek) az Északi-sarkig hatol, ott kitűzi a francia zászlót…
[Verne-évforduló]
Polar Expressz
(The Polar Express), amerikai animációs film, 2004, r: Robert Zemeckis, f: Robert Zemeckis, William Broyles Jr. (Chris Van Allsburg könyvéből), o: Don Burgess, Robert Presley, z: Glen Ballard, Alan Silvestri, mb, 100 perc
Egy kisfiún erőt vesz a kétség. Már majdnem biztos benne, hogy a télapó nem létezik, és a karácsony csak a szülők trükkje, amikor egy éjjel – karácsony éjjelén – zakatolva megáll az ablaka alatt egy vonat. A kalauz azt mondja, egyenest érte jöttek. Ő felszáll, és a gőzmozdony pöfögve megindul…
18.30
Az Ambersonok tündöklése
(The Magnificent Ambersons), amerikai, 1942, r, f: Orson Welles (Booth Tarkington regényéből), o: Stanley Cortez, z: Bernard Herrmann, sz: Joseph Cotten (Eugene), Dolores Costello (Isabel), Agnes Moorehead (Fanny), Tim Holt (George), Anne Baxter (Lucy), mf/E, 90 perc
„A történet a múlt század hetvenes éveiben indul. A film hőse George Minafer Amberson, egy déli kisvárosban élő tehetős család tagja. Anyja, Isabella – mivel szerelmese, Eugene Morgan nevetségessé vált szemében – Wilbur Minaferhez ment férjhez. George apjának halálával megkezdődik a család pusztulása. Isabella özvegyen újra közeledhetne szerelméhez, a szintén özvegy Eugene Morganhoz, de George közéjük áll…
[Welles-évforduló, Cotten-összeállítás]
20.30
Amarcord
olasz–francia, 1973, r: Federico Fellini, f: Tonino Guerra, Federico Fellini, o: Guiseppe Rotunno, z: Nino Rota, sz: Bruno Zanin (Titta), Maggio Pupella (anya), Brancia Armando (apa), hb/I, 127 perc
Az önéletrajzi ihletésű film a 30-as években, a felívelő fasizmus idején játszódik egy kicsiny, Adria-parti városban. Itt él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Az élet az utcán zajlik, ahol naponta elhalad a városka szexbombája, valamint az ügyvéd, a romlott nő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindmegannyi hóbortos ember, aki él és mozog a városkában. Titta idegbeteg anyját elviszi a tél, nagyapja egy reggel eltűnik a ködben. Évszakok jönnek-mennek, majd egy éjszaka befut a kikötőbe a Rex óceánjáró. A csillogó csoda csak egy pillanatig látható, s az eldugott kis település élete csordogál tovább…
Május 17. kedd
16.30
Utazás a félelembe
(Journey into Fear), amerikai, 1943, r: Norman Foster, f: Joseph Cotten, Orson Welles (Eric Ambler regényéből), o: Carl Struss, z: Roy Webb, sz: Joseph Cotten (Graham), Josette (Dolores del Río), Orson Welles (Haki ezredes), Ruth Warrick (Stephanie) mf/E, 78 perc
A szövevényes, második világháborús kémfilmben Graham ügynök helyett véletlenül egy műsorát tartó bűvészt lőnek le egy isztambuli mulatóban. A török titkosszolgálat feje, Haki ezredes gyorsan felteszi egy hajóra Grahamet, hogy kikerüljön a német bérgyilkosok látóteréből, ám a hajóra egy sereg gyanús alak száll fel, no meg egy gyönyörű mexikói táncosnő. Közben Haki ezredes bekopogtat Graham feleségéhez, hogy személyesen vegye védelembe a mit sem sejtő, szemre való asszonyt...
[Welles-évforduló]
18.00
Sztrogof Mihály
(Michel Strogoff), francia, 1925, r: Victor Tourjansky, f: Victor Tourjansky, Ivan Mozzsuhin, Boris de Fast (Verne Gyula regényéből), o: Léonce-Henri Burel, sz: Ivan Mozzsuhin (Sztrogof Mihály), Acho Chakatouny (Ivan Ogareff), Natalja Kovanko (Nágya), Jeanne Brindeau (Marfa), hb/F inzert, 120 perc
Sztrogof Mihály, a cár futárja különösen fontos üzenetet visz a cárhoz hű népességnek a lázongó Szibériába. Álnéven utazik, de amikor édesanyja, Marfa felismeri, a tatárokkal szövetkező áruló, Ogareff elfogja. Azt hiszik, Mihály megvakult, a nevét bitoroló Ogareff hamis üzenetet ad át a nagyhercegnek, majd cinkostársával segít a tatároknak elfoglalni Irkutszk városát. Sztrogof még időben érkezik...
Zongoránál: Kecskeméti Gábor
[Verne-évforduló]
20.30
A 22-es csapdája
(Catch-22), amerikai, 1970, r: Mike Nichols, f: Buck Henry (Joseph Heller regényéből), o: David Watkin, sz: Alan Arkin (Yossarian), Martin Balsam (Cathcart ezredes), Orson Welles (Dreedle tábornok), Art Garfunkel (Nately kapitány), Anthony Perkins (Tappman), hb/E, 121 perc
Az Olaszországot bombázó amerikai pilóták bevetésének számát folyton emeli az ezredesük. Nincs más lehetőségük, mint orvosi úton leszereltetni magukat. Ezzel azonban beleesnek a 22-es paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt lehet, aki ezt elmeállapotára hivatkozva kéri, aki viszont ezt kéri, az nem őrült, csak ki akarja magát vonni a harcállományból, vagyis nem szereltethető le...
[Welles-évforduló]
Május 18. szerda
16.30
Gázláng
(Murder in Thornton Square), amerikai, r: George Cukor, f: John Van Druten, Walter Reisch, Balderston, John L., o: Joseph Ruttenberg, z: Bronislau Kaper, sz: Charles Boyer (Gregory Anton), Ingrid Bergman (Paula Alquist), Joseph Cotten (Brian Cameron), Dame May Whitty (Miss Thwaites), mf/E, 110 perc
Paula nagynénjét, Alice Alquistet otthonában gyilkolják meg. A rendőrség nem találja meg a tettest, Paula pedig Olaszországba utazik egy idős énektanárhoz. Beleszeret zongorakísérőjébe, Gregoryba. Megházasodnak, majd beköltöznek a nagynénitől örökölt palotába. A férj egyre ellenségesebben lép fel, azt akarja fiatal feleségére rábizonyítani, hogy súlyos emlékezetkihagyásai vannak. Egyszer nagyobb társaságban alázza meg emiatt az asszonyt. A jelenetnek tanúja egy fiatal detektív, aki nyomozni kezd Paula rejtélyesen meghalt nagynénje ügyében.
[Cotten-összeállítás]
18.30
Lőj a zongoristára
(Tirez sur le pianiste), francia, 1960, r, f: François Truffaut (David Goodis regényéből), o: Raoul Coutard, z: Jean Constantin, sz: Charles Aznavour (Charlie), Marie Dubois (Léna), Nicole Berger (Theresa), Michèle Mercier (Clarisse), mf/F, 80 perc
Truffaut ezúttal a filmtörténet alapos ismerőjeként és különösen Hitchcock avatott tanítványaként mutatkozik be. Hősét, a félénk, lecsúszott zongoristát abszurd és tragikomikus bűnügyi történet középpontjába állítja.
20.00
Utazás a Holdba
(Le voyage dans la Lune), francia, 1902, r: Georges Méliès, o: Michaut, inzert nélkül,
9 perc
Az iróniával fűszerezett filmet a kor technikai vívmányai és Jules Verne által inspirált fantázia szülte. Szakállas, dulakodva vitatkozó tudósok kilövetik magukat a Holdra. Az embereket szállító lövedék belefúródik az égitestbe. Az expedíció tagjai megvívják harcukat a rémséges holdlakókkal, majd visszatérnek a Földre, leszállnak a tengerre. A tenger néhány pillanatra igazi felvételen látható, s csak később válik trükké. A parton táncoló lányok ünneplik őket. Ez a filmje érte el a legnagyobb nemzetközi sikert, másolatai ezrével keringtek a világban.
[Verne-évforduló]
Apollo 13
amerikai, 1995, r: Ron Howard, f: William Broyles Jr., Al Reinert, o: Dean Cundey, z: James Horner, sz: Tom Hanks (Jim Lovell), Bill Paxton (Fred Haise), Kevin Bacon (Jack Swigert), Gary Sinise (Ken Mattingly), Ed Harris (Gene Kranz), 135 perc
1970. április 11-én Floridából startol az Apollo 13, fedélzetén három űrhajóssal s Jim Lovell vezérletével, akinek ez a harmadik űrutazása. Minden a tervek szerint zajlik április 13-ig, amikor az űrhajósok furcsa robajt és remegést érzékelnek. A Földtől 320 ezer kilométernyi távolságra, az Odüsszeia névre keresztelt műszaki egységben felrobbant az egyik nagynyomású oxigéntartály. A súlyos helyzetben a tét már nem a holdraszállás, hanem az életben maradás s a szerencsés visszaérkezés a Földre…
Május 19. csütörtök
17.00
Lenni vagy nem lenni
(To Be Or Not to Be), amerikai, 1942, r: Ernst Lubitsch, f: Lengyel Menyhért, Edwin Justus Mayer, o: Máté Rudolf, z: Rózsa Miklós, sz: Jack Benny (Joseph), Carole Lombard (Maria), Robert Sack (Stanislaw), mf/E, 85 perc
Siletzky professzorról, akit Londonból küldtek Varsóba az angolok, kiderül, hogy áruló. Ezért mindenáron vissza kell szerezni tőle az angol hadseregben szolgáló lengyel pilóták hozzátartozóinak címjegyzékét. E célból utazik utána a katonatiszt Stanislaw, bevonva az akcióba szerelmét, a színésznő Mariát, aki férjével, a nagyon hiú vezető színésszel és egész társulatával ál-Gestapót hoz létre, hogy így szereljék le a professzort. Ebből az alaphelyzetből számtalan bonyodalmat szőnek a vígjáték világhíres mesterei: Lubitsch és Lengyel Menyhért. Utolsó szerepében látható itt a korán elhunyt, szép, szőke Carole Lombard, „a ‘sophisticated comedy’ aranykorának királynője, aki a Sennett-görlök közül jött: eredeti módon, féktelen kedvvel alakít hóbortos, fantáziáló, zaklatott kedélyű leányokat, úgy, ahogy csak egy igazi, ellenállhatatlan tehetség képes.” (G. C. Castello: Az isteni sztárok)
20.00
A vízenjáró
(Lalehet al Hamayim), izraeli, 2004, r: Eytan Fox, f: Gal Uchovsky, o: Tobias Hochstein, z: Ivri Lider, sz: Lior Ashkenazi (Eyal), Gideon Shemer (Menachem), Caroline Peters (pia Himmelman), Knut Berger (Axel Himmelman), Carola Regnier (Axel anyja), hb/E, G, héber hang, 104 perc
with English subtitles
Eyelt, a Moszad (az Izraeli Állam titkosszolgálata) ügynökét azzal bízzák meg, hogy derítse ki egy náci tömeggyilkos hollétét, akinek eddig soha nem tudtak a nyomára bukkanni. Eyal az idős ember két unokája után ered, remélve, hogy őket követve a keresett személyt is megtalálja. Az egyik unoka Pia, egy kibutzban él Izraelben. Bátyja Axel, Berlinben. Amikor Axel Izraelbe látogat, Eyel idegenvezetőnek adja ki magát, hogy a fiú bizalmába férkőzzön. Az izraeli út során Eyal és Axel között igazi barátság alakul ki, amelynek az vet véget, hogy kiderül Axel homoszexualitása. A küldetés befejezéséhez Eyelnek Németországba kell utazni. Ismét találkozik Axellel, és meghívást kap tőle a családi összejövetelre. A parti végén megérkezik a nagypapa…
[izraeli filmtavasz]
Május 20. péntek
18.30
Az erdőn kívül
(Out of the Forest), izraeli dokumentumfilm 2004, r: Limor Pinhasov, Ben Yosef, Yaren Kaftori Ben Yosef, hb/héber hang, 93 perc
with English subtitles
„…péntek, 1941. július 11. Gyönyörű idő van, enyhe szellő fúj csak, néhány felhő úszik az égen. Hirtelen lövések hallatszanak az erdő felől…” Kazimierz Sakowicz naplójának kezdő szavai ezek. Ponarban élt 1941 és 1944 között, tíz kilométerre Vilnától, attól a helytől, ahol százezer zsidót semmisítettek meg ebben az időszakban. Sakowicz hallotta a lövéseket, és elhatározta, hogy titokban naplót vezet az eseményekről, a tömegmészárlás 835 napjáról.
[izraeli filmtavasz]
20.30
Tábortűz
(Medurat Hashevet), izraeli, 2004, r, f: Joseph Cedar, o: Ofer Inov, z: Ofer Shalchin, sz: Michaela Eshet (Rachel), Hani Furstenberg (Tami), Maya Maron (Esti), Moshe Ivgy (Yossi), Assi Dayan (Motke), Yehoram Gaon (Moshe), Oshri Cohen (Rafi), Idit Teperson (Shula), hb/héber hang, 96 perc
with English subtitles
Egy fiatal özvegyasszony, akinek két tinédzserkorú lánya van, csatlakozni szeretne egy új vallási csoporthoz a nyugati parton. Ehhez azonban meg kell győznie az elfogadó bizottságot arról, hogy érdemes a befogadásra, hogy minden tekintetben megfelel az elvárásoknak, és a csoport szabályai szerint fog élni a családjával. Az asszony és a csoport konfliktusba kerül egymással, amikor fiatalabb lányát azzal vádolják, hogy a helyi ifjúsági mozgalom tagjai közül néhány fiút elcsábított.
[izraeli filmtavasz]
május 21. szombat
16.30
Falstaff
(Campanadas a medianoche), spanyol–svájci, 1966, r, f: Orson Welles (Shakespeare színdarabjaiból), o: Edmond Richard, z: Angelo Francesco Lavagnino, sz: Orson Welles (Falstaff), Keith Baxter (Hal herceg), John Gielgud (IV. Henrik), Jeanne Moreau (Doll Tearsheet), mb, 120 perc
A Spanyolországban és Svájcban készült Falstaff (eredeti címe: Éjféli harangszó) magába olvasztotta a II. Richárd, a IV., az I., a II. és az V. Henrik, valamint a Windsori víg nők bizonyos elemeit: az V. Henrikké koronázott Hal herceg megtagadja öreg cimboráját, Falstaffot. „Nagyon szomorú történet ez... Falstaff védekező ember, a régi Angliát védi, amely elmúlóban, elbukóban van. Alakját az teszi nehezen eljátszhatóvá, hogy szerintem ő nemcsak jó ember, hanem az egész drámairodalom legteljesebb embere. Hibái kicsinyek, és gúnyt űz belőlük. Jósága azonban olyan, mint a kenyér és a bor. Ezért veszett el nálam a komédiázás...” (Orson Welles) [Welles-évforduló]
19.00
Aphrodité
magyar, 1918, r: Deésy Alfréd, f: Pakots József, o: Vass Károly, sz: Góth Annie (Juliette), Kornai Richárd (Giovanni, a festő), Margittay Gyula (Medina hercege), Turán Gusztáv (Paul), Peterdy Klára (Marianne), Dán Norbert (Beppo), Hollay Kamilla (Camilla), mb, 74 perc
with English translation
Medina hercege beleszeret Juliette-be, a szép modellbe, és feleségül veszi. Juliette azonban megcsalja férjét Giovannival, a festővel. Mikor a herceg rájön erre, szívszélhűdésben meghal. A festő feleségül akarja venni az özvegyet, de az, bár kislányának Giovanni az apja, nemet mond, mert férje végrendelete értelmében csak addig van joga az örökségre, amíg meg nem házasodik. A csalódott szerelmes beáll kolduló barátnak, elrabolja kislányát…
A zongoránál Kecskeméti Gábor
[a hónap némafilmje]
20.30
A világ végén fordulj balra!
(Sof Ha’Olam, Smola), izraeli–francia, 2004, r: Avi Nesher, f: Sara Eden, Ruby Porat Shoval, o: David Gurfinkel, z: Krishna Levy, sz: Aure Atika (Simone Toledano), Jean Benguigui (Isaac Shushan), Liraz Charchi (Sara Talkar), Neta Garty (Nicole), Ruby Porat Shoval (Janette), hb/E, F, héber hang, 111 perc
with English subtitles
A 60-as évek vége, Izrael. A Negev-sivatag határán egy kis izraeli faluban két bevándorló család lakik egymás mellett. Az egyik Marokkóból (francia kulturális háttérrel), a másik Indiából érkezett (angol kulturális háttérrel). Bár mindkét család zsidó származású, és mindegyikük Izraelben képzeli el jövőjét, semmi közös sincs bennük. A családok kulturális háborút vívnak egymással. A feszültséget számtalan apró mozzanat fokozza. A két családban élő, azonos korosztályhoz tartozó tinédzser lányok azonban mély barátságot kötnek egymással. A nemzeti hovatartozás, a kulturális különbség, a családok közötti feszültség nem befolyásolja kapcsolatukat…
[izraeli filmtavasz]
Május 22. vasárnap
16.30
Limonádé Joe
(Limonadový Joe aneb Końska opera), csehszlovák, 1963, r: Oldřich Lipský, f: Jiří Brdečka, Oldřich Lipský (Jiří Brdečka darabjából), o: Vladimír Novotný, z: Jan Rychlík, Vlastimil Hála, sz: Karel Fiala (Joe), Olga Schoberová (Winnifred), Rudolf Deyl (Doug Badman), Kvĕta Fialová (Tornádo Lou), mf/cseh hang, 100 perc
Stetson City vadnyugati pompával berendezett Whisky Saloonjában javában áll a verekedés. Ezra Goodman hiába hirdeti a marcona cowboyoknak, milyen káros a szeszesital-fogyasztás. Csak akkor lesz csend, amikor az ajtóban daliás, aranyszőke hajú fiatalember jelenik meg: Limonádé Joe. A Vadnyugat legjobb lövője, legdélcegebb férfiúja, a szeszes italok kérlelhetetlen üldözője…
18.30
Forgatási napok
(Shooting Days), izraeli dokumentumfilm, 2004, r, f: Michal Kafra, Deva Melman, hb/héber hang, 58 perc
with English subtitles
A rendezők két évig járták Tel Aviv utcáit, és felvették Izrael mindennapjainak apró momentumait, különös figurákat és élethelyzeteket, az erőszak jelenlétét és az utca emberének küzdelmét, a mindennapok túlélésért való küzdelmét. Szokatlan lencsén keresztül láthatjuk Izraelt, az izraeli embereket, olyanokat is, akik nem szoktak filmben szerepelni.
[izraeli filmtavasz]
20.30
A vízenjáró
(Lalehet al Hamayim), izraeli, 2004, r: Eytan Fox, hb/E, G, héber hang, 104 perc
with English subtitles
l. 19-én
[izraeli filmtavasz]
Május 23. hétfő
16.30
A gyanú árnyékában
(Shadow of a Doubt), amerikai, 1943, r: Alfred Hitchcock, f: Thornton Wilder, Sally Benson, Alma Reville (Gordon McDonell regényéből), o: Joseph Valentine, z: Dimitri Tiomkin, sz: Joseph Cotten (Charles bácsi), Henry Travers (Joseph Newton), Teresa Wright (Charlie), Patricia Collinge (Emmy), mf/E, 106 perc
A Newton család a feleség öccsét várja. Kedvesen fogadják a férfit, aki úgy tűnik, nagyon gazdag. Ám röviddel érkezése után felbukkan még két idegen, akikről a nagyobbik lány megtudja, hogy detektívek, és hogy Charles bácsit gyilkosságsorozattal gyanúsítják. A lány kétkedve fogadja a dolgot, és magánnyomozásba kezd…
[Cotten-összeállítás]
18.30
Válogatás a jeruzsálemi Sam Spiegel Filmfőiskola legjobb filmjeiből, hb/E, héber hang, 90 perc
with English subtitles
[izraeli filmtavasz]
20.30
Az erdőn kívül
(Out of the Forest), izraeli dokumentumfilm 2004, r: Limor Pinhasov, Ben Yosef, Yaren Kaftori Ben Yosef, hb/héber hang, 93 perc
with English subtitles
l. 20-án
[izraeli filmtavasz]
Május 24. kedd
16.30
Az óra körbejár
(The Stranger), amerikai, 1946, r: Orson Welles, f: Anthony Veiller, Orson Welles, John Huston, o: Russell Metty, z: Bronislau Kaper, sz: Orson Welles (Dr. Charles Rankin), Edward G. Robinson (Mr. Wilson), Loretta Young (Mary), mf/E, 94 perc
Erre a politikai thrillerre is az Aranypolgár árnyéka vetül, némiképpen igazságtalanul, hiszen rendkívül feszült atmoszférájával a film noir kiemelkedő darabja, melyben az antik sorsdrámák és a korszak pszichologizáló művei ötvöződnek. Egy náci háborús bűnös a felelősségre vonás elől Amerikába menekül, és álnéven próbál elrejtőzni. Úgy tűnik, minden jól alakul, hiszen éppen az esküvőjére készül. De a sors közbeszól...
[Welles-évforduló]
18.30
Emberi sors
(Szugyba cselovjeka), szovjet, 1959, r: Szergej Bondarcsuk, f: Lukin, Sahmagonov (Mihail Solohov regényéből), o: Vlagyimir Monhanov, z: Basznyer, sz: Szergej Bondarcsuk (Andrej Szokolov), Pavlik Boriszkin (Ványuska), Zinaida Kirijenko (Irina), Avarin (Müller táborparancsnok), Alekszejev (német mérnök-őrnagy), mb, 100 perc
Andrej a háborúban elveszíti családját, hadifogságba kerül, embertelen szenvedéseken megy keresztül. Magányosan, kiégett lélekkel próbál ismét beleilleszkedni az életbe. Fiává fogad egy árva fiúcskát, akivel együtt élve ismét lesz értelme az életének: nem magányos többé.
20.30
A világ végén fordulj balra
(Sof Ha’Olam, Smola), izraeli–francia, 2004, r: Avi Nesher, hb/E, F, héber hang, 111 perc
with English subtitles
l. 21-én
[izraeli filmtavasz]
Május 25. szerda
16.30
Rosemarie
(Das Mädchen Rosemarie), nyugatnémet, 1958, r: Rolf Thiele, f: Erich Kuby, Rolf Thiele, o: Klaus von Rautenfeld, z: Norbert Schultze, sz: Nadja Tiller (Rosemarie), Peter van Eyck (Fribert), Carl Raddatz (Hartog), mf/G, 100 perc
A groteszk elemeket sem nélkülöző társadalmi szatírában a szegény, de rámenős prostituált horgára egyszer egy gazdag iparmágnás akad. Az idős férfi luxuskörülményeket biztosít a lánynak, de nem engedi közel magához. Rosemarie bosszúból egy sereg vállalatvezető szeretője lesz, és egy francia arisztokrata bevonja az ipari kémkedésbe: fényűzően berendezett lakásában sorra fecsegik ki üzleti titkaikat a férfiak…
18.30
Hölgyeké a győzelem
(The Lady is a Champ), izraeli dokumentumfilm, 2004, r, f: Yuval Cohen, Amit Azaz, hb/E, héber hang, 60 perc
with English subtitles
Orna Ostfeld kosárlabdaedző élete legfontosabb meccssorozatára készül. Csapata az izraeli nemzeti bajnokságért és az Európa Kupáért indul versenybe. Mindeközben meg kell jelennie a legfelsőbb bíróságon, hogy ítéletet hozzanak az általa benyújtott nagy vihart kavart ügyben: a női sportolókat diszkriminálják a sportbizottságok, kevesebb állami
