Megkapó címet visel Pamela Ribon 2013-ban megjelent humoros emlékiratának (Notes to Boys: And Other Things I Shouldn't Share in Public) adaptációja. A kritikusok által elismert könyvet az írónő saját kamaszkori szerelmesleveleit alapul véve rakta össze. A My Year of Dicks is bővelkedik az önéletrajzi elemekben, és olyannyira személyes alkotás, hogy főszereplője maga Pamela Ribon. Ezt a személyességet még inkább tetőzi, hogy a szerző saját 15 éves kori énjéről készült videófelvételével veszi kezdetét a film, és néhány családtagja is a színészgárda része.
Pam egy érzelmes, 15 éves lány a 90-es évek Texasának egyik kisvárosában, aki csak arra vágyik, hogy egy éven belül elveszítse a szüzességét. A film igazi különlegessége, hogy fejezetekre bontva mutatja meg az emocionális stádiumokat, amiken végigmegy a főszereplő a belső ingerek és valós események találkozásának zűrzavarában.
Az egyes részek különböző animációs technikákkal állítják középpontba az érzelmeket a lány fejlődéstörténetében. Erre a felosztásra érzett rá remekül Sara Gunnarsdóttir izlandi rendező, amikor mindegyik fejezetet más-más alkotógárdának adta, egyetlen filmen belül egészen különböző műfajokat összefogva, a vámpírfilmektől kezdve az animén át a horrorig. A stílusváltások mégsem élesek vagy kizökkentőek, mert alázatosan szólnak ugyanarról az ábrándozó és érzékeny lányról, végig őt tartva előtérben, belső narrációjával kísérve.
A film a nőiségét felfedezni vágyó, esetlen kamaszlányban zajló érzelmekre és változásokra helyezi a hangsúlyt: a szeretet iránti vágyra, a határfeszegetésre, a barátság fontosságára és a szerelem megtapasztalásának igényére. Minden néző számára jól ismertek a tipikus fiúkarakterek, akik megjelennek a lány félresikerült választásaiban, legyen szó vagány deszkás srácról, érzéki francia ficsúrról vagy absztinenciát hirdető, koravén fiúról.
Őszintén ábrázolja az ismerős jelenséget, ahogy egy ember képes pár félmondatból is a romantikus hős szerepébe emelni a másik félt, aztán a valóságban megjelenő igazi énje ripityára töri a róla megalkotott képet, viszont nem állítja be főszereplőjét nevetségesnek. Pam intenzíven szenvedi meg a rossz tapasztalatokat, de morális győzelemmel kerekedik felül rajtuk. Minden tinilány egyszerűen arra vágyik, hogy meghallgassák – mondja a filmről készült werkvideóban Pamela Ribon, és pont ezt az együttérző figyelmet adja meg főszereplőjének a My Year of Dicks.
A film a számos bezsebelt fesztiváldíj után most a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjért versenyez.
