Jesper W. Nielsen: Oké- Tizenháromszor jelentkezett a dán színiakadémiára. Milyen volt életének ez az időszaka?

P. S.: Öt kemény év volt, minden évben háromszor felvételiztem, és mindig elutasítottak, de nagyon eltökélt voltam, és úgy gondoltam, hogy tévednek. És kiderült, igazam volt. Szinte én vagyok az egyetlen, aki még dolgozik az osztályunkból. Valószínűleg a tanárok megijedtek attól, hogy milyen domináns személyiség vagyok. Az anyám is színésznő volt, az egész családom tele van művészekkel. Ez egy olyan világ, ahova az emberek vagy nagyon könnyen bekerülnek vagy évekig küzdenek érte. Nekem az utóbbi jutott. Ráadaásul nem voltam nagyon csinos, talán túl kedves sem.

A teljes interjút a kontextus.hu-n olvashatod