A résztvevő mozik – köztük csaknem az összes magyarországi art mozi – ezen a napon speciális filmkínálattal, fesztiváldíjas filmkülönlegességek premier előtti vetítésével várják a közönséget. Idén a hazai programban a Cannes-ban, Berlinben, Velencében díjazott filmdrámáktól a romantikus vígjátékon és zenés dokumentumfilmen át családi kalandfilmig változatos műfajokban izgalmas új alkotások szerepelnek, nemzetközi koprodukciók és új magyar filmek egyaránt.
A programhoz csatlakozott hazai mozik ezekből válogatva egyedileg alakítják ki november 13-i műsorukat, lehetőséget nyújtva a nézőknek, hogy az Európai Art Mozi Nap vetítésein elsőként láthassák a kiválasztott alkotásokat, akár hetekkel vagy hónapokkal az országos bemutatóik előtt.
Vetített filmek:
Veszélyes lehet a fagyi
Adél (Stork Natasa) radiológusként dolgozik egy magyar közkórházban, egypetéjű ikerpárja, Éva (Stork Natasa) pedig jó anyagi körülmények között neveli pár hónapos kisfiát vállalkozó férje oldalán. Különböző nézőpontból látják egymás életét. Az egyértelmű külső hasonlóságok ellenére máshogyan látják magukat és egymást, mindkettejüknek a másik élete tűnik könnyebbnek és jobbnak.
Ebbe a konfliktusokkal terhelt kapcsolatba Ákos (Patkós Márton) színrelépése hoz váratlan fordulatot. Elsőre úgy tűnik, hogy a férfi mélyíti a távolságot az ikrek között, azonban éppen az ő hatására kezdenek el újra egymásra figyelni.
„A Veszélyes lehet a fagyi azt mutatja meg, milyen ösztönösen vetítjük rá a másikra a saját vágyainkat. Adél és Éva felnagyítja a másikban azokat a tulajdonságokat, amiket hiányol önmagában, miközben nem ismeri fel a saját erősségeit. A film ezek által azt is érzékletesen példázza, milyen elengedhetetlenül fontos az empátia. A feloldást ugyanis az jelenti, ha a két testvér újra közel engedi magához a másikat.” - írtuk kritikánkban a filmről.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Szilágyi Fanni filmjét a hazai nézők országosan november 17-től láthatják a Mozinet forgalmazásában.
Nyolc hegy
(Le otto montagne)
A hindu mitológia szerint nyolc hegy határolja a világot, amelynek a közepén egy óriási kilencedik hegy áll. Akkor találunk rá a boldogságra, ha a középső hatalmas hegyen éljük le az életünket, vagy ha beutazzuk a többi nyolcat? A két tizenéves, Pietro és Bruno együtt töltik a nyarakat a Dolomitokban, ősszel Pietro hazamegy Torinóba, a zsúfolt nagyvárosba, Bruno viszont marad a hegyek között, a falujában. A két fiú között nagyon mély gyerekbarátság szövődik, ami viszont megszakad a tinédzser évek alatt. Pietro felnőttként keresi a helyét, bejárja a világot, míg Bruno szülőfalujában próbál boldogulni, ahol egy évszázados hagyományok alapján működő gazdaságot működtet. Csaknem húsz év után találkoznak újra, és most jobban egymásra vannak utalva, mint bármikor a korábbi életükben.
Az Alabama és Monroe, valamint a Csodálatos fiú rendezője ezúttal lenyűgöző olasz tájakra kalauzol, hogy egy évtizedeken átívelő barátságot mutasson meg. A Nyolc hegy Paolo Cognetti hazánkban is kiadott, nagy sikerű regényéből készült filmadaptáció, amely a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri díját nyerte.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Felix Van Groeningen és Charlotte Vandermeersch filmjét a hazai nézők országosan január 12-től láthatják a Mozinet forgalmazásában.
Jövő nyár
Kárpáti György Mór rendező-forgatókönyvíró (Guerilla) második mozifilmje, a Jövő nyár egy gimnáziumi osztály drámatáborában játszódik és a gyászfeldolgozásról szól. Főszerepeiben Brezovszky Dániel György, Bukovszky Orsolya és Liber Ágoston látható. Főhőse Milán, a 18 éves nyughatatlan gimnazista nyári táborban vesz részt osztálytársaival. Szerelmi háromszög kezd el alakulni közte, Anna és Dani között. A három fiatal a társaságból kiválva a saját útját járja, de az események váratlan fordulatot vesznek. Egy év elteltével az osztály visszatér a kirándulás helyszínére, ekkor már Milán nélkül: a fiú időközben öngyilkos lett. Az emléke kitörölhetetlen nyomot hagyott bennük. Megpróbálják felidézni a történeteket, és keresik a választ arra, vajon elkerülhető lett volna a tragédia? Vajon az osztálytársak együtt fel tudják dolgozni a traumát?
Generációjának egyik kitűnő rendezője Kárpáti György Mór. Erdő című kisfilmje a Berlinalén szerepelt, a Provincia pedig Cannes-ban debütált. A Jövő nyár témája és az elkészítés módja is bepillantást enged a fiatalok gondolkodásába. A Jövő nyár producere Petrányi Viktória, operatőre Pálos Gergely volt, vágója Tokár Dániel, zeneszerzője Asher Goldschmidt. A film a Proton Cinema gyártásában, független produkcióként valósult meg.
A Jövő nyár vetítése a 7. Európai Art Mozi Napon nem csak a hazai, de a nemzetközi premiert is megelőzi, az alkotást ugyanis beválogatták a 26. Tallinn Black Nights Filmfesztivál programjába, ahol néhány nappal később, november 17-én vetítik az alkotók jelenlétében.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Kárpáti György Mór filmjét a hazai nézők országosan január 12-től láthatják a Mozinet forgalmazásában.
Alcarrás
(Alcarràs)
A Solé család generációk óta őszibarack termesztésével foglalkozik Alcarràsban, egy kis spanyol faluban. A mezőgazdasági munka azonban évről-évre nehezebb, a megélhetés egyre lehetetlenebb. Az idei termés az utolsó is lehet, mivel a környéken új beruházást terveznek, a területre vonatkozó tervek között pedig az őszibarackfák kivágása is szerepel. A család most először néz szembe egy bizonytalan jövővel, az otthonuknál is többet veszíthetnek.
Az Alcarrás világpremierje a világ egyik legrangosabb ’A’ kategóriás filmfesztiválján, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol az alkotás elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat. A katalán forgatókönyvíró-rendező Carla Simón már az első filmjével is hatalmas sikert aratott 2017-ben, ahol az 1993 nyara a Berlinalén elnyerte a legjobb elsőfilm díját és a nemzetközi diákzsűri nagydíját. Az Alcarrás érzékeny családi dráma, amely mind a szakma, mind a közönség körében hatalmas sikert aratott.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Carla Simón filmjét a hazai nézők december 8-tól láthatják a Vertigo Média forgalmazásában.
Isten földje
(Vanskabte land)
A 19. század végén egy dán pap Izlandra érkezik, hogy a távoli szigetország egy eldugott részén templomot építsen és az embereket fotózza. Minél több időt tölt a zord időjárás sújtotta országban és a zárt közösségben, annál nagyobb erkölcsi és vallási kihívást jelent számára eredeti küldetése.
A dán Hlynur Pálmason filmjének világpremierje a világ legrangosabb ‘A’ kategóriás filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol az alkotás az Un Certain Regard versenyszekcióban szerepelt. Pálmason előző filmjével, A legfehérebb nappal szintén Cannes-ban szerepelt, míg a Téli fivérekkel összesen négy díjat nyert a világ egy legrangosabb mozgóképes seregszemléjén, az ’A’ kategóriás Locarno-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Pálmason az Isten földjével Cannes után számos nemzetközi fesztiválon szerepelt világszerte Münchentől Sydneyig.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Hlynur Pálmason filmjét a hazai nézők december 1-től láthatják a Vertigo Média forgalmazásában.
A mi Kodályunk 2. rész – Psalmus Hungaricus
Petrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása a mű az egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban.
Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Petrovics Eszter filmjét a hazai nézők december 1-től láthatják a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Elefántember – Digitálisan felújítva
Hátborzongató, megindító és szomorú igaz történet alapján készült filmdráma 19. században élt John Merrick életéről, aki Elefántember néven vált ismertté. Merrick arca és teste kisgyermekkorától kezdve súlyosan deformálódott. Ssaládja kitaszította, rövid élete során – 27 évesen hunyt el – mindenki úgy kezelte, mint egy szörnyeteget. Bezárva tartották, később hivatásos torszülöttként kereste a kenyerét, egy utazó cirkusz fő attrakciójaként. Egyedül Dr. Frederick Treves, a londoni kórház fiatal sebésze nyújtott neki segítő kezet, hogy emberi életet élhessen, és a szellemileg teljesen ép, intelligens és érzékeny férfit megpróbálta bevezetni a viktoriánus London társasági életébe. Ám voltak, akik nem akarták látni az arcát.
David Lynch a Twin Peaks, Veszett világ, Mulholland Drive, Kék bársony rendezőjek 8 Oscar-díjra jelölt, John Hurt és Sir Anthony Hopkins zseniális alakításával fekete-fehér filmre vitt látomásszerű történetét a bemutató 40. évfordulója alkalmából teljes körűen digitálisan restaurálták.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
David Lynch felújított filmjét a hazai nézők januártól láthatják a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Mennem kell
(Strahinja Banovic)
A fiatal házaspár, Strahinja és felesége, Ababuo, a menekültválság kezdetén hagyták el Ghánát. Németországig jutottak, ahonnan Belgrádba visszatoloncolták őket. Lehet, hogy Szerbia nem Németország, de a férj, Strahinja mindent megtesz, hogy új életet kezdjen. Keményen dolgozik a menedékjog megszerzésén, labdarúgóként próbálkozik egy helyi klubnál, és a Vöröskeresztnél önkéntesként dolgozik. A menedékjog megszerzése azonban hosszú folyamat. A szenvedélyes feleség, Ababuo Londonban szeretne színésznő lenni, és egyre inkább elege lesz abból, hogy évek óta várnak arra egy menekülttáborban, hogy legálisan jussanak el Nyugat-Európába.
Egy este szír menekültek új csoportja érkezik a belgrádi táborba, egyikük Ali, egy karizmatikus baloldali aktivista. Ababuo először kigúnyolja őket, de másnap egy szó nélkül elmenekül velük. Elhagyja Szerbiát és férjét, Strahinját.
Strahinjának ezután nem marad választása, és el kell indulnia a szerelme után.
A 2021-es Karlovy Vary filmfesztivál legjobb filmjének választott Mennem kell (eredeti cím: Strahinja Banovic, angol cím: As far as I can walk) című film a Strahinja Bán című középkori szerb eposz újragondolása, amelyben jelenkorunk fiatal afrikai menekültjei veszik át a szerb nemzeti hősök helyét. Ez az adaptáció egyszerre sürgető és időtlen, amely kérdéseket vet fel az identitásról, a hagyományról és a szerelemről. Az alkotást Stefan Arsenijevic rendezte.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Stefan Arsenijevic filmjét a hazai nézők szeptember 29-től láthatták a Budapest Film forgalmazásában.
A kis Winnetou
Der junge Häuptling Winnetou
Bár a tizenkét éves Winnetou már igazi nagy harcosnak tartja magát, apja, Incsu Csunna még úgy érzi, bőven van még mit tanulnia fiának. Amikor rejtélyes okokból nem érkezik meg szokásos útvonalán a bivaly csorda, melyet annyira várt a törzs, a fiatal apacs úgy gondolja, eljött az ideje, hogy bebizonyítsa apjának rátermettségét. Kalandos útján segítségére lesz nővére és egy fiatal tolvaj, Tom is.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Mike Marzuk filmjét a hazai nézők november 10-től láthatják az ADS Service forgalmazásában.
A barlang
(Il buco)
1961-ben a Piedmont barlangászalakulat dél-olasz vidékre indul feltáratlan járatok után kutatva. A veszélyes expedíciót egy agg pásztor figyeli gyanakvón a calabriai hegyek bérceiről.
Michelangelo Frammartino Az élet négyszer után ismét egy meditatív, festményszerű képekkel teletűzdelt filmet készített, melyet a 2021-es Velencei Filmfesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazott. Frammartino meghökkentő allegóriája számtalan filmes seregszemle közönségét varázsolta el Brüsszeltől Jeruzsálemig. A fikcióba csomagolt dokumentumfilm költői, csendes, éteri harmóniája nem csak ritka moziélmény, de egy vaskos filozófiai feladvány is a civilizáció és a természet között feszülő örök ellentétről.
A vetítési helyszínek és időpontok november 13-án, az Európai Art Mozi Napon ide kattintva érhetők el.
Michelangelo Frammartino filmjét a hazai nézők hamarosan láthatják a Magyarhangya forgalmazásában.
