Szeptember 28., Magyar Vasúttörténeti Park
Az nem lehet kétséges, hogy egy zenei eseményt számos oldalról meg tud közelíteni egy filmes szaklap. Először is egy veretes századközepi sínkocsi-duóval, melynek fapados romantikáját csak az utastérbe puffogó magas oktánszámú végtermék tette csak még ködösebbé. Nosztalgiavonat a Vasúttörténeti Parkba – a honturisták által felfedezésre csak kevéssé ítélt, szürreálba hajló gőzöstemetőbe. A sugaras sínpárok kiváló logisztikai körítést nyújtanak a kép és hang legpompásabb hazai tobzódásának, a Cinetripnek.
Laki Lu gyermeke felnőtt és letelepedett. Hangárnyi lakásába havonta egyszer nyerhetünk betekintést. De hogy hogyan született s bomlott ki a partycsíra, arról a legilletékesebb nevelőtiszt mesélt a filmhunak:
Laki Lu Space Devil és a vizuálcowboyok
Rasztafont űrördögökről ritkán gondolná köznapi ember, hogy milyen szív dobog bennünk megbarnult, karcos filmtekercsek iránt. Még kevésbé sejtené, hogy a szenvedély mellé még népnevelői érzület is társul, mely fiatalok ezreihez juttatja el tudat alatt és fölött a nagymami moziját. Ezek után már nem is csodálkozhatunk, hogy a Cinetrip négy éve alatt igazi szakemberek nevelődtek, akik biztos kézzel mozgatják a háttérgépezetet. folytatás
Kvadrofón hattyúdal
Az angol sztárDJ ellenére az est igazi különlegességet egy keserédes apropó szolgáltatta: utolsó koncertjét adta a Másfél fellépéseit ízlésbombákkal telelőtt ruhakölteményeivel már hat éve abszurdba hajtó csellista lány, Salamon Eszter. Esztike belefáradt egy élvonalbeli underground zenekar életét természetszerűen kísérő utazások folyamába és a koncertek hajszoltságába – így visszatér művészi hajlamainak egy nyugalmasabb oldalához, a jelmeztervezéshez.
A cselló pótlását nem tervezik a Másfél elanyátlanodott fiútagjai. Az űr betöltésére, Barnabás gitáros elmondása szerint, ők is a harmadik évezred zenéjének elengedhetetlen eszközeihez, az „elektromos kütyükhöz” nyúlnak.
A Qumiby trombitásával valamint a Neo zenekarral karöltött hangszeres útkeresés egyébként a szombati koncert legizgalmasabb pillanatait hozta. A Másfél egyik legjobb meghonosított hagyománya a hazai könnyűzenei életben, a kvadrofón koncert a vasúti csarnokkal a hangzáshoz szükséges tért, a Cinterippel pedig a kellő vizuális háttérfestést kapta meg. A narancsgerizd alaprajzú hangár partyterének négy legtávolabbi pontjában egy-egy színpadon elhelyezkedő gitáros, szaxofonos, csellista valamint a dob meg a basszus közti vándorlás valóban egy képbe-hangba merülő utazás élményét tudta nyújtani.
A Másfélből alig észrevehetően Neo-koncertbe átfolyva a tömegkinetika statikusabb jelleget öltött – de képi hatásokban eztán sem volt hiány: a Milkovics-Moldvai-Szűcs trió saját apróra kimércézett videóshow-val érkezett. Hogy miért vonzódnak a fiúk ennyire a képiséghez, arról személyesen vallottak nekünk:
A filmzene-addikt Neo végre elemébe vágó feladatot kapott – a hazai elektropop legvállalhatóbb csapata készíti Antal Nimród Kontroll című debütjének a teljes hanganyagát. A szombat esti Cinetrip koncert előtt két végtelenül emberi fiú, Moldvai Márk és a kulisszák mögül később bekapcsolódó Milkovics Mátyás beszélt a filmhunak rajongásuk egyik kevéssé ecsetelt oldaláról – kép és zene kapcsolatáról. folytatás
A korábban csak vendégszereplőként jelen lévő, a duót trióvá duzzasztó Szűcs Krisztián teljes értékű Neo-taggá válása kifejezetten izgalmas koncertzenekarrá változtatta a szekvencer-bütykölőket. A delayezett gitár és ének élőzene hangulata után már csak a legelszántabb partyfüggők bírták a lépést tartani a brit breakbeat csibészképű mesterének, Dave Tippernek tört ritmusaival. A tanulság legyen ennyi: testben ugyanúgy ott legyél, mint szemben és fülben, ha vállalni akarod a Cinetrip szinextázisát.
