Útitársunk Mauer Oszkár, a helyi cserkészcsapat különc vezére, aki a széthulló közösségbe a huszonnegyedik óra után próbál lelket önteni. A Fruska Gorán élő magyarok életébe egy földműve, egy horvát pap, egy javasasszony, és egy idős bortermelő testvérpár segítségével nyerünk bepillantást. Régen még Mátyás király is szerémségi bort ivott, ma azonban senki nem becsüli a tőke termését.

A magyarság legdélebbi szállásterületén lakókról még a harminc kilométerre lévő Újvidéken is elfelejtkeztek. A fiatalok elvándoroltak, csak az idősek maradtak. Egy eltűnő félben lévő közösség végórái.