Minden fesztiválnak vannak előképei, modelljei, mégis csak az rögzül, csak annak lesz hagyománya, amelyet saját organikus fejlődéstörténete formál valósággá. Sátrak, por, hátizsákos ifjoncok, makacsul tiltakozó polgármester, akinek szíve évek múltán puhul meg, akusztikus kontroll, társadalmi igazságtartalmát elismerik, testfestés, szerelmek, vitafórumok, a drog kiiktatása, fesztiválkörút, emblematikus figurák pojácáskodása, televíziós szemszögből olyan archaikus bútordarabok, mint nálunk a mi elnyűhetetlen Born Ádámunk, világsztárok és kezdő pengetők. Büfék, büfék, büfék - tűrhető árakkal. 

Sörrel bolondított élmény
"Ugró év": idén, nem sokkal a „Sziget” megnyitása előtt rendezték meg az ún. aide 8-at, világméretű koncert-sorozatot Afrika éhezőinek megsegítésére. Ezzel parallel afrikai sztárok koncerteztek az afrikai szegények, malária-betegek gyógyításának segélyezésére. Ez utóbbi akcióba már a Szigetet is bevonták. Eszmei szinten roppantul helyeslendő akció, a gyakorlatban persze kételyek merülnek fel: valahogy a sztár/váltólázas betegek viszonylat minden jóindulat dacára nem képes pozitívan megoldódni. Miért? Túl sok a mocsár? Túl költséges a fertőző moszkítók biológiai semlegesítése? Énekszóval nem lehet az embereket és a rovarokat gyógyítólag elkülöníteni? Mint ahogy az élelmiszer segélyek kontinentális eszmeiségével is bajok vannak - függetlenül attól, hogy az összedanolt pénzeket ellopják-e az ENSZ tisztviselői, vagy sem? Itt az ember szeme-füle a csápoló tömegek láttán s gyanakvó agya a rothadt hírek hallatán nem akar szinkronba kerülni. Ezenfelül a dolgok bibéje az is, hogy a globaliter ellen-tüntetők sem hitelesek? Attól, hogy törnek-zúznak, a szúnyogok fel fogják dobni tappancsaikat?
     
A Sziget-bulinak kimeríthetetlen zenei kínálata mellett/között/alatt vannak profi fesztivál-bohócai, mint Szőke András, mint Para-Kovács, Novák Péter és sokan mások. Őket sem érheti az a vád, hogy poénjaikat Grocktól csenték volna, hogy Kemény Henrik szinten lennének képesek bábozni, dialogizálni, de legalább igyekeznek. A médiatikus hölgyfelhozatalra (nevek említése nélkül) viszont még bőven ráférne némi továbbképzés. Pedagógusokkal, akiknek mestersége a gesztusok, grimaszok, szövegpoénok, közelítésmódok, abgangok, mesterségbeli fogások elsajátíttatása s utógondozása. Mert nagy különbség van abban, hogy tetszünk-e magunknak mórikálás közben, avagy tetszést aratunk - minél kevésbé mórikálva. A kamera /pláne közelből/ kegyetlen szerszám. Nagyít, csúfit, torzít, de a lehető legritkábban közömbös.
 
Profi fesztivál-bohócok
Badár és Szőke dumaszínháza
Ugró év. Az mtv "Kultúrház" csapatába idén befogadtak egy plebejus bölcselőt, akit némi felstilizálással "szupermen"-nek becéznek s akitől azt várják, hogy szabadon választott gyakorlatokban /miniesszékben/ kommentálja, hangulatilag árnyalja a sziget-fesztivál eseményeit, választékát vagy idei eszköztárát. Szupermen műnemileg nem sokban különbözik Szőke Andrástól, de legalább "új arc". Geszti Péter rég bevésett arc, mégis kellemes az imázsa. Miközben a háta mögött, oldalvást ezerféle zenei stílus dübög, világnagyságok igazolják világhírüket, minden korosztály /főként fiatalok/ megkapja a neki tetsző zenei stílust, cinetripe-alstílust, sörrel bolondított élményt, Geszti szedált vagy valóban lecsihadt bohócnak tűnik, mint aki igazán tudatában van a diverzifikált szórakoztatás módszertanának s szabadság-fokozatainak.
 
A csuklókon viselt különböző színű karszalagokból kiolvashatunk némi kasztszellemet, ám ez totálisan érvénytelen az egy főre eső négyzetméterekre, hangerőre, a befogadni vágyott élményekre, fiú/lány, magyar/külföldi kapcsolatok alakulására. Eme szalagok hál'istennek nem bírnak éles politikai vagy ideológiai mondandókkal. Aki tisztségviselő ide kéredzkedik, mint történetesen a púniós Barát Etele vagy Gyurcsány Ferenc, számítania kell rá, hogy egy-egy meredekebb koncert vagy dídzsi kedvéért bármikor ott hagyhatják. Vagy a szemközti sátor akusztikáját felsrófolva vígan elnémítják.
   
Ugró év: minden flottul megy. Közelben parkolni már alig lehet. Akinek kijáró jegye van, elinalhat egy uszodába vagy spéci filmre. Aki közelben lakik, hazaugorhat frissítő kádfürdőbe, otthoni díványra - néhány órácskát szunyálni. A nagy zenebuli kinőtte földrajzi kereteit. A szervezők, a szponzorok, a fesztivál társadalmi háttértámogatói már nyilván törik a fejüket: "mi legyen 2006-ban?"