Szőke András tizedik filmje nyitott a profizmus felé. A rendező ezúttal az elmaradhatatlan Szőke-sleppet okleveles színészekkel turbózta fel – mint mondta: kísérletképpen. Kíváncsi volt rá, milyen művészi hatás jön létre az amatőrök és profik „keveredéséből”. Azért ne felejtsük el, hogy Badár, aki a rendező saját bevallása szerint neki az „abszolút sztár”, már nem csak neki A Badár, de a Kontroll óta szinte húzónévnek is tekinthető. Az okleveles és nem okleveles csepűrágók mellé felsorakozott a hazai média krémje, no meg a szentesi színészképző színe-java, élén Bácskai Mihály tanár úrral, akinek a „köpönyegéből” mindannyian, köztük Szőke is, kibújtak. Újdonságnak számított a némileg kötött forma is, noha a 42-iket taposó rendező nem tudta (nem is akarta) megtagadni önmagát, s a forgatókönyv diktálta helyzeteket némi stábhangulatjavító improvizációval finomította. Persze mindez még nem jelenti a low budget-től való eltávolodást, a produkció, amely továbbra is szándékoltan amatőrfilmes módszerekkel dolgozik, „outsiderek” insider-jeinek mások számára is fogyasztható moziverziója. Megmarad a Szőke-filmekre oly jellemző feeling: az embernek folyton az az érzése, mintha egy eszement kompánia homevideóját nézné. Tehát aggodalomra semmi ok! Aki Szőkét várt, Szőkét is fog kapni.

Várható volt, hogy előbb-utóbb valaki meglovagolja majd a Szalacsi és társai nyomán fellángoló „valóságshowmanek” dömpinghullámát. A kereskedelmi televíziók tényfeltáró műsorainak rendkívül eredeti személyiségükkel hódító riportalanyai ugyanis stílust teremtettek. Mivel pedig Szőke egy rendőrségi belső vizsgálat keretei közé szorította be a flashback-ekből apránként előszivárgó sztorit, kitűnő játéklehetőséget adott a játszóknak. Amellett, hogy a helyzet sem a kettős szerepben feltűnő, jónéhány rendőralakításon túllévő Badárnak, sem a legutóbbi Jancsó-őrületek improgazdag jeleneteiben élvezettel lubickoló Szarvas Józsinak nem okozott gondot, a csapat többi tagja is beletalált a Szalacsi diktálta keréknyomba. A bármikor megvásárolható, de tényleg hülye zsarugárda harmadik tagját Gazdag Tibor alakítja a Lindából, A Szigorú fedőnéven ismert orvgazda, Horváth Csabáné Margitka szerepében „tündöklő” Zelei Gábor a Szolnoki Szigligeti Színházból, a Zorró néven ismertté vált segédje bőrébe bújt Boka Gábor egyenest a Művészetek Völgyében is látható vásári komédiás csapatból érkezett, de még Lilienberg Ferenc operatőrt is kirángatták a kamera mögül egy röpke kocsmáros-alakítás erejéig. A „profik” pedig csak szimplán hozták a formájukat, ahogy az a forgatókönyvben meg van írva: Györgyi Anna bevált mint kikapós rendőrőrmesternő, Gáspár Sándor meg továbbra is verhetetlen a korrupt vezető szerepében. Hogy az a híres osztályfőnöki óra hangulat se maradjon el, a hagyományokhoz híven, maga Szőke osztja az észt általában Üveges professzor, ritkábban Jung, Freud, vagy a Makavejev által is „megénekelt” szexológus, Steve Reich alakját öltve magára. A hazai sztárok csupán esszenciányi felvillanásokkal színesítik a palettát: Kokó egy kis wc-bunyóba száll be, Hajós magára kapja a tévédobozt, úgy mond híreket, Jakupcsek járőrruhában feszít, Fábry prostikra alkuszik, a zenei szekció, Demjén Rózsi és Somló Tamás, meg egyszerűen csak a helyes irány után érdeklődve olvad a filmbe.

Maga a sztori a „dinnyés ügy” nyomozati anyaga és kihallgatási folyamata körül tekeredik, egyre nagyobb és merészebb hurkokat vetve. Ric és Endúrós, a két mindenre kapható, hol teljes vértezetben, hol derickes pólóban feszítő kissé gügye helyi közerő, teljesen véletlenül, a szokásos délutáni szotyi-mozi szieszta közepén, lebuktat egy „dinnyében utazó” albán csempészbandát. Az ügy felgöngyölése kapcsán elhangzó vallomások és rekonstruált helyzetek aztán egyre meglepőbb epizódokra derítenek fényt. A rendőri szakzsargont tájnyelvi fordulatokkal spékelő egyenruhások és a bűn perifériáján lézengő kisstílű rosszfiúk vallomásai csak egyre kuszábbá teszik az összképet, végül a bűntény, ahogy az már lenni szokott, a helyi kis piti közegből a legmagasabb körökbe kígyózik. Persze azon semmiképp sem kell meglepődni, ha még a tablettás borról is lehúzzák a vizes lepedőt, ha Szent Rita adja a legjobb füleseket, ha pandúrból lesz rabló, s főleg, ha bárki bármikor dalra fakad. Stand up! Comedy…