Szeptember elsején még akkor is görcsbe rándul a gyomrunk, ha már sok-sok éve nem hallottuk a júniusig véget nem érő kínszenvedés kezdetét, a tanévnyitást jelző éles berregést. Mivel szeptember másodikára mindenki megfeledkezik a padban sínylődő nebulókról, összeszedtünk öt magyar iskolás filmet, hogy bebizonyítsuk, lehetnének rosszabb helyen is. Például egy kegyetlenül tréfás Kosztolányi-adaptációban.
Baradlay Rómeó nem a kőszívű ember eltitkolt gyermeke, hanem Ámbár tanár úr, a nyugalmazott matek-fizika szakos tanár, akit nyugdíjazása után helyettesítő tanárként alkalmaz a Bajza gimi. Egy németórán esedékes vendégszereplése olyan emlékezetesre sikerül, hogy osztályfőnöki címmel jutalmazzák. Nem csak a diákoknak, de Rómeónak is emlékezetes volt az a bizonyos németóra - első látásra beleszeretett a 4/C legszebb lányába, ám végül nem őt, hanem egy korban hozzáillő asszonyt vezetett az oltár elé. Fő-, cím- és rendezői szerepben Koltai Róbert pedagóguskodott 1998-ban.
Gárdos Péter 2009-es Kosztolányi-feldolgozásának láttán nem lesz több kétségünk - a gyerekek gonoszak. Az első világháború kitörésére ugyan még két évet várni kell, de a vidéki kisváros diákjainak körében már elkezdtek felbukkanni az egyre férfiasabb játékok. Egy papok által vezetett felekezeti iskolában a jó és a gonosz csap össze az új tornatanár, és az osztályfőnök képében, akit sokkal jobban érdekel, hogy volt-e magyar utas a Titanicon, mint az, hogy a rábízott gyerekek szép lassan túl messzire merészkednek. Egészen a pengevillogásig.
A legrosszabb dolog, ami egy pesti lánnyal történhet az, hogy vaskalapos, szigorú árkodi lánynevelő intézetbe száműzik. Pedig a látszat ellenére a Matula nem is olyan szomorú hely. Az ember lánya például évente váltogathatja a házastársát, legyen az a világatlasz, a terrárium, vagy a tanterem sarkában megbújó csontváz. Vitay Georginának nem megy épp könnyen a beilleszkedés, de a végén az egész intézmény az ő oldalára áll - Torma Piroskástól, Horn Micistől, Kőnig tanárurastól. Szabó Magda Abigéljának filmváltozatát tanévenként egyszer ajánlott megtekintetni.
Válogatásunk végén elérkeztünk az egész iskolai hercehurca legszebb napjához, a Ballagáshoz. Almási Tamás 1980-as filmjében a negyedik cések lázadnak fel a rendszer ellen, bár ehhez nem épp a legszerencsésebb időpontot választják – alig három hónappal az érettségi előtt véletlenül felgyújtanak egy osztálytermet. Úgy döntenek, nem érettségiznek le, mert az egész csak egy felesleges ceremónia, az iskolai vezetésről pedig megvan a nem túl hízelgő véleményük. Ám miközben gondolatban megváltják a világot, hamar rájönnek, hogy lassan itt az ideje felnőtté válni. A háttérben közben diszkréten üvölt a Neoton és az Edda.
Még több magazin
magazin
Bár a stáblistán a nemrég bemutatott Magyar menyegző főszereplői hazai színészek, de Káel Csaba filmjének legalább ugyanolyan fontos hősei a népzene…
tovább
magazin
Már a Valentin-napra készülnek a hazai streamingszolgáltatók, az elmúlt év két legsikeresebb magyar romantikus vígjátékát, a balatoni…
tovább
Magányos lelkek váratlan módokon kapcsolódnak egymáshoz Enyedi Ildikó, a Testről és lélekről és A feleségem története rendezőjének legújabb, lélekmelengető munkájában. A magyar-német-francia koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Csendes barát január 29-től látható a hazai mozikban.
Enyedi Ildikó azokat is képes megszólítani, akik nem beszélnek a szobanövényeikhez
A magyar filmkritikusok fődíját Enyedi Ildikó filmje kapta
Egy fa a Csendes barát egyik főszereplője, mégis erősen nyitott a mozikban
a teljes dosszié
Budapestről Erdélybe, visítós punkzenéből a néptáncba, árucsempészetből pedig szerelmi sokszögbe ugranak a Magyar menyegző filmjének főhősei. Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmje a nemzetközi bemutatók után január 22-én érkezett a magyar mozikba.
Káel Csaba: Háklis vagyok rá, hogy ne törekedjen semmi a zene elé
Szerelem, néptánc, lagzi és egy kis seftelés Erdélyben
Csíkszeredában indult a Magyar menyegző székelyföldi körútja
a teljes dosszié