Miyazaki a kortárs japán rajzfilm óriása, magasan kiemelkedik a kommersz anime áradatából (a japán filmgyártás 20%-át a rajzfilm adja ki). Miyazaki a Japánban hagyományosan nagy becsben tartott kézművesség hagyományát menti át a rajzfilmbe, sok fázisrajzot maga rajzol, a Chihiróhoz negyven százalékkal több rajz készült, mint egy átlagos, mai Disney-produkcióhoz, látszik is a műgond. A mesterségbeli tudás persze csak alapja a teremtő géniusznak, Miyazaki elsősorban világteremtő képességének köszönheti népszerűségét (a 20 millió dollárból forgatott Chihiro 230 millió dolláros hazai bevételével minden japán rekordot megdöntött, s ebből tényleg nem a profit az érdekes), minden filmjében fantasztikus univerzumokat teremt. Laputát, az égben lebegő, szupertechnikával és rosszakarattal telezsúfolt várost, a Naushika a technikát istenítő, a környezetet elpusztító társadalom összeomlása utáni sötét középkorát, a Vadon hercegnője a Muromacsi-korszakba visszahelyezve, mesés kalandok szövevényébe ágyazva  elemzi ugyanezt a problémát.

Miyazaki másik kulcsmotívuma a gyermekkor: az ezredvég a nevelés krízisét is magával hozta, a Kiki, a Szomszédaima totorók, a Laputa és a Chihiro kis hősnőinek egyedül kell eligazodniuk a felnőttek elrontotta világban. Az akaratos Chihiro az elvarázsolt városban magasodó titokzatos, szellemekkel benépesített fürdőházban, az Aburayában tanulja meg, miképpen állhat ellen a gazdagság csábításának, a falánkság vágyának, miképpen őrizheti meg nevét és személyiségét, és végül mindezzel a tudással felvértezve, hogyan szabadíthatja meg disznóvá varázsolt szüleit az átok alól.

Aki Miyazaki-vetítés idején jár az Urániánál, a csoda közelében megy el, három lépéssel egy elvarázsolt világban, a Hold túlsó oldalán találhatja magát. Lelke - és fantáziája - rajta, ha kihagyja.

Megosztás

Még több magazin

magazin

Tökéletesre faragott arcok a hidzsáb takarásában

Fesztiválkritika a Teherán a bőr alatt című filmről

Milyen országra gondolunk, ha meghalljuk Irán nevét? A perzsa kultúra, a költészet, a miniatúrák és a gazdag történelmi örökség jut eszünkbe, vagy…

tovább

magazin

Amikor a külvilág is börtön

Fesztiválkritika a Magilligan című filmről

Ross McClean bensőséges hangulatú portrét fest egy drogfüggő férfiról, aki úgy tűnik, börtönbüntetése alatt találhatja meg önmagát. A Magilligan…

tovább
 
hirdetés

Inkubátor 11

November 13-án rendezik meg az Urániában a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 11. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz alkotó fogja prezentálni terveit. Idén hét játékfilm, két dokumentumfilm és egy rövid animáció közül választja ki a szakmai zsűri és a közönség az öt nyertes projektet, amelyek megvalósításra kerülnek. Idén is bemutatjuk az alkotókat és filmterveket.

Inkubátor 11 – Kámán Albert: Csak egy kis baráti gesztus

Inkubátor 11 – Sztepanov Sofija: A bizonytalanság és más dolgok, amikkel együtt kell élni

Inkubátor 11 – Kölcsey Levente: A Hiány (újra)Teremtése

a teljes dosszié

Moulin

Nemes László 11 évvel a Saul fia sikere után, első francia nyelvű filmjével tért vissza a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Új filmje, a magyar mozikba november 12-én érkező Moulin a francia történelem ikonikus alakjának utolsó napjairól szól, az ellenállás vezetőjét a lyoni mészárosként elhíresült Klaus Barbie próbálja könyörtelen eszközökkel megtörni.

Az igazi hős az, akit nem lehet megtörni

Nemes László: Titokban összehoztunk egy magyar filmet, csak franciául beszélnek benne

Tarolt a francia mozikban Nemes László új filmje

a teljes dosszié

Az örökség

Tasnádi István egy polgári lakásban zárta össze Molnár Áront, Lengyel Tamást, Mucsit Zoltánt és Staub Viktóriát. Október 22. óta látható a mozikban, Az örökség egy fokozatosan kinyíló kamaradráma, ami időskori magányról, transzgenerációs traumákról és terhelt családi viszonyokról mesél, néhol a kisrealizmus eszközeivel, máskor harsány műfaji elemekkel.

Néha az öregezős csaló hozza össze a családot

Lengyel Tamás és Molnár Áron új filmjére voltak a legtöbben kíváncsiak a forradalmi hétvégén

Mucsi Zoltán: Szerintem akinek nincs humora, az boldogtalan ember

a teljes dosszié

Filmreform

Átalakulóban a magyar filmszakma. A kormányváltás új helyzetet teremtett, alulról szerveződve, közel negyven filmes szakmai szervezet részvételével létre jött a Filmreform2026, Nagy Ervint kinevezték kultúráét felelős államtitkárnak, Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztosként ad irányt a reformoknak.

November elején hirdetik ki, hogy ki lesz a Nemzeti Filmintézet új vezetője

"Reálisan hosszútávfutásra kell készüljünk" – interjú Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztossal

"Most ezzel tudom a szakmát legjobban szolgálni" – dr. Ugrin Juliannát nevezték ki a Filmintézet ideiglenes igazgatósági elnökének

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
- A rohadt életbe! Csak annyit akarok mondani, hogy bocsánat, hogy elütöttelek!
- Bocsi, ott egy farkas.

Sajnálom

Oszd meg! Az összes idézet