Előzmények, forgalmazási válság
2009-ben kondultak meg először a vészharangok a magyar és európai független filmes forgalmazás helyzete ügyében, amikor is sorra vonultak ki nagyobb és ksiebb forgalmazók a piacról. A Mediawave után az MMKA Rátkai Klubjában, illetve az Urániában lezajlott szakmai kerekasztalbeszélgetések közös tanulsága volt, hogy míg a népszerű hollywoodi filmek forgalmazása működik (kiegészülve az egyre erősebb, és az Avatarral immáron nagy áttörést elérő 3D filmekkel), piacilag-üzletileg sikeres – amit a 2009-es multiplexes jelentős reklám- és jegybevétel-növekedés is alátámsztott utólag), addig a független filmek forgalmazásával valamit kezdeni kell.
Valamit tenni kell
A mozizás visszaesésének számos oka van: megváltoztak a médiafogyasztási szokások, rengeteg szórakoztatóipari konkurense lett a filmnek, a technológiai fejlődés következtében - azaz a letöltés tömegessé válásával – pedig épp annyi ember esett ki a hagyományos eszközökkel elért közönségből, ami után már masszívan veszteséges volt független filmet forgalmazni (még ha egyes kutatások ennek ellenkezőjéről is igyekeznek meggyőzni a közvéleményt). A hagyományos szerkezet alatt azt lehet érteni, hogy a jogtulajdonostól megvett forgalmazási jogokat a forgalmazó értékesíti a moziknak, a DVD-t ad ki és végül a tévés forgalmazás jelent(het) még egy bevételforrást. Ehhez a forráshiány miatt minimális kampány járul (kritikák, ajánlók jelennek meg, esetleg a plakát), amit a magyar artfilmbesorolás sem segít kellően, és akkor még nem is említettük a keletkező bevétel szétforgácsolódását. Egy szó mint száz: a hagyományos rendszer életképtelen és reformra szorul.
Kiutak és lehetőségek
A meglévő reformtervek közül Bognár Péter, a Filmklik ügyvezetőjének tervét a filmhu olvasói is megismerhették. Ebben egy teljesen fordított struktúra képe rajzolódik ki: az eddig a forgalmazó próbálta kitalálni, milyen filmek tetszhetnek a közönségnek – miért nem a közönség dönt ez ügyben? Az internet és a web 2.0 lehetőségei ma már nemcsak lehetővé teszik a közösségi alapú filmes marketinget, hanem példák is vannak – a twitteren és facebookon szerveződött meg több tinikultfilm (Megint 17, High School Musical) mégpedig igen hatékonyan. A filmklik tehát az önszerveződő közösségi filmforgalmazás filozófiájának ad teret.
{extrainfo}
A gyakorlat
Az elmélet pedig most kerül a gyakorlatba: a Helyzetek és gyakorlatok című közösségi filmforgalmazási pályázat az esélyegyenlőség témakörében hirdetett meg versenyt: tíz film forgalmazási jogát lehetett elnyerni egy-egy csapatnak, akik a film értelmezése által egyedi marketingakciókkal kell, hogy megszervezzék a közönséget, azaz eladják a filmet. A nyertes, azaz a legsikeresebb csapatok részesednek a film bevételeiből – annak negyede illeti őket a jogtulajdonos, a mozi és a forgalmazó Filmklik mellett, ezért anyagilag is érdek a minél jobb, eredményesebb szereplés.
A csapatoknak a pályázati tervekben olyan kérdésekre kellett választ adniuk, hogy mit mondhat a film a magyar közönségnek, ki a potenciális célközönség, milyen felületen (írott és elektronikus sajtó, szórólap, internet) lehet a célközönséget a legjobb hatásfokkal elérni, mely közösségi oldalakat lehet felhasználni a film népszerűsítésére, együttműködne-e a pályázó más közösségekkel, hogy használná a Filmklik fizetős platformját a forgalmazásra, ha használná, hogy oldaná meg a vetítésenkénti minimum 25%-os kapacitás kihasználást stb. (a többi kérdés és bővebb információ a filmklik blogján található meg).
Az Átok is az új forgalmazási filozófiával, a tolerancia jegyében lesz terjesztve
Nem egyszerűen újféle marketingről van it szó, hanem a kultúrafogyasztás és -terjesztés megújításának szándékáról és szükségességéről. Olyan cspoportok kerülhetnek így teljesen új módon kapcsolatba a mozgóképpel, akiket eddig nem, vagy nagyon kis hatékonysággal ért el a marketinggépezet. A csapatoknak olyan mélységekig kellett átgondolniuk a filmek üzenetét, stílusát, ami egy hagyoményos kampányba nem férhet bele. Ezáltal a filmnézés olyan kulturális döntéssé válik, ami igazi állásfoglalás a nézőtől, aki így saját ügyévé teszi-teheti a filmet, és ezáltal sokkal több mindenre képes érte.
Íme a filmek és a forgalmazási jogaikat elnyerő csapatok:
Bevetetlen ágyak – Lost&Found Distribution
London River – Atomfilm
Camino – Zöld Holló Egyesület / Főnix csoport
A vidéki tanító – Vörös és Fekete / AtoneMovie
Túlpart – Kapibara / Filmtekercs
Leo kéglije – Labirintus csoport / W.A.N.T.S.
Buddha elsüllyedt szégyenében – Kapibara
A beszélő titkai – Vörös és Fekete / AtoneMovie
A zenekar látogatása – Chat Baker Crew
Átok – Filmtekercs (a Filmklikkel együtt)
(utóbbi egy nagyjátékfilm, amit az alkotók a sorozatból vágtak össze)
A Helyzetek és gyakorlatok csapatai nem maradnak inkognitóban: március 30. és 1. között a budapesti Toldi és Művész moziban bemutatkoznak filmvetítésekkel egybekötve – azaz ez már a verseny része, hisz 2-300 fős termeket kell megtölteni nézőkkel. Itt el lehet beszélgetni a csapatokkal, és lehet, hogy a marketingötletekből is elárulnak párat, mert bár ez egy verseny, a végső cél közösségi. De ahogy a filmklik blog bejegyzése uta rá, érdekes dolgokra kell felkészülnünk: „Ne lepődjünk meg, ha forgalmas útkereszteződésekben fellufizott ágyakba, vagy tűzoltózenekarnak öltözött fiatalokba botlunk.”
Íme a fesztivál programja
A verseny ezután folytatódik, illetőleg a java, azaz a közö(n)s(s)égszervezés, mozilekötés, egyéb marketingeszközök beszervezése stb. és maguk a vetítések, a forgalmazási folyamat csak ekkor kezdődik, és egészen május végéig tart. Nyáron pedig egy tábor keretein belül zajlik majd a munka és tanulságainak kiértékelése.
A vetítések az e-cinema rendszert, azaz országosan 32 mozit (ebből 10 fővárosi) érintenek, érinthetnek.
