Véletlenül írtam egy könyvet
Mikor és hol? Április 30. Netflix
Lakos Nóra jött, látott, és felfrissítette a magyar ifjúsági filmet, amire már igen nagy szükség volt. Egy holland ifjúsági sikerregényt álmodott a mozikba, ami április elején hivatalosan is a rendszerváltás utáni legnézettebb családi film lett. Főhőse az írói babérokra törő 13 éves Nina (Demeter Villő), akit mentora (Zsurzs Kati) arra buzdít, hogy a saját életében keresse azokat a problémákat, amiket íróként feldolgozhat. Nina 5 évesen vesztette el az édesanyját, de öccsével (Hárs Bonca), apjával (Mátray László) és buzgó nagynénjével teljes a családja, harmóniában élnek. Bár úgy érzi nincs probléma az életében, az apja új barátnője (Rujder Vivien) mégis minden felborít. Ahogy a nő és az írás betoppan az életébe, úgy rajzolódik ki egyre inkább a legnagyobb hiánya, hogy szinte semmilyen emléke nincs az édesanyjáról.
Az írás tevékenysége alapvetően nem egy látványos dolog, Lakos Nóra és Báthory Péter kreatív animációs vezető mégis izgalmassá tudták tenni, a Véletlenül… hemzseg a kedves és ötletes animációs megoldásoktól, a film legfőbb témáját, a gyász feldolgozását mégsem bagatellizálják el. Az anya emléke fakul, ez az élet velejárója, de egy jól megírt karakter örökké tud élni. Nina az írást, a kreativitást használja, hogy feldolgozza az anyja halálát, és egyszersmind halhatatlanná tegye őt.
Fekete pont
Mikor és hol? Május 1. és Netflix
„Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket. A Fekete pont az iskolai mindennapok fájóan ismerős, keserédesen nosztalgikus képeivel a közös gondolkodás és az empátia fontossága mellett érvel." – vezettük fel még tavaly a filmről írt kritikánkat. A Fekete pont azóta már a Cinego felületén is streamelhető, hónap elején pedig a Netflix kínálatában is elérhetővé válik.
A Fekete pont egy Berlinből frissen hazaköltözött ötödikes fiú, Palkó (Paul Mátis) és a lakótelepi iskolába pályakezdő tanárként érkező Juci (Mészöly Anna) szűrőjén keresztül villant fel generációkon átívelő iskolai életképeket. A morcos, túlságosan is szabálykövető portás bácsi mindenkibe beleköt, a dühkezelési gondokkal küzdő tesitanár szívatja a gyerekeket, akik a szűkös tornateremben kocognak körbe-körbe, a nyugdíj felé közelítő tanárnő unottan darálja az anyagot, a viseltes szobanövények cserepek helyett mézes csuprokban sínylődnek, a folyosón meg nem szabad rohangálni.
A forgatókönyvet is jegyző Szimler két, kívülről érkező karaktert tesz meg kiemelt szereplővé, így Palkó és Juci is avatatlan, zavarodott szemlélőként csodálkozik rá a rendszer abszurditására. A néző pedig ezáltal szembesülhet azzal, hogy hiába koptatta akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt a padokat, a helyzet semmit sem változott, az iskolában ugyanazok a konfliktusok történnek ugyanúgy, túlélni pedig csak akkor lehet, ha beleszürkülsz a közösségbe és elfogadod a feltétel nélküli autoritást. Talán épp a nosztalgikusan ismerős helyszínnek és helyzeteknek köszönhető, hogy Szimler Bálint első nagyjátékfilmje közel 130.000 nézővel zárta a mozis pályafutását, és képes volt arra, amire magyar függetlenfilm csak nagyon ritkán: hetekig témát szolgáltatott a kommentfalakon, és a hatására nagyon sokan osztották meg a személyes iskolai emlékeiket, akkor is, ha azok épp évtizedekkel ezelőtti élményekről szóltak.
Egy százalék indián
Mikor és hol? Május 1. és MAX
Hajdu Szabolcs lakástrilógiájának záró darabja témáját tekintve szervesen illeszkedik az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap által kijelölt irányhoz, képileg viszont markánsan eltér a korábbi színdarab-adaptációktól. Az Egy százalék indián fekete-fehér, szűk képarányú beállításokkal teremt fojtogató atmoszférát. Hajdu ezúttal három, különböző okokból diszfunkcionális pár hétköznapi dinamikájába enged betekintést. A fókusz ezúttal a toxikus férfiképen és a szexualitás kérdésein van, és úgy tűnik, a harmadik részre már minden remény szertefoszlott: ezek a kapcsolatok jó eséllyel menthetetlenek. Ez az alaphelyzet számos drámai, és groteszk humorral átszőtt jelenethez is teret ad.
A cselekmény egy halotti tor körül bonyolódik, amelyre három pár (Gelányi Imre–Tankó Erika; Tóth Orsi–Szabó Domokos; Pető Kata–Hajdu Szabolcs) érkezik a férfiak gyerekkori barátjának temetése apropóján. A korábbi filmekhez hasonlóan ezúttal is a lakáson belüli, sokszor feszélyezett együttlét, a keresztbe beszélések és az alkohol hozza a felszínre a mélyben lappangó konfliktusokat, amelyek kezdetben hétköznapinak tűnnek, de gyorsan elvezetnek a kapcsolati válságok magjáig. A film olyan kérdéseket vet fel, mint a bizalom megingása, a dominancia, valamint az érzelmi és a testi bántalmazás, miközben a szereplők hol komikusan, hol szívszorító őszinteséggel reagálnak a kialakult helyzetekre. Az Egy százalék indián-t hasonló okok miatt lehet szeretni, mint elődeit, miközben önálló történetként is kerek, így azok számára is működik, akik esetleg nem látták a trilógia első két részét.
Sehol se otthon (A Complete Unknown)
Mikor és hol? Május 7., Disney+
A zenés életrajzi film műfaját sosem unja meg Hollywood, csak az elmúlt pár évben érkezett film Amy Winehouse-ról, Aretha Franklinről, Bob Marley-ről, Whitney Houstonról és Elvisről is, és érkezik Janis Joplin, Madonna és pár év múlva a négy részből álló epikus Beatles-film is, Sam Mendes rendezésében. Ezeknek a filmeknek változó a minősége, de nagyjából ugyanazt az ívet járják be mind: nehéz sorsú zseniket felemeli a tehetségük a legnagyobbak közé, és azzal a mindent elsöprő lendülettel rögtön megtapasztalják a világhír árnyoldalát is. Nem lóg ki a sorból James Mangold filmje sem, ami a 20 évesen, üstökösként berobbanó Bob Dylan karrierjének első éveit követi, a Sehol se otthon mégsem válik tucat életrajzi filmmé.
Mangold ahelyett, hogy Dylan pszichológiai mélységeiben vájkálna, sokkal inkább a pezsgő és kíváncsi 60-as évek amerikai közegére, a korszakra kíváncsi, és a hatásra, amit az öntörvényű, kérlelhetetlen zseni kelt egyetlen elektromos gitárral a newporti folkfesztiválon, ami mindent megváltoztatott. Timothee Chalamet újabb csúcsra tör Dylan szerepében, minden apró gesztusát, jellegzetes merev mozgását és motyogós beszédét tökéletesen magára ölti, feloldódik a karakterben. Ahogy a SAG-díj átvétele közben fogalmazott: “a legnagyobbak közé akarok kerülni”. Látva az alakítását, ez minden bizonnyal sikerülni fog neki.
Bolond Istók
Mikor és hol? Május 8. és Filmio
A 19 éves Istók arról álmodozik, hogy színész lesz, és otthagyva a neves Debreceni Kollégiumot csatlakozik egy vándorszíntársulathoz. Kezdetben csak színfalak mögötti munkákat kap, de igyekszik a színpadra kerülni, ráadásul ezt a vágyát még inkább felkorbácsolja a társulathoz kalandos úton csatlakozó ifjú színésznő, a rejtélyes múltú Sári akihez kezd egyre jobban vonzódni. A lány, bár sokat incselkedik vele, nem teljesen közömbös iránta, de a kapcsolatukat olyan viharok kísérik, amelyek Istók reményeit és szándékait a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt próbára teszik.
A Rohonyi Gábor és Hegedüs Georgina által rendezett, reformkorban játszódó romantikus film aféle kosztümös road movie. Arany János életének egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb szakaszát, a nagy költő által később szégyelt és elleplezni próbált féléves színészkalandját mutatja be. A főszerepeket két fiatal tehetség, Liber Ágoston (Jövő nyár) és Gellért Dorottya (Árni) alakítják, akik mellett remek színészgárda, Jordán Adél, Hajdu Steve, Pál András és Puskás Balázs látható.
Az ajtó
Mikor és hol? Május 8. és Filmio .
Szabó István életútját nézve, nem nehéz észrevenni, hogy évtizedenként újult meg a stílusa és általában három filmet készítet egy-egy irányzatban. Így volt ez az ezredforduló környékén is, amikor kosztümös, nagyszabású korprodukciók jöttek ki a keze alól. Kezdte A napfény ízével, amelyben három különböző szerepet is eljátszott Ralph Fiennes, majd jött a Csodálatos Júlia Anette Beninggel, Jeremy Ironsszal és Shaun Evansszel a főszerepben, majd 2012-ben Az ajtó, amely Helen Mirrent kérte fel az egyik legfontosabb karakter megformálásora. Érdekes vállalás, hogy egy Szabó Magda adaptáció szerepeit külföldi színészekre osztotta, de akkori kritikánk szerint „Helen Mirren (A királynő) Emerenc karaktere jó választás volt és egy-két, az angol színészi játékokra jellemző gesztusok kivételével végig hitelesen formálja meg a házvezetőnő domináns karakterét”.
A külföldön is legismertebb Szabó Magda mű önéletrajzi ihletésű, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó, és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet, a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom.
