A Maria Dolores egyszerre totális színház, opera-musical és „misztériumjátékfilm”. Bibliai példázat és katolikus rituálé. Szokatlan, meglepő és felkavaró színházi élmény, extravaganciájával gyakran a bombasztikusság határát súrolja. Párhuzamos történetei szeplőtelen fogantatásról szóló középkori misztériumjáték és az azzal különös módon összefonódó, napjainkban játszódó dokumentumfilm egy kirakós játék darabjai. Számtalan variációban adnak tetszőleges egészet és bőven nyújtanak lehetőséget az egyéni interpretációra.
Wayn Traub, a 34 éves excentrikus belga rendező, eredetileg filmes tanulmányokat folytatott, ám hamar rádöbbent, hogy művészi kibontakozásához a színház kínál megfelelő terepet. Már pályafutása kezdetén felvázolta egy sajátosan multidiszciplináris rituális színház körvonalait, melynek megteremtését azóta is küldetésének tekinti. Kategóriarendszeren kívüli, beskatulyázhatatlan munkája kifinomult és eredeti „totális” művészet. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a megannyi műfajt és technikai megoldást sikerül egy-egy előadás kereteibe foglalnia; az eredmény pedig lenyűgöző vizualitású, varázslatos munkák sora, melyekben mesterien állít a történet szolgálatába filmet, zenét, táncot, operát, színházat, hogy lírai ugyanakkor profán módon szembesítsen az emberi lét kérdéseivel. Célja nem kevesebb, mint a közönség inspirálása és megreformálása.
Ötlet, könyv és rendezés: Wayn Traub
Zene: Wim de Wilde
Előadják: Ludmilla Klejniak, Simonne Moesen
Szöveg: Marie Lecomte, Simonne Moesen, Wayn Traub
Színpadkép: Wayn Traub
Jelmez: Ulrike Gutbrod
Támogató: Európai Unió Kultúra 2000 programja, NKA
