Hegedűs D. Géza
A Szabadság - Különjárat után Fazakas Péter visszatér a Rákosi rendszer világába, a politikailag és erkölcsileg megosztott Magyarországra, ahol a szovjet megszállás és a kibontakozó diktatúra miliőjében készült el Illés Béla írása. Az őt megformáló Hegedűs D. Gézára mintha csak ráöntötték volna a félelemkeltő szovjet katonai zubbonyt, a tőle megszokott lehengerlő természetességgel kelti életre a kétes hírű írót és politikai agitátort. Története árnyaltan mutatja be, miképp formálta át a szovjet és a magyar történelem összefonódása az emberek értékrendjét.
A film egyik legnagyobb erénye, hogy a vakmerő fiatal generációnak is több arcát mutatja meg: Tatjana a domináns apa mintájára vakul hisz a kommunizmusban, és bár a világnézetük különböző a szerelmével, mindkettőjükre nagy hatással van Guszev heroikus története. Köbli és Fazakas közös munkája hitelesen ábrázolja a propaganda működés mechanizmusát és természetét, filmjük sötét tónusával és feszült zenéjével nagyszerűen elegyíti a krimi, a családi dráma és a politikai thrillerek stílusát.
Klem Viktor
A bemutatón egy rövid beszélgetés erejéig elkaptuk Fazakas Pétert és a film íróját, Köbli Norbertet is, utóbbi tavaly részletesen is mesélt nekünk a készülő Árulókról.
Interjú a rendezővel
Filmhu: Hogy érezted magad újra az 50-es évek közegében?
Fazakas Péter: Egyrészt az ember igyekszik korhű lenni, ugyanakkor elkerülni azt is, hogy a korabeli filmes vagy dokumentum archív anyagok világát egy az egyben visszaidézze, mert ez a film mai közönségnek készült, mai gesztusokkal és színészi játékkal. Ez mindig érzékeny dolog, az egyik legizgalmasabb része a munkának. Megtalálni azokat az arcokat, akikről elhiszem, hogy akkor is éltek, de a mai közönség számára is működnek.Filmhu: Konkrét elképzeléseid voltak a színészekről már a könyv olvasásakor is?
F.P.: Borzasztóan örülök, amikor egy karakter és a bennem róla kialakuló kép egyszer csak összetalálkozik egy konkrét színésszel, és látom, ahogy megtermékenyítik egymást. De még ennél is érdekesebb, amikor instruálod színészt, hogy miképp alakuljon, lényegüljön át, és akkor kezdenek el igazán összefonódni az apró szálak. A karakter és szereplő együtt nő és fejlődik, mint egy vastag fa.
Filmhu: Az izgalmas történet mellett a krimi hangulatot a sötét képek és a zene erősíti tovább. Kedveled ezt a műfajt?F. P.: Az egész vizuális világ kialakítása Nagy András operatőr érdeme, de mindkettőnknek fontos volt, hogy az emberi drámát eltoljuk egy zsáneres irányba, hogy a nézőkben minél nagyobb érzelmi hatást váltsunk ki, együtt éljenek a szereplőkkel, másrészt megértsék a kor nyomasztó közegét, a kérlelhetetlen logikáját. Ezekkel az eszközökkel olyan fullasztó világot teremtettünk, ami az ő paranoiájukból, félelmeikből fakad.
Filmhu: Sztarenki Dóra nem először játszik 50-es években élő fiatalt, mitől ilyen kortalan a kisugárzása?
F. P.: Nagyon jól áll neki a kor, klasszikus arca van. Régóta ismerem, nagy rajongója vagyok. Már a könyv olvasása közben is ő volt a fejemben, de sokakat megnéztünk és nem is volt egyértelmű, hogy ő fogja eljátszani, de amikor láttam a kémiát a hármasuk között, nem volt több kétség. Szeretek Dórival dolgozni, mert elkötelezett, lelkes és szívvel-lélekkel jelen van a forgatáson. A film egyik kulcsjelenetét iszonyú betegen csinálta végig, talán pont ettől sikerült annyira jól.
Interjú a forgatókönyvíróval
Filmhu: Mikor találkoztál Guszev történetével?
Köbli Norbert: Néhány évvel ezelőtt, a sok olvasnivaló közt elraktároztam magamban, hogy egyszer majd egy jó filmet lehet belőle csinálni. Először vígjátéknak vagy szatírának képzeltem, aminek az elején rögtön tudjuk, hogy a főhősnek van egy titka, és drukkolunk, hogy nehogy kiderüljön. Aztán rájöttem, hogyha egy család, egy apa és egy lány drámáján keresztül mutatjuk be a történetet, akkor tétje is lesz a dolognak, és nem csak nevetünk egy letűnt korszakon.
Filmhu: Illés Béla alakjához mennyit tettél te hozzá?
K.N.: Illés Béla hazajött Moszkvából, ahol száműzetésben élt a Tanácsköztársaság bukása óta. Nem volt egy nagy író, de amiatt, hogy szovjet őrnagyi egyenruhában járt be az Írószövetségbe, mindenki félt tőle. Ő lett a szövetség elnöke, kiadták az összes kötetét, ő írta Rákosi hivatalos életrajzát, két Kossuth-díjat is kapott. Életében sosem kérték rajta számon a Guszev-ügyet, csak az 56 utáni történészek foglalkoztak vele részletesebben. A lányát eredetileg Szvetlánának hívták, akiről annyit tudok, hogy dramaturg szakon végezte el a Színművészetit, és azt hiszem, ő volt Maár Gyula filmrendező első felesége.
Filmhu: A további írásai közt is van hitelességében megkérdőjelezhető anyag?
K.N.: A Rákóczi-szabadságharcról is írt egy ilyen cikket. Mivel a magyarok gyűlölték a szovjeteket, a kommunista véleményvezérek arra használták az óriási propaganda gépezetet, hogy barátként állítsák be őket. Ezért volt a szovjet hadseregnek egy magyar nyelvű lapja, aminek Illés volt a szerkesztője. Az volt a pártfeladata, hogy ilyen cikkeket gyártson.
Árulók, 2017
Rendező: Fazakas Péter
Forgatókönyv: Köbli Norbert
Operatőr: Nagy András
Zene: Parádi Gergely
Producer: Lajos Tamás
Látványtervező: Valcz Gábor
Vágó: Politzer Péter
Hang: Madaras Attila
Szereplők: Sztarenki Dóra, Hegedűs D. Géza, Klem Viktor, Döbrösi Laura
