Fillenz Ádám operatőr a Kocsis Ágnes által rendezett diplomafilmjével, a tudatosan megszerkesztett látványvilágával kitűnő Friss Levegő-vel rögtön eljutott számos nemzetközi filmfesztiválra, később ő fényképezte a Cannes-ban FIPRESCI-díjat nyert Pál Adrienn-t és az itthoni mozikban nagy sikerrel vetített Coming Out-ot. A podcastben elsősorban karrierje másik feléről, a Magyarországon forgott külföldi produkcióban végzett munkájáról kérdeztük, de nem hagyhattuk szó nélkül a Marokkóban felvett, Kenyeres Bálint rendezésében készült Tegnap-ot, amelynek híresen nehéz volt a forgatása.
Valóban megterhelő forgatás lehetett, mert Ádám igennel felelt, amikor arról kérdeztük, hogy a Tegnap-e az ő Apokalipszis most-ja vagy sem. Elmesélte a legnehezebb napjukat Marokkóban: a sivatagba mentek ki forgatni, ahol két éve esett utoljára csapadék, de pechjükre borult ég fogadta őket, majd jégeső, megáradt folyó és a homokból előbújó skorpiók tették próbára őket. Hozzátette, hogy a többi nap sem volt sokkal könnyebb. Arról is mesélt azonban, hogy a nem várt nehézségek hozzásegítették a filmhez ahhoz, hogy az elnyerje a vágyott formáját, és úgy nézzen ki, mintha évtizedekkel ezelőtt készült volna.
Fillenz Ádám
Megtudtuk, hogy egy darázscsípésnek köszönhetően jutott hozzá első munkájához egy külföldi produkcióban, és tisztáztuk, hogy mi a különbség az operatőr és a camera operátor között – mert hogy a hollywoodi filmekben, többek között a Herkules, az Inferno, a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a legújabb Terminátor-rész forgatásán az utóbbi munkakört töltötte be. Kíváncsiak voltunk, mennyire volt zavarban a szerény költségvetésű magyar filmek után a 100 millió dollárból készült Herkules első forgatási napján, milyen érzés volt a kétszeres Oscar-jelölt Dante Spinotti (Szigorúan bizalmas, Szemtől szemben) keze alá dolgozni, illetve elárulta, a CGI korában vannak-e még gigantikus díszletek. Az Inferno kapcsán arról mesélt, talál-e élvezetet abban, ha a second unitban dolgozva kevésbé fontos snitteket vesz fel.
A Szárnyas fejvadász 2049 forgatásán is a second unitban kapott helyett, így előfordult olyan, hogy két napon keresztül az üvegen végigfutó esőcseppeket vette fel. Nagy lelkesedéssel mesélt arról, hogy egy olyan szobabelsőben dolgozhatott, amelyet az operatőrlegenda, Roger Deakins világított be. Ő megteheti, hogy órákon át pepecsel a világítással. Máté szívesen kipróbálná magát abban a régi rendszerben, amikor még mondhatta azt az operatőr, hogy nem úgy helyezkednek el a felhők, ahogy kellene, és erre hivatkozva aznapra lefújhatta a forgatást. A legfrissebb munkáit, a hamarosan mozikba kerülő Terminator: Dark Fate-et, a Trónok harca-pótléknak szánt The Witcher című Netflix-sorozatot és a nyáron két héten át nálunk forgatott Fekete özvegy-et is érintettük.
A GUO4 alkotói Velencében: William B. E. Smith, Peter Strickland, Fillenz Ádám, Nedeczky Dóra, Daniel Blumberg zeneszerző
Több, számára sokat jelentő találkozásról is beszámolt, amikor arról beszélt, hogy például azért szeret ezekre a forgatásokra járni, mert olyan emberekkel hozza össze a véletlen, akikre felnéz. Például összebarátkozott Stanley Kubrick operatőrével, Larry Smith-szel. Kedvenc forgatásaként a The Alienist című sorozat munkálatait nevezte meg, hosszasan mesélt az aprólékosan kidolgozott díszletekről, és a Good Bye, Lenin! főszerepében feltűnt Daniel Brühlről, akivel szintén összebarátkozott.
Tettünk egy kitérőt Hollandiába, ahol Ádám két éven át élt, közben pedig elkészítette első teljesen saját kisfilmjét, az Inconvenient Comfort-ot (Kényelmetlen kényelem), amelynek a rendezője és az írója is ő volt. Érdemes meghallgatni, mi volt az a konditermi történet, ami megihlette őt, illetve hogy kit nyert meg főszereplőnek. A rövidfilmhez kapcsolódva arról faggattuk, szeretne-e a jövőben is a saját ura lenni, és saját ötletből készíteni filmet. Az Inconvenient Comfort-ot most bárki megnézheti:
Ádám nemrég megjárta a velencei fesztivált a GUO4 című kísérleti rövidfilmmel, amelyben két férfi birkózik egymással egy öltözőben, az egyedi operatőri munka és az egymás után rakott állóképek pedig elmossák a határvonalat szex és erőszak között. Mesélt arról, hogyan vették fel a rövidfilmet, illetve hogy Peter Strickland rendező tényleg olyan fura-e, mint a filmjei. A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, letölthető Soundcloudról, illetve Spotify-on is fent van.
