Grosan Cristina (fotó: Nyoszoli Ákos)
Filmhu: Miért pont erre a pályázatra jelentkeztél?
G. C.: Több pályázatra jelentkeztem ezzel a projekttel, mert fontos volt, hogy több fajta visszajelzést kapjunk, ráadásul szerettük volna a film különböző részeit fejleszteni. Szerencsesek vagyunk, mert az Opening című filmtervünkkel a European Short Pitch-re is bejutottunk, ahol nagyon sokat dolgoztunk a forgatókönyvön is remek konzulensekkel. A Robert Bosch Film Prize mindkét fóruma felkészíti az egész csapatot a pitchelésre. Ilyen intenzív folyamaton meg nem mentem keresztül, főleg nem co-producerrel együtt. Ez mindenkinek nagyon hasznos.
Filmhu: Milyen filmtervvel pályáztál a Robert Bosch-hoz?
G. C.: Az Opening egy olyan filmterv, ami nagyon erősen foglalkozik a nőiességgel és szexualitással, amelynek persze van egy társadalmi rétege is. Nem válaszokat kívánunk adni, hanem hangosan feltenni kérdéseket - es mivel minket erősen foglalkoztat ez a történet, arra gondoltunk, a bírálóknak is érdekes lehet. Ez egy kelet-európai sztori, de univerzális kérdéseket tesz fel.
Filmhu: Miért szeretsz részt venni workshopokon? Milyen pluszt ad a munkádhoz?
G. C.: Ha jó a koncepciója és jól van szervezve, egy workshop remekül hozzá tud járulni egy projekt fejlődéséhez. Pár hete fejeződött be a European Short Pitch pozsonyi fordulója, amelyen Gát Anna forgatókönyvíróval vettem részt. Ez egy nagyon intenzív 5 nap volt, amely során semmi mással nem foglalkoztunk, csak a filmünkkel. Egymás forgatókönyvein agyaltunk, csoportban dolgoztunk és próbáltunk kreatív visszajelzést adni a másiknak. Bár szkeptikus voltam, nagyon jól működött, hiszen mindenki azért volt ott, hogy jobb forgatókönyvet tudjon faragni abból, amije most van, ezért nyitott az észrevételek és a változtatás felé. Természetesen a workshopok olyan események, ahol rengeteg tehetséges, érdekes emberrel futsz össze, és akikkel talán majd együtt is dolgozhatsz a jövőben. Én is így találkoztam Nedeczky Dóra producerrel, vagy Lissi Muschollal, aki most a co-producerem. Úgy tűnik, jókor jártam a Sarajevo Talent Campuson!
A helyszínről jelentjük: Nedeczky Dóra (producer), Grosan Cristina (rendező), Gát Anna (forgatókönyvíró), Lissi Muschol (német koproducer)
Filmhu: Hol voltál és mit csináltál épp, amikor megtudtad, hogy bejutottál a workshopra?
G. C.: Épp hazautaztam Aradra, és mivel már nagyon vártuk az eredményt, 5 percenként néztem az emailjeimet. Mikor megérkezett, pont a határon voltam, ezért se jel, se internet, se áram nem volt a vonaton (a határon 20 percre kikapcsolnak mindent és átnézik a vonat kocsikat, fülkéket). Így a csapatból én tudtam meg utoljára, hogy bejutottunk. Ekkor "öröm üzeneteket" váltottunk, és ez nagyon szép pillanat volt, hiszen a többiek örömét láttam először.
Filmhu: Mit vársz a Bosch berlini fordulójától?
G. C.: Ugyan még előtte állok, de már most látszik, hogy erős a mezőny. Az első fordulóban a pitchelesé a főszerep. Kíváncsi vagyok, ő hogyan adják elő a filmtervüket, hiszen az mindig nagyon inspiráló.
Filmhu: Hogyan készültél erre a 3 napos eseményre?
G. C.: Előtte három napig intenzíven készültünk rá, ahol végre összejött a csapat, és átbeszéltük a tervünk minden részletét.
Filmhu: Mit vársz az áprilisi wiesbadeni fordulótól?
G. C.: Fontos esemény. Összejön újra a csapat. Nagyon fontos lesz a csapat tagjai közötti összhang. Mindent megteszünk azért, hogy nyerjünk.
Nézz bele a Holiday at the seaside című filmjükbe!
Filmhu: Voltál már régebben is a Berlinalen? Mi a legjobb élményed a fesztivállal, vagy a várossal kapcsolatban?
G. C.: A Berlinale számomra a legkedvesebb fesztivál. Jó es változatos a program, a Talent Campus által bevonja fiatalokat is, számtalan buli van minden este, ahol összejöhet a filmszakma, egy olyan városban, aminek amúgy is minden sarkán történik valami kulturálisan érdekes dolog. Ráadásul ez az az A-kategóriás fesztivál, ahol a közönség valóban be tud jutni a vetítésekre, Cannes-al ellentétben.
Filmhu: Milyen más filmterveid, vagy jelenleg futó munkáid vannak?
G. C.: Miután hazajövök, nekiállunk vágni a BUEK projekthez forgatott szálunkat.
Szederkényi Bella
Filmhu: Hogyan mutatod be magad, amikor egy workshopra jelentkezel?
Szederkényi Bella: Bella vagyok, rendező, és Magyarországból jöttem.
Filmhu: Miért pont erre a pályázatra jelentkeztél?
Sz. B.: Több helyre is jelentkeztem, mind belföldön, mind külföldön. Érdekes módon Magyarországon ez a filmtervem egyik pályázaton sem jutott tovább, míg külföldön már több ösztöndíjat és lehetőséget nyertem a projekttel.
Szederkényi Bella
Filmhu: Milyen filmtervvel pályáztál a Robert Bosch-hoz?
Sz. B.: Animációs rövidfilmmel jelentkeztem, amelynek én vagyok az írója, rendezője és látványtervezője egy személyben, a címe pedig A vaddisznó.
Filmhu: Miért szeretsz részt venni workshopokon? Milyen pluszt ad a munkádhoz?
Sz. B.: Egy-egy workshop, szakmai fórum, pitch, vagy film marketen való részvétel mindig nagy lökést ad a projektnek, mert kénytelen vagyok összefésülni és jól kommunikálhatóvá tenni az addig elkészült anyagot, ami az anyagnak és nekem is jót tesz. Természetesen a kapcsolatok kiépítése, és a szakmai előadásokon való részvétel is rengeteget számít.
Filmhu: Hol voltál és mit csináltál épp, amikor megtudtad, hogy bejutottál a workshopra?
Sz. B.: Egészen pontosan a Zsivágó Café-ban voltam a vőlegényemmel és a kutyánkkal, mivel a szomszédban lévő fodrász még nem végzett az előző vendéggel - még pont volt egy sörnyi időnk.
Filmhu: Mit vársz a Bosch berlini fordulójától?
Sz. B.: Legfőképp a konzultációkat várom: meg fogom ragadni az alkalmat, hogy a mellénk rendelt szakemberek fejéből az összes hasznos információt, tudást, meglátást kiszippantsam.
A helyszínről jelentjük: Szederkényi Bella (rendező), Lissi Muschol (producer)
Filmhu: Hogyan készültél erre a három napos eseményre?
Sz. B.: Két hónapja voltam ugyanezzel a projekttel Berlinben - az Interfilm Festival keretein belül megtartott Script Pitch rendezvényre válogatták be a filmtervet, ami nagyon jó előszobája volt a mostani eseménynek. Az ott eltöltött egy hét alatt a német produceremmel rengeteget dolgoztunk az anyagon, többek közt a storyboard is jelentősen módosult, de a pitch-en is sokat agyaltunk.
Filmhu: Mit vársz az áprilisi wiesbadeni fordulótól?
Sz. B.: Reménykedem a legjobbakban :)
Filmhu: Voltál már régebben is a Berlinalen? Mi a legjobb élményed a fesztivállal, vagy a várossal kapcsolatban?
Sz. B.: Berlin az egyik kedvenc városom, rendszeresen visszajárok ide. Kiskoromban a nagyszüleimmel vagy a szüleimmel jöttünk, barátokat látogatni, turistáskodni. Tisztán emlékszem, hogy milyen volt az Alexanderplatz önkiszolgáló éttermeiben a 7 márkás Apfelsaftot inni - literszám.
Később előfordult, hogy egy potsdami fesztiválról ugrottunk át barátokkal Berlinbe szülinapozni egy estére, de Amy Winehouse-t is itt láttam, amikor a nővéremmel kiugrottunk egy intenzív 24 órára. Két éve egy barátnőmmel töltöttünk Berlinben egy felejthetetlen hetet az Interfilm Fesztiválon, két hónapja pedig az itt élő producerem mutatta meg a város olyan zugait, amelyeket csak a helyiek ismernek.
Annyiszor voltam már Berlinben, hogy minden egyes alkalommal úgy érzem, mintha hazaérkeznék. A TV-torony látványa, és a német beszéd körülöttem hihetetlenül megnyugtat.
Nézz bele Szederkényi Bella Orsolya című animációjába!
Filmhu: Milyen más filmterveid, vagy jelenleg futó munkáid vannak?
Sz. B.: Jelenleg egy gyerekeknek szóló animációs sorozaton dolgozom, mint rendező. Ezen kívül van egy hihetetlenül izgalmas dokumentufilm-tervem, amihez nyáron forgattunk pilot filmet, most pályáztatási szakaszban van az anyag.
Mindemellett a MOME doktori iskolájának utolsó szemeszterét végzem, és a MOME animáció szakon is tanítok.
(Felméri Cecília filmterve is bejutott a legjobb filmtervek közé, ő azonban most román színekben pitch-csel a Robert Bosch programján. A rendezőnő a berlini Magyar Intézet által szervezett Cinema Total programjában is részt vesz Spirál című filmtervével, amelyről később kérdezzük.)
