Szabó Csilla: Komoly dolgok

Szabó Csilla 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán. Osztálytársaihoz, Dombrovszky Lindához és Esztergályos Krisztinához hasonlóan ez idáig kizárólag kisfilmeket készített, köztük a Bánfalvi Eszter és Polgár Csaba főszereplésével készült Roadmovie-t, mely 2008-ban elnyerte a Faludi Filmszemle különdíját. (Itt lehet letölteni a filmet.) A két barát nagy utazása után egy dallam különös vándorlását mutatta be legújabb, C-dúr című rövidfilmjében. (Itt lehet megnézni a teljes filmet.) Mindkét film szerelemből, tehát önköltségen született alkotás, de nincs ez másképp a rendező most készülő első nagyjátékfilmjénél sem. Szabó Csilla szavaival élve a Komoly dolgok „hirtelen felindulásból elkövetett” no budget film, jórészt kezdő színészekkel, és tapasztalatlan, ám annál lelkesebb stábtagokkal. A rendező azonban fontosnak tartja tisztázni, hogy a film költsége a valóságban sok millió forint lenne, csak éppen a filmben dolgozó emberek nem kértek pénzt a munkájukért és a felszerelésekért. A stáb haszna tehát pénzben aligha mérhető, helyette azonban kaptak egy lehetőséget a bemutatkozásra, hiszen nemcsak a rendezőnek, hanem a vágótól (Duszka Péter) a hangmérnökön (Bőhm Dániel) át a sokadik segédoperatőrig szinte mindenkinek ez az első nagyjátékfilmes munkája. 

"Hirtelen felindulásból elkövetett” no budget film

A film középpontjában nem maga a történet, hanem inkább egy életérzés áll: három fiatal felnőtté válásának komoly és kevésbé komoly epizódjait meséli el. A három főszereplő Tóth Lambert, Goitein Gergő és Móga Piroska, utóbbit nemsokára az Aglajában is láthatjuk majd. A színészek többsége szintén most mutatkozik be nagyjátékfilmben, a mellékszereplők között azonban olyan ismert nevekkel is találkozhatunk, mint Terhes Sándor (A nyomozó) vagy Gáspár Tibor (Másnap, 9 és ½ randi, Intim fejlövés).

A forgatásra július legforróbb napjaiban került sor, a 12 napig tartó munka során összesen 42 helyszínen dolgozott a stáb. A forgatás vége felé a Városliget egyik bisztrójában látogattuk meg a stábot, ahol kb. hetven statiszta közreműködésével a két szereplő esküvőjét követő lagzi jelenetei lettek rögzítetve, sörrel, borral és élő mulatós zenei kísérettel. „A hely tulajdonosa azzal a feltétellel engedélyezte a forgatást, hogy bátran fogyasszunk, amíg itt vagyunk” – világosít fel a gyártásvezető Sípos Anna. Úgyhogy miközben a stáb a megfelelő felvételeken dolgozik, a statiszták lelkesen igyekeznek teljesíteni a penzumot.

Három fiatal felnőtté válásának komoly és kevésbé komoly epizódjai

Miközben mi egy kellemes, kora délutáni időpontban érkeztünk a helyszínre, a stáb nagy részének sokadszorra kellett megküzdenie a hajnali keléssel: kora reggel egy karaoke bárban kezdték a napot, csak ezután következhetett a városligeti lagzi, ahol késő estig tartott a gondosan megtervezett mulatozás. A zenéről a menyasszonyt játszó Boldizsár Tünde nagybátyja gondoskodott, aki a filmben – és néha a felvételek között is - szintetizátoron kísért mulatós nótákkal szórakoztatta az egybegyűlteket.

Miközben a rendező szinte el sem mozdult a kamera mellől (instruálta a színészeket és az operatőrt), a statiszták pedig sokadszorra is hasonló lelkesedéssel tapsolták meg a vőlegény (Lukáts András) és az örömapa (Gáspár Tibor) verses köszöntőit, mi igyekeztünk néhány szót váltani azokkal a színészekkel, akik éppen nem a kamera előtt teljesítettek szolgálatot.

A forgatást több hetes próbafolyamat előzte meg, ahol a fiatal főszereplők különböző improvizációs gyakorlatokkal készültek a szerepre. „A szövegkönyv viszonylag sokat változott az improvizáció során, de én például teljesen elégedett voltam Csilla által megírt dialógusokkal: úgy éreztem, mintha az én szavaim lennének” – mesélte az egyik főszereplő, Goitein Gergő, aki (amikor éppen nem forgat) bábszínészetet tanul a Budapest Bábszínházban.

Karakteréről elmondta, hogy egy nagyon érzékeny, a környezete minden apró rezdülésére fogékony, önelemző figura, aki – főleg termete miatt – némi kisebbségi komplexussal küzd. „Ismerős tulajdonságok ezek számomra is”  mondja nevetve a színész. A filmbéli Gergő titkon szerelmes a főszereplő Szonjába, Lamberttel pedig a legjobb barátok. „Pirit (a Szonját játszó Móga Piroska – a szerk.) már korábban is ismertem, Lamberttel a forgatás kapcsán találkoztam először, de ez alatt a másfél hónap alatt az életben is a legjobb barátok lettünk.”

 

Késő estig tartott a gondosan megtervezett mulatozás

„Csillának kivételes a képi látásmódja. Amikor egyszer-egyszer belekukkantottam az elkészült felvételekbe, hihetetlen vizuális ötleteket fedeztem fel. Biztos vagyok benne, hogy nagyon erőteljes látványvilágú film lesz.” A film hangulatáról a színész annyit mondott, hogy „sok vicces pillanata van, de alapvetően nem egy vidám hangulatú alkotás van születőben.”

Lambert nővérét Boldizsár Tünde játssza, aki a C-dúr-ban már dolgozott együtt a rendezővel. „Egyik nap kaptam tőle egy e-mailt, amiben megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy nagy életbölcsességekkel előrukkoló, csepeli műkörmösnőt eljátszani. Hát hogyne lenne! Anélkül elvállaltam, hogy olvastam volna a könyvet. Imádom a karaktert is, és az egész csapatot is. Nagyszerű alkotói közeg jött létre üvöltözés és szitkozódás nélkül, és ez szerintem nagyrészt Csillának köszönhető, akiben egy igazi kis angyalka rejtőzik. Csilla és Bazsa (Domokos Balázs, operatőr – a szerk.) között olyanfajta védegység alakult ki, ami egyszerre nyit és nyugtat meg mindenkit a stábban” – mesélte hatalmas lelkesedéssel a színésznő.

Tünde vőlegényét alakító Lukáts Andrásra leginkább az Apró dolgok című kisfilmből emlékezhetünk, vele egy Gáspár Tiborral játszott közös jelenet után beszélgettünk: „Egyszerűen imádom Gáspár Tibit. Olyan típusú színész, akire bátran rábízhatom magam, annyi impulzust ad, hogy a szituáció szinte magáról létrejön, és talán ez a legnagyobb segítség, amit egy színész a partnerétől kaphat.”

Nagyon erőteljes látványvilágú film lesz

Lukáts az Apró dolgoknál is apróbb szerepekben tűnt föl több nagyjátékfilmben is, a filmezés mellett azonban fontos szerep jut a színháznak is: saját amatőr színtársulata van. „Szerelemből csináljuk ezt is, és a színházat is. Fanatikusok vagyunk, és ilyenkor a pénz csak másodlagos kérdés. Persze a mindennapi problémákkal nekünk is meg kell küzdenünk, most például azon izgulunk, hogy be tudjuk fejezni a megbeszélt időpontra a forgatást, különben elveszítjük a kauciót, és nem tudjuk folytatni a munkát. Ezek a dolgok benne vannak a pakliban.”

Gáspár Tibor az Intim fejlövés után ismét „ingyenmunkát” vállalt, ennek okát kérdeztük a színésztől: „Egyrészt jónak találtam a könyvet, másrészt szívesen segítek pályakezdőket az elindulásukban – nemes befektetésnek tekintem ezeket a munkákat.” Gáspár szerint a költségvetés nagysága szerinte nem befolyásolja döntően a forgatást: „amikor a kamera forogni kezd, mindig mindenki kizárólag arra koncentrál, hogy jól sikerüljön az adott jelenet. Persze egy ilyen alacsony, vagy nullköltségvetéssel készülő filmben általában több az odafigyelés, a szeretet és a tolerancia egymás iránt. Az esetleges ballépéseket nem lehet számon kérni senkitől, hiszen mindenki a film iránti lelkesedésből van itt, és ez nagyon kellemes hangulatot tud teremteni.”

Annak ellenére, hogy a kimerültség sokadik jele látszik már az arcokon, senki sem panaszkodik. „Hajnal fél hat óta forgatunk, de jól bírjuk, a sok kávé és energiaital megteszi a hatását – mosolyog a film egyik főszereplője Tóth Lambert. A színészt, arról is kérdeztünk, hogy hogyan került a Szegedi Nemzeti Színház színpadáról a Komoly dolgok kamerája elé: „Iwiw-en láttam egy casting-felhívást, elmentem, és ott találkoztam Csillával. Az első kérdése az volt, hogy levágatnám-e a hajam egy forgatás kedvéért. Igent mondtam, ez volt az első lépés a szerep felé. Több hónap telt el az újabb találkozóig, amikor is levetítette nekünk a korábbi filmjeit. Akkor azt mondtam neki, hogy Csilla, menjünk, és csináljuk, én követlek!”

Fanatikusok vagyunk, és ilyenkor a pénz csak másodlagos kérdés

„Kicsit olyan a karakter számomra, mintha egy másik univerzum alternatív Lambertje lenne, akinek a személyisége hasonló, de mivel más dolgok történnek vele, más döntéseket hoz. A karakterem szülei meghaltak, nővérével véd- és dacszövetséget kötve nőttek fel, ezáltal sokkal antiszociálisabb, mint én. Sokszor tesz fel nagyon udvariatlan kérdéseket, mert nem érzékeli ezek durvaságát egy társas közegben. Mindenesetre nagyon furcsa volt megtapasztalni, hogy néha elmosódtak a határok köztem és a karakterem között: többször előfordult például, hogy a forgatókönyv mondatai valahogy a sajátjaim lettek, egyes fordulatokat önkéntelenül használni kezdtem a való életben.” – mesélte Tóth Lambert.

Jócskán benne jártunk már az éjszakában, amikor is elérkezett az aznapra szánt utolsó jelenet, melyben végre a statiszták is felállhatnak az asztalaiktól: következett ugyanis a lagzi csúcspontja, a tánc. Miközben a násznép ropja a táncparketten, a szereplők beszélnek egymással, ezért kicsit olyan a felvétel, mint a székfoglaló játék. Amikor a kamera forogni kezd, a zene abbamarad, a táncolóknak azonban nem leülni, hanem táncolni kell az elhallgattatott nóta ritmusára. Az elmaradhatatlan vonatozáskor már sem a statisztáknak, sem a színészeknek nem kellett színészi tehetségüket bevetve mímelni a jó hangulatot, de valószínűleg nem sokan bánták, amikor a majd 18 óráig tartó forgatáson véget vetettek a zenének. A felvételek elkészültek, a kaució is megmaradt, a végeredményre azonban egyelőre várni kell. Talán a Szemlén megláthatjuk.

Fotó: Vajay Hajni