A Kibeszélőben ezúttal a Filmhu teljes belső csapata, Pauló-Varga Ákos, Molnár Judit, Varga Dénes és Horváth Bálint vett részt. Mivel nem mindannyian egyszerre voltunk Miskolcon, a beszélgetést a fesztivál hétvégi és hétköznapjai között különbségekkel kezdjük, és nem álljuk meg, hogy egy kicsit felüljünk a nosztalgiavonatra, mivel van köztünk, aki már szinte a kezdetektől jár a fesztiválra – az egykori éjféli vetítésekre és a nagy ingyenes viszkizésekre emlékszünk könnyes szemekkel, amik fájóan hiányoznak a jelenlegi programból. Mindemellett megpróbáljuk belőni, hogy hol tart most a CineFest, és hová helyeznénk el a jelenlegi filmfesztiválok térképén. Kitérünk arra is, hogy a miskolci filmfesztivál – helyesen – milyen komoly hangsúlyt fektet a magyar bemutatókra.
Egy kis helytörténeti kitérővel körbejárjuk a miskolci Pressburger-örökséget is, ennek egyik apropója, hogy Miskolcon jelenleg épül a Pressburger Imre-emlékház, a másik a fesztivál Pressburger-konferenciája és a magyar származású forgatókönyvíró unokái, Andrew és Kevin Macdonald skót filmesek díszvendégsége.
Ezt követően rátérünk legizgalmasabb filmélményeinkre, Dénes a lengyel Piotr Domalewski Ministránsok című ifjúsági filmjét mutatja be, amelyben négy fiú sajátos igazságosztóként próbálja jó helyre juttatni az elsikkasztott egyházi adományokat. Ákos az osztrákok idei nagy dobását, Markus Schleinzer Rose című, fekete-fehér, westernes hangulatú történelmi filmjét emeli ki, és méltatja Sandra Hüller Oscar-esélyes alakítását.
Földszint / Fotó: Cirko Film
Bálint Az utolsó New York-i zsebtolvaj című melankolikus New York-i bűnfilmről mesél, amelynek digitális világban bolyongó analóg főhősét John Turturro alakítja, Judit pedig a Belső tér című magyar dokumentumfilmről, amely egy Németországban dolgozó magyar gyógyszerkutató életét követi. Szóba kerül a Heysel 85 című belga futballdráma is, amely az 1985-ös stadionkatasztrófát dolgozza fel feszült, minimalista thrillerként, valamint a román Tudor Giurgiu új esküvői komédiája és Asghar Farhadi Párizsban játszódó filmje, amely a voyeurizmus és az emberi sorsokba való beavatkozás kérdéseit vizsgálja – erősen megosztva a nézőket.
Kiemelten, de a nagyobb spoilereket kerülve foglalkozunk a fesztivál egyik magyar premierjével, Reisz Gábor Földszint című új filmjével is, amit mind a négyünknek sikerült elcsípnie. A politikai parabolában a társasház és lakói a magyar társadalomként, a közös képviselő pedig a korrupt politikai vezetésként értelmezhető. Tompa Ádám karaktere a szokásos „reiszi” tutyimutyi főszereplőből előbb-utóbb cselekvő hőssé válik, aki megpróbálja a kezébe venni a saját és környezete sorsát – ezt pedig újdonságként értékeljük a rendező életművében.
Megbeszéljük a film különleges műfaji felépítését is, azt, ahogy a lépcsőházi abszurd és kafkai helyzetekből fokozatosan bontakozik ki egy krimiszál, majd a film szinte észrevétlenül csap át burleszkbe. Felidézzük, milyen elképesztően gyorsan készült el a film, és az is szóba kerül, hogyan változtatta meg Reisz Gábor a befejezést az április 12-i választási eredmény hatására. Innen végül kicsit tovább evezünk a kortárs magyar politikai filmek felé, amelyekből örvendetes módon egyre több készül.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők.
