Mostani beszélgetésünkben sokkal inkább az elmúlt években aratott sorozatos sikereit vettük végig. A Testről és lélekről munkálatairól mesélt, Enyedi Ildikónak az egész stábot, többek közt Morcsányi Gézát is meg kellett győznie, hogy neki kell lennie a főszereplőnek. Elmondása szerint a gyártás során a színészek kiválasztása volt a legnehezebb, és persze Laura Marling What He Wrote című számának megszerzése (a film egyik drámai csúcspontján hangzik el), ami a berlini bemutató előtti utolsó napokban érkezett meg.
A Testről és lélekről hazai sajtótájékoztatóján
A berlini díjátadóról felidézte, ahogy az este során egyre inkább tudatosult bennük, hogy a színpadra kiállított, fogyatkozó díjak közül a legfontosabb, az Arany Medve lesz az övék. Az Oscar-jelöléstől a díjátadóig vezető hajszába viszonylag későn tudtak bekapcsolódni, mire a Netflix megvásárolta a filmet és elindította az Oscar-kampányt, a szobrot elnyerő Egy fantasztikus nő több akadémiai tagot meg tudott győzni.
Enyedi Ildikó az Arany Medvével és az Oscar-jelöléssel “jó hullámot kapott el”, ezért döntöttek úgy, hogy itt az ideje leforgatni a 30 éve dédelgetett Füst Milán-adaptációját. A feleségem története Mécs Mónika eddigi legnagyobb produceri feladata volt, négy országban forgatták, a Filmalaptól kapott 1,15 milliárdos támogatásból és a koprodukciós országok további finanszírozásából készült. Elmesélte, hogy miért választotta Ildikó Léa Seydoux, világhírű francia színésznőt Lizzy szerepére, és hogyan formálta meg Störr kapitányt Gijs Naber, holland származású színész, akinek ez a film lehet a nagy nemzetközi áttörése. Azt is elárulta, hogy melyik fesztiválra szeretnék elsődlegesen eljuttatni a filmet.
A feleségem története forgatásán Enyedi Ildikóval / Forrás: Ascher Irma
Két évvel a Testről és lélekről sikere után Tóth Barnabás filmjével is eljutott az Oscar kapujáig, de a tizes shortlistről végül nem jutottak be az öt jelölt közé. Az Akik maradtak sikersztoriját is felidéztük, a mindössze 160 millióból készült drámát eredetileg tévébe szánták, de fesztiváloztatni akarták, így jutottak el végül több fontos állomásra, köztük az amerikai Telluride-ra is, ahol hangos sikert arattak. Azt is elmondta, hogy milyen bonyolult és hosszadalmas folyamat volt meggyőznie az NMHH-t, hogy a tévéfilm-státusz ellenére lemehessen a hazai mozikban, és végül Magyarország ezzel szálljon be az Oscar-kampányba.
Nemrég a Filmhu összeállított egy 25-ös listát, amelyben a számunkra legfontosabb magyar filmeket rangsoroltuk az elmúlt tíz évből. Mécs Mónika neve ezen a listán négy film mellett is feltűnik: a már említett Akik maradtak és a Testről és lélekről mellett, ko-producerként dolgozott Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascal című filmjében, és Fliegauf Bence Ezüst Medve díjas Csak a szél-jében is. A Pascalban kisebb szerepe volt, de felidézett egy jogi problémát, amit a londoni borbélyház egyik mesés szobája kapcsán kellett megoldaniuk. A Csak a szél forgatásáról és fogadtatásáról is mesélt és szóba került Fliegauf Bence félbemaradt Csernobilos filmterve is, melynek Parázsember a címe. Elmesélte a megállás okát, és hogy van-e rá esély, hogy a jövőben mégiscsak elkészüljön a film.
Forrás: Ascher Irma
A hatalmas költségvetésű Füst Milán-adaptáció után egy 90 milliós Inkubátoros projektbe, Lőrincz Nándor és Nagy Bálint Garázsmenet című filmjébe is beleszállt, ami egy érzékeny témát, az áldozathibáztatást járja körül. #Metoo film lesz, ami attól érdekes, hogy nem a bántalmazott feleség, hanem a férj szemszögéből mutatja majd be az eseményeket.
A teljes beszélgetés meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, illetve fent van iTunes-on és Spotify-on is.
