Nagyvásznon Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjének restaurált változata
Enyedi Ildikó Cannes-ban Arany Kamera-díjával jutalmazott alkotása, az 1988-ban készült Az én XX. századom március 1-től újra moziforgalmazásba kerül. A számos vidéki helyszín mellett Budapesten a Tabán és az Uránia mozi műsorát gazdagítja a Testről és lélekről rendezőjének első nagyjátékfilmje.
Enyedi Ildikó első játékfilmje elnyerte az 1989-es Filmszemle fődíját, a hazai sikert pedig komoly nemzetközi elismerések követték: a Cannes-i filmfesztiválról a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat, Edinburghből és Las Vegasból pedig különdíjat hozhatott haza. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett március 3-i vetítés díszvendége Máthé Tibor, a film operatőre lesz, aki Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum digitalizálásért felelős vezetője beszélget, az estét Ráduly György nyitja meg. Az eseményt további vetítések követik: Budapesten az Uránia és a Tabán mozik műsorán szerepel majd Enyedi korszakos klasszikusa, de a fővároson kívül is megtekinthető lesz a film. Többek között Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Cegléden, Makón, Szolnokon, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Jászberényben is láthatja a közönség Az én XX. századom digitálisan restaurált és angol felirattal ellátott, megújult kiadását.
1880. Miközben Thomas Edison (Andorai Péter) fénybe borítja Amerikát, a világ másik felén, Budapesten megszületik egy ikerpár. Dóra és Lili korán elveszítik édesanyjukat, majd néhány évre rá egymást is. A két lányt csak a csillagok vigyázzák, egymástól külön lelnek új otthonra és gyökeresen eltérő élet jut osztályrészül számukra. Húsz év elteltével Dórából könnyűvérű szélhámősnő, Liliből naiv anarchista válik (A kettős szerepben Dorotha Segda brillírozik). Dóra luxushotelekben múlatja az időt, amíg Lili tömegszállásokon nyomorog. Dóra tehetős férfiakra vadászik minduntalan, Lili pedig a női egyenjogúság nevében követ el egyre radikálisabb tetteket.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
