MAGYAR MŰHELY
A magyar filmesek a hatvanas évek aranykora óta elkötelezettjei a társadalom és a történelem elemzésének, ezt a filmtörténeti hagyományt tovább viszik a kortárs alkotók is, akik többnyire zsánerfilmekben vizsgálják a magyar múlt „vakfoltjait” vagy máig vitatott, tehát a kollektív emlékezetben „forró” eseményeit.
Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei (Kortárs történelmi zsánerfilmek)
Kovács Patrik: A kém álarca (Fazakas Péter: A játszma)
Béresi Csilla: Titkos történetek (Mészáros Márta hősnői)
Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus (Beszélgetés Réder Györggyel)
Vajda Judit: Az igazi hungarikum (Friss Hús 2022)
ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
Az akciófilmet sokan olyan műfajnak tekintik, amely dicsőíti a harcot és a maszkulinitást. „Jobboldali” műfajnak vélik, legalábbis amerikai változatát. Közelebbről nézve azonban látni lehet, ennek épp a fordítottja igaz, az amerikai akciófilm egyenesen levezethető a liberális eszmei hagyományból.
Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért (Az amerikai akciófilm eszmei háttere)
Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia (Zsánerfilm és politika)
Géczi Zoltán: Veteránparádé (Joseph Kosinski: Top Gun: Maverick)
Greff András: Rabszolgahad indult velük (James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise)
ÚJ RAJ
Szabó G. Ádám: Szellemek városa (Isabel Sandoval)
A KRIMI KLASSZIKUSAI
Orosdy Dániel: A harmadik utas (Ross Macdonald 1915-1983)
Nagy V. Gergő: Két hajnal (Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset)
Varró Attila: Vágy a mélybe (Goodis és Fuller)
FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
A filmörökség megőrzésére létrehozott intézményi hálózat és a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) a második világháború előestéjén, a legfeszültebb történelmi pillanatban jött létre, de a „filmarchiválás” gondolata alig három évvel a mozgókép feltalálása után már megszületett.
Barkóczy Janka: Mi a FIAF? (A filmarchiválás szervezetei)
Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora (Füzi Izabella: A vurslitól a moziig)
Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása (Bródy István: A munkászubbony)
FESZTIVÁL
Buglya Zsófia: Ki a buborékból (Graz/Linz)
Vincze Teréz: Piros betűs ünnep (Udine)
KRITIKA
Kovács Patrik: Szögre akasztott idő (Baranyi Gábor Benő: Zanox)
Huber Zoltán: Ketrecbe zárva (Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark)
FILM/ZENE
Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben (Andrew Dominik: Nick Cave – This Much I Know To Be True)
