A hazai DVD-forgalmazás

filmhu: Mikortól beszélhetünk a magyarországi DVD- piac kialakulásáról, melyek a legfontosabb jellemzői?

Stern Gábor (WHV): Magyarországon összeprogramozott DVD-kkel 1998-ban kezdtem foglalkozni, a Warner és a Columbia stúdió lemezeivel, amelyek magyar felirattal kerültek piacra. Ekkor kezdtünk utána járni, hogy miként készülnek a DVD-k. 2001 őszén alakult a WHV. A magyar piacot megismerve már jobban tudtuk hallatni a hangunkat, és mára már javaslattételi jogunk van a stúdiók felé, amit egyre gyakrabban figyelembe is vesznek.

A ma érvényes területkódok szerinti felosztás

Magyarországon a DVD-lejátszók már a kezdetektől jól fogytak. Ennek a folyamatnak adott egy-két éve új lendületet az olcsó „nóném” lejátszók elterjedése, egyfajta DVD-boom zajlott le, ami természetesen élénkítette a piacot. (A „nóném”-ek előnye, hogy tovább lépnek a reklámokon és a figyelmeztető feliratokon is, ha arra valaki nem kíváncsi. – szerk.)

A hazai fogyasztói szokások egyik jellegzetessége, hogy itthon magyar szinkron nélkül nehéz nagy számban filmet eladni. A Jóbarátok esetében például egyéves csatánk volt, míg elértünk, hogy szinkron került a lemezekre. A Warner először nevetett az igényünkön, mondván, nem fér bele a költségvetésükbe. Mivel sorozatról van szó, ezért ráadásul sok részt kellett magyarhanggal ellátni. A Jóbarátokban azonban a karakterek összenőttek a szinkronhangokkal, ezért is nehéz lett volna a hazai piacon pusztán felirattal kiadni.

filmhu: Mitől és kitől függ, lesz-e szinkron a filmen (A felirat kötelező a hazai forgalmazásba kerülő lemezeken – szerk.)

S.G.: Természetesen az ártól, van-e kész magyar hang vagy készíttetni kell, illetve mekkora az eladható példányszám. Mi megbecsüljük, hogy mekkora a reális kereslet adott lemeznél, és ennek függvényében teszünk javaslatot a szinkronra, majd a végső szót a stúdiók mondják ki.

Az említett és igen jól fogyó Jóbarátok évadonkénti eladása 5-7000 darab. A Gyűrűk Ura hazai viszonyok között abszolút csúcstartónak számít, amely 40-50 ezer példányos eladás hozott. A családi és gyerekfilmeknél viszont alacsonyabb példányszám, 1000 darab körüli lemezeladás vállalásával már ki tudjuk harcolni a szinkront, például a Tapsi Hapsi vagy Csőrike sorozatnál.

A szinkron kérdésében az utóbbi években a stúdiók gyártási stratégiája is segít minket. A nagyok között a Warner pár éve elkezdte decentralizálni a termelését, ami azt jelenti, hogy most már Bulgáriában, Nagy-Britanniában és Németországban is végeznek DVD-programozási, előkészítési munkálatokat. Ott alacsonyabbak a költségek, és ennek köszönhetőn jelent meg például a Volt egyszer egy Amerika szinkronnal, extrákkal.

DVD-gyártó sor Ausztriában

A következő lépés, hogy a DVD-gyártás minél több fázisa kerüljön akár ide, Magyarországra is. Bíztató, hogy a Warner mellett a Columbia is igyekszik szétosztani a termelését. Ők is elmozdultak a kisebb piacok, a cseh, a lengyel és a magyar piac igényei felé. Így a hazai kívánalmakkal összhangban könnyebb lesz elérni, hogy magyar hang kerüljön a lemezekre.

Magyar szinkron felrakását úgy tudjuk könnyebben elérni, ha más nyelvekkel együtt igyekszünk a lemezre íratni, így megoszlanak a költségek. Másfelől viszont ezt korlátozza a korongok kapacitása. Előfordult már olyan eset, hogy más, idegennyelvű hang mellé már nem fér rá a magyar, ilyen volt Az utolsó mohikán.

A hazai DVD-vásárlások másik jellegzetes meghatározó eleme az ár. A vásárlók elsősorban az olcsó DVD-ket keresik. Ezek egyik legnagyobb része újságmellékletből maradt vissza.

Gyarmati Rita (InterCom): Sajnos a hazai DVD-vásárlást szinte teljes mértékben az ár határozza meg, és ennek köszönhető, hogy a piacon az 1000 forintos lemezek vannak túlsúlyban. A legfőbb gond az a fogyasztói szemlélet, amely ezt igényli, és vezető helyet biztosít a gyakran rosszabb minőségű, esetenként nem is DVD formátumú termékeknek, és nem az olcsó lemezek puszta léte.

filmhu: Ebben az esetben fontos, hogy milyen összetevői vannak egy lemez árának, és annak, hogy hol lehet ezen csökkenteni?

S.G.: Egy „A” kategóriás film DVD-változatának költségei a következő tételekből állnak össze. Az összes hang, magának a filmnek digitálisan feljavított formája, feliratok, extrák, menürendszer. Ehhez jön hozzá a minőségi ellenőrzés költsége, majd a részek összeprogramozása, az authoring. Természetesen számolni kell a nyers lemez, csomagolás, borító grafika árával, marketing költséggel, szerzői jogokkal és viszonteladói haszonnal is. Egy ilyen lemez ára nálunk most 5000 forintba kerül, ez a plafon, és cserébe extrák valamint csúcsminőség jár.

filmhu: Ebben az esetben hogyan lehet az árból lefaragni?

Egy lemezen vagy kettőn egyformán jó! Kontroll

S.G.: Az árakat inkább úgy igyekszünk lejjebb vinni, hogy nem mondunk le a szinkronról vagy más extrákról, hanem a mögöttünk álló stúdiók lobbierejét használjuk fel, és minél magasabb, de reális eladási számokat igyekszünk meghatározni. Valamint az is árcsökkentő, hogy a DVD már bejáratott technika, a bevezetésének elsőleges költségei - például a gépsorok beállítása - már megtérültek, ezért tud egyre olcsóbb lenni. Emellett a nyers lemez, a tok, a csomagolás ára is egyre kevesebb.

Szelényi Ákos (Budapest Film): A Kontroll esetében jelentettünk meg egy olcsó és egy átlagáras verziót. Ezek egyidejű kiadásával két piaci részt próbáltunk elérni. Az egylemezes, csak a filmet tartalmazó verzióval egy olyan fogyasztói réteget céloztunk meg, akik legális terméket szeretnének vásárolni, viszont az anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy magasabb árfekvésű lemezt vásároljanak. Mivel a lemezen gyakorlatilag csak a film kapott helyet, ezt a kiadást nem terhelte komolyabb költség, így értük el a 3000 forint alatti fogyasztói árat. A kétlemezes, díszdobozos, limitált példányszámú, rengeteg extrát tartalmazó kiadvánnyal viszont egyértelműen a gyűjtőket és a vastagabb pénztárcájú vásárlókat kívántuk kiszolgálni.

Kísérletezünk olcsóbb, 990 forintos DVD-k kiadásával. Ezek a lemezek direkt erre a „piacra” készülnek. Ugyan technikailag megfelel a nemzetközi DVD szabványnak, tartalmát tekintve eltér az átlagos lemeztől. Nincsen rajta semmilyen extra (még jelenetválasztás sem). Az eredeti és magyar hangon kívül egy magyar feliratot tartalmaz. Ezek között számos olyan art moziban bemutatott filmalkotás is található például a Felícia utazása, amelyeket egyébként nem tudnánk DVD formátumban kiadni.

filmhu: Hogyan befolyásolja az internet megjelenése a DVD-vásárlást?

A hagyományos módszer és egyik hátránya

Sz.Á.: Eladói szempontból nagyon jó a net, egy hagyományos bolthoz képest jóval alacsonyabb rezsi, csak frissíteni kell az oldalt, viszont a hazai fogyasztók még idegenkednek ettől a lehetőségtől. Szerintem az „igazi” vásárlást nem fogja kiszorítani a világháló. Sokan igénylik, hogy kézbe vehessék a terméket, mint ahogy a videotékákban is megfoghatod a filmet, vagy kérhetsz segítséget az eladótól. Az emberek ma még bizalmatlanok a világhálón zajló vásárlással szemben.

filmhu: Elképzelhető, hogy a világhálón történő vásárlások úgy válnak majd mind elterjedtebbé, ahogy a számítógépek terjednek a magyar háztartásokban?

Sz.Á.: Egyelőre nem látom ezt a trendet. Példányszámban nincs növekedés, bevételben igen, de még mindig nem lépi át a 10%-os részesedést a világhálón lebonyolított eladásunk. Két éve is ennyi volt. Igaz, filmenként elég nagy eltérések vannak. A Kontroll esetében például az említett 10% volt az internet részesedése az összes eladásból, míg A passió esetében mindössze 1%.

Neten egyébként általában azok vásárolnak, akiknek kevésbé fontos az ár, és specifikusan keresnek, vagyis a világhálón a kultuszfilmek iránti igényeknek tudunk jobban megfelelni. Biztos vagyok benne, hogy a Kutyaszorítóban webes értékesítése jóval nagyobb százalékot fog képviselni, mint egy átlagos filmnél.

Másfelől a vevők döntsék el, hogy hol vásárolnak. A lényeg, hogy a termék ugyanolyan minőségben, változatlan állapotban, és hasonló áron legyen kapható, akár a világhálón, akár a boltokban, bárhol.

filmhu: A netes eladás megsegíthető lenne azzal, ha részleteket lehetne letölteni egy filmből?

Sz.Á.: Lehet, de vannak más szempontok is. Több mint 3000 film esetén bármilyen rövid részlet feltöltése egyfelől jogi problémát okozhat, abban az értelemben, hogy a neten mindenki hozzáférhet, és gyakorlatilag bárhogy felhasználhatja azokat. Másfelől pedig egy kis kereséssel szinte bármelyik film előzetese letölthető.

Jól fogy a világhálón Kutyaszorítóban

filmhu: Az internetes DVD-vásárlások mekkora arányt képviselnek az InterCom összforgalmán belül?

Gy.R.: Körülbelül négy éve lehet a filmjeinket a világhálón is megrendelni. Ebben az időszakban a bevétel 3-4%-a származott innen. 2004-ben az eladásaink 5%-a történt a neten, ami a nyugati fogyasztói szokásokkal összehasonlítva még mindig kevés. Ellenben jóval többen ellátogatnak az oldalunkra, mint ahányan vásárolnak. Ennek az az oka, hogy sokan csak információhoz szeretnének jutni, és maga a vásárlás szupermarketekben történik. Van egy másik funkciója is az oldalnak. A kiemelten érdeklődő vásárlóink fórumként használják, és itt cserélik ki a tapasztalataikat minőségről, árról, és kritikát is írnak a filmekről.

filmhu: Magyar filmekkel mennyire lehet jelen lenni a hazai piacon? Esetleg lehet erre nyereséges forgalmazást is alapozni?

Sz.Á.: Igen, de míg 2002-ben szinte üres volt a magyar filmek DVD-piaca, mára sok a konkurens, szinte minden forgalmazó foglakozik hazai filmekkel is. A cégek már nem egy vagy több, jól behatárolható filmtípust dobnak piacra, hanem mindenki mindent. Igaz, a legnagyobb ellenfelünk a feketepiac, a netes letöltés és az újságmellékletek.

filmhu: Darabszám tekintetében magyar filmnél mi számít igazán jónak?

Sz.Á.: Bevétel és darabszám tekintetében a Valami Amerika kétlemezes változata az abszolút rekorder. A megjelenése óta (2002 november) több mint 15.000 db fogyott belőle. Az ugyancsak a 2002-es évben megjelent Üvegtigris és Moszkva tér kétlemezes változatai is kiemelkedő eredményt hoztak. Az előző évben a Magyar Vándor és a Kontroll megjelenésével ismét sikerült az eladási toplisták élére kerülni. Bár darabszámban hasonló mennyiségeket fogunk elérni, mint a Valami Amerika estén, de árbevételben jóval alattuk leszünk.

Gy.R.: Nekünk is feladatunk eljuttatni magyar filmeket a hazai közönséghez, de azok nálunk inkább a választék kiegészítői. A magyar alkotások kiadásában nem tudunk olyan úttörő szerepet vállalni, mint a Budapest Film, de a hazai mozik között vannak kiemelkedő „ügyek”, Gondolok a Sorstalanságra, és ide tartoznak Szabó István filmjei, vagy a Rap, revü Rómeó, és a Getno is. Utóbbi kettő bevételi szempontból ugyan nem tartozik a sikertörténetek közé, de nem is kudarc.

filmhu: A DVD-kről Oliver Stone nyilatkozta, amikor megjelent fiának az Alexanderről készült werkfilmje, hogy a digitális lemezekkel a mozizásnak befellegzett. Valódi ez a félelem, vagy ugyanarról a jelenségről van szó, mint amikor a nyolcvanas években a videó elterjedésekor riogattak minket?

Egyszerre a mozikban, a tékákban és a neten? Star Wars III. rész - A sith-ek bosszúja

Sz.Á.: A mozisok félelme a DVD-től és más digitális hordozók elterjedésétől alaptalan. A magyarországi felmérések is azt mutatják, hogy érzékelhető különbség van a mozibajáró és az otthoni filmnézők között. Sokan azért nem mennek moziba, mert idegesíti őket, hogy mások ott ropogtatják a pattogatott kukoricát, szürcsölik a kólát, beszélgetnek, papírt zörgetnek. Ugyanakkor nem vágynak arra a közösségi élményre, amihez egy sötét teremben, és egy hatalmas vászon előtt ülve lehet jutni. Ezzel szemben, ha valakinek van elég pénze, otthon kiépíthet egy teljes házimozi rendszert, ami persze nem ugyanaz, mint a mozivásznon megnézni egy 35 mm kópiáról vetített filmet.

A lényeg, hogy a fogyasztó dönthesse el, moziban nézni meg a filmet, videotékából kölcsönöz, megvásárolja VHS vagy DVD formátumban, vár míg leadja valamelyik mozicsatorna, hosszabb távon pedig érdemes a netes letöltést is felvenni erre a listára.

Igaz, ez a lehetőség is félelmeket gerjeszt. Az origóval történt együttműködés révén régebbi filmek tölthetők le a netről. Erre sok felháborodott hívást kaptunk, hogy ezzel csökkentjük a kölcsönzők forgalmát. Én úgy gondolom, hogy ez inkább egy újabb filmnézési lehetőséget biztosít a fogyasztó számára.

Azért fontos a választás, mert a filmek másként működnek a különböző hordozókon. Például a Trója, A Gyűrűk Ura, a Herry Potter leginkább nagy mozivásznon érvényesül, ezzel szemben a Zsernyákok vagy az Üvegtigris kis képernyőn is élvezhető. Utóbbiak videóeladása jóval magasabb, mint a moziban hasonló nézőszámot elért filmjeinké.

Igazán izgalmas vállalkozás azonban az lenne, hogy egy Csillagok háborúja-kaliberű film esetében a mozipremier napján megjelenne a DVD-kiadás, és lehetőség volna a legális netes letöltésre, vagyis mindenféle csatornán törvényesen hozzáférhetővé válna a film. Lehet, hogy a mozi, a DVD, a letöltés nem egymás ellen hatnának, hanem egymást erősítenék! Egy biztos, az ingyenesség szóba sem jöhet, hiszen pénz nélkül filmet sem lehet készíteni.