Az igazgató hangsúlyozza: szerinte igazságtalan az is, hogy az Uránia nem lehet rendes tagja a fővárosi arthálózatnak. Úgy véli ugyanis, az Uránia többszörösen megfelel a funkciónak, műsoruk mintegy nyolcvanöt százaléka európai vagy magyar artbesorolású film. Magáról az épületről nem is beszélve, amely egyik legszebb darabja a magyar mozitörténetnek. A huszonkettes csapdája szituációt – vagyis, hogy a forgalmazók csak akkor kapnak állami támogatást az artfilmjeik után, ha azokból legalább hetven előadást tartanak az art-mozik – úgy sikerült kikerülni, hogy az Uránia elérte: a Magyar Mozgókép Közalapítvány körlevélben értesítse a forgalmazókat: artvetítésnek minősül az Urániában megtartott előadás is. Cselényi szerint a forgalmazók azóta pozitívabban állnak a nemzeti filmszínházhoz, de a viszonyrendszernek még sokat kellene javulnia.